Infostart.hu
eur:
380.89
usd:
321.86
bux:
130284.26
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Olajkút a nyugat-texasi olajmezőkön 2020. április 7-én. Az olajár esése miatt a benzin ára is jelentős mértékben csökkent.
Nyitókép: MTI/EPA/Larry W. Smith

Százmilliárdos beruházást vár az amerikai olajcégektől Donald Trump

Az amerikai elnök biztonsági garanciákat ígért a befektetőknek.

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a Fehér Házban tartott pénteki találkozón arra szólította fel a nagy amerikai olajvállalatok vezetőit, hogy legalább 100 milliárd dollár értékben ruházzanak be Venezuela olajiparának újjáépítésébe.

Trump a találkozó elején kijelentette: ha a meghívott cégek nem kívánnak részt venni a programban, más vállalatok készen állnak a belépésre. Az elnök szerint az Egyesült Államok és Venezuela "jól együttműködik" az ország leromlott energiainfrastruktúrájának helyreállításában, és amerikai vállalatok "százmilliárd dolláros nagyságrendben" fektetnének be az olajkitermelés bővítésébe. A sajtó kizárása mellett lefolytatott megbeszélések után Trump részletek közlése nélkül "nagyszerű találkozóról" és "egyfajta megállapodásról" tett említést.

Az elnök hangsúlyozta, hogy

az Egyesült Államok dönt arról, mely cégek léphetnek be a venezuelai piacra, és kormányzata kész garantálni a beruházók fizikai és pénzügyi biztonságát,

bár ennek részleteit nem ismertette. Chris Wright energiaügyi miniszter szerint reális lehetőség az amerikai Export-Import Bank bevonása a projektek finanszírozásába a kockázatok csökkentése érdekében.

Az Exxon Mobil vezérigazgatója, Darren Woods szerint Venezuela jelenlegi jogi és gazdasági környezete "nem alkalmas befektetésre", és jelentős változásokra lenne szükség a jogi és kereskedelmi keretekben. A ConocoPhillips vezérigazgatója, Ryan Lance felidézte, hogy cége mintegy 12 milliárd dollárt veszített a korábbi venezuelai államosítások során. A Chevron vezetője a meglévő, korlátozott jelenlétről beszélt; a Chevron az egyetlen nagy amerikai olajcég, amely jelenleg is működik Venezuelában, vegyesvállalat formájában.

A tanácskozáson Donald Trump azt mondta, hogy adminisztrációjának jó kapcsolatot sikerült kialakítania a Venezuelát jelenleg irányító vezetéssel, majd "bölcsnek" nevezte a caracasi kormányzatot, és utalt arra, hogy az Egyesült Államok ellenkező esetben egy újabb katonai csapással "megsemmisítheti a helyet".

Egyben bejelentette, hogy a jövő héten a Fehér Házba látogat Maria Corina Machado, Nobel-békedíjas venezuelai ellenzéki vezető. Hozzátette, hogy a politikus akár szerepet játszhat a Venezuela jövőjének kialakításáról szóló folyamatban.

Donald Trump egyben célnak nevezte, hogy Venezuelában visszaszorítsa a kínai és orosz befolyást, majd hozzátette, hogy lát üzleti lehetőséget a venezuelai kőolaj értékesítésében Kína számára.

Venezuela a világ legnagyobb bizonyított kőolajkészletével rendelkezik, mintegy 303 milliárd hordóval, ami a globális tartalékok körülbelül 17 százaléka. A készletek túlnyomó hányada azonban nehézolaj, amelyet speciális technológiával lehet csak finomítani. Az Egyesült Államok Mexikói-öböl menti finomítóinak egy része alkalmas a venezuelai nehézolaj feldolgozására.

Washington szabadon engedte a lefoglalt tanker legénységének két orosz tagját

Az Egyesült Államok szabadon engedte a hét elején az Atlanti-óceánon lefoglalt a Marinera néven orosz lobogó alatt hajózó olajszállító tanker legénységének két orosz tagját - jelentette be pénteken a moszkvai külügyminisztérium.

A tárca üdvözölte a döntést és köszönetet mondott Washingtonnak, egyben jelezte: intézkedik az érintettek mielőbbi hazatéréséről.

Olha Sztefanisina, Ukrajna Egyesült Államokba akkreditált nagykövetét idézve az Interfax Ukraine közölte, hogy hajó legénységének nagy része ukrán állampolgár. Sztefanisina elmondta, hogy az ukrán diplomaták kapcsolatban állnak az amerikai hatóságokkal annak érdekében, hogy biztosítsák a konzuli hozzáférést az ukrán legénységi tagokhoz, és folyamatos kapcsolatot tartsanak velük. "A nagykövetség kézben tartja a helyzetet, és minden szükséges eszközt igénybe vesz az ukrán állampolgárokkal való kapcsolattartás érdekében" - idézte a nagykövetet az Interfax Ukraine.

A Marinera - korábbi nevén Bella-1 - a Fehér Ház szóvivője Karoline Leavitt tájékoztatása szerint a venezuelai szankcionált olajexportot bonyolító úgynevezett "árnyékflottához" tartozott.

A orosz közlekedési minisztérium közölte, hogy a hajó 2025. december 24-én ideiglenes engedélyt kapott arra, hogy az orosz állami zászló alatt közlekedjen, összhangban az orosz jogszabályokkal és a nemzetközi joggal. A minisztérium korábban azt is közölte, hogy az amerikai haditengerészet fedélzetre lépését követően Izland közelében elveszítették a kapcsolatot a hajóval.

Az Egyesült Államok az elmúlt hetekben öt hajót foglalt le a venezuelai olajexport visszaszorítására irányuló műveletek részeként. Legutóbb, pénteken a Karib-térségben egy újabb tankert, az Olina nevű hajót tartóztatták fel Trinidad közelében; amerikai források szerint a hajó hamisan Kelet-Timor zászlaja alatt közlekedett, és Venezuelából indult.

Címlapról ajánljuk
Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem azonosítottak Nipah-vírussal fertőzött esetet – mondta az InfoRádióban az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes országos tisztifőorvos. Torma Albert arról is beszélt, van-e esély arra, hogy világjárvány alakul ki.

Szakértő a Beneš-dekrétumokról: nem kedvező a szlovákiai magyaroknak, hogy kampánytéma lett az ügy

Érdekük a szlovák politikai erőknek, hogy Magyarországon kampánytéma legyen a Beneš-dekrétumok ügye még akkor is, ha a két fő rivális párt nagyjából egyetért a helyzet megítélésében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Sosem került még ennyibe a magyar államadósság – Hova folyt el tavaly 4000 milliárd forint?

Sosem került még ennyibe a magyar államadósság – Hova folyt el tavaly 4000 milliárd forint?

Évek óta egyre magasabb összeget emészt fel a költségvetés kamatkiadása, 2025-ben azonban még a tervezett összeget is mintegy 300 milliárd forinttal sikerült túllépni, így több mint 4000 milliárd forintot fordított erre a célra Magyarország. A lakossági állampapírok után fizetendő kamat a következő években csökkenhet, ezzel párhuzamosan azonban az intézményi papírok átárazódása folytatódik, ami egyre inkább megterheli a költségvetést. Pedig a következő években főleg a kamatkiadások csökkenése tudna érdemi javulást okozni a hiánypályában, ami elengedhetetlenül szükséges lenne a választásokat követő gazdasági kilátások szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×