Infostart.hu
eur:
391.9
usd:
340.54
bux:
122255.73
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Friedrich Merz német kancellár (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatót tart a megbeszélésüket követően a berlini kancellárián 2025. május 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Berlini Ukrajna-csúcs: kiderült, mi lesz Donald Trump prioritása Alaszkában

Ukrajnáról lehet tárgyalni, de semmiképp nem az ukrán érdekek megkerülésével. Így foglalható össze az a rendkívüli egyeztetés, amelyet szerda délután videókapcsolaton keresztül Berlinben rendeztek. A cél az amerikai és az orosz elnök pénteki alaszkai csúcstalálkozója előtti, a német kancellár és az ukrán elnök személyes, több uniós, illetve NATO-vezető videón történt konzultációja volt, amelybe a fő címzett, Donald Trump is bekapcsolódott. Kiderült, vannak-e komoly területcsere-kérdések a terítéken.

A több órás konzultációsorozat szervezője Friedrich Merz kancellár volt. A délelőtt "meglepetésének" számított, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előzetes bejelentés nélkül Berlinbe érkezett, hogy személyesen vegyen részt az egyeztetésen. Jelenléte ugyanakkor több mint jelképes volt, egyértelműen annak kifejezője, hogy Európa teljes mértékben Ukrajna mellett áll.

A forgatókönyv az előzetes menetrendnek megfelelően zajlott. Merz és Zelenszkij rövid közvetlen tárgyalása után videón kapcsolódott be a konzultációkba Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Lengyelország és Finnország állam-, illetve kormányfője, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság, illetve António Costa, az Európai Tanács elnöke, továbbá a NATO-t képviselő Mark Rutte főtitkár.

Ezt követte a valójában legfontosabbnak tartott, természetesen szintén videón keresztüli egyeztetés az Anchorage-ba készülő Trumppal és alelnökével, J.D. Vance-szel. Külön érdekesség, hogy az amerikai elnök nem sokkal az egyeztetés előtt szokatlanul hízelgően nyilatkozott az uniós vezetőkről, őket "nagy embereknek" nevezte.

A Trumppal tartott videókonferencián Merz, Zelenszkij és az európai állam- illetve kormányfők megfogalmazták megfogalmazták az ukrajnai béke általuk alapvetőnek tartott követelményeit.

A ZDF közszolgálati televízió szerint egyértelművé tették, hogy álláspontjuk szerint Alaszkában nem jöhet létre megegyezés ukrán területek átadásáról mint ahogy olyan békegaranciákról sem, amelyet az ostromlott ország nem fogadna el. Nagyszámú részvételük ugyanakkor azt volt hivatott jelezni, hogy Európa egységes Ukrajna támogatásában.

A közszolgálati televízió tudósítása szeint Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök "nagyon jó beszélgetésnek" minősítette a Trumppal való egyeztetést. "Ma Európa, az Egyesült Államok és a NATO megerősítette közös álláspontját Ukrajnával kapcsolatosan" – értékelte.

Mark Rutte NATO-főtitkár szerint a Nyugat és Ukrajna egységesen áll ki az Oroszország által indított háború befejezése érdekében. "A labda most Oroszország térfelén van" – fogalmazott Rutte az amerikai elnökkel folytatott egyeztetés után. Dicsérte az amerikai elnök "szoros együttműködését" az európai szövetségesekkel a Putyinnal való pénteki alaszkai találkozója előtt.

Emmanuel Macron francia államfő értesülések szerint azt az információt közölte, hogy Donald Trump Putyinnal való alaszkai találkozója után háromoldalú csúcstalálkozót kíván szorgalmazni az orosz elnökkel, valamint az ukrán államfővel.

A Reuters arról tudósított, hogy Macron szerint Trump elnök is kifejezte, hogy az Ukrajnához tartozó területekről nem lehet tárgyalni, azokról csak Zelenszkij egyeztethet.

"Jelenleg nincsenek komoly területcsere-tervek az asztalon"

– egyértelműsítette a francia államfő.

Ugyancsak a ZDF Zelenszkijt idézte, aki szerint pozitív és egységes hangulat jellemezte az Ukrajna és európai partnerei közötti egyeztetést. Szerinte egyetértettek abban, hogy semmilyen, a jövőt meghatrozó kérdést nem lehet eldönteni Ukrajna nélkül.

Az amerikai elnöknek elmondta, hogy Putyin szerinte blöfföl, és valójában nem akar békét. Szerinte "blöff" az is, hogy az Oroszország elleni szankcióknak nincs hatása.

Nyomást kell gyakorolni az orosz elnökre, hogy véget vessen a háborúnak – jelentette ki, utalva arra, hogy szerinte mindez az eddigieknél erősebb szankciókat is magában foglal.

Az ukrán elnök köszönetet mondott a szövetségi kancellárnak a szerdai egyeztetések kezdeményezéséért, mint ahogy az európai partnereknek is az "intenzív kommunikációért" és támogatásért.

A személyes házigazda, illetve szervező Friedrich Merz kancellár szerint a konzultációkon megerősítést nyert, hogy Ukrajnának hosszú távú biztonsági garanciákra van szüksége, mint ahogy az is, hogy folytatni kell támogatását, az ukrán hadsereg megerősítését.

Beszámolt arról is, hogy

Trump a tűzszünet kérdését prioritássá akarja tenni a Putyinnal való tárgyalásai során. Reményét fejezte ki, hogy ezzel kapcsolatban megállapodás születik.

A konzultációk ezzel azonban nem értek véget. Az előzetes menetrend szerint még a nap folyamán videón keresztülkülön is egyeztetést terveztek az úgynevezett hajlandók koalíciójának vezetői, azaz Friedrich Merz kancellár, valamint Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit kormányfő.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.19. csütörtök, 18:00
Borvendég Zsuzsanna
a Mi Hazánk EP-képviselője, a párt képviselő-jelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×