eur:
406.5
usd:
376.89
bux:
76600.22
2024. november 8. péntek Zsombor
A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet által elhurcolt izraeli túszok elengedését követelik tüntetők az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) az izraeli-palesztin konfliktus miatt összehívott ülése idején a világszervezet New York-i székházánál 2023. október 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Eduardo Munoz

Izrael nem engedi be az ENSZ képviselőit a főtitkár szavai miatt

Izrael nem ad vízumokat ENSZ-illetékeseknek, miután Antonio Guterres egy megjegyzését úgy értelmezték, hogy megérti az 1400 izraelit lemészárló Hamász indítékait. Közben az arab világban egyre nagyobb a harag Izrael európai és amerikai szövetségeseivel szemben.

Izrael és a Hamász háborúját az utóbbi napokban főképp a gázai palesztin lakosság szenvedi meg. Hogy pontosan hányan halnak meg, arról vita folyik, mivel a területet kormányzó Hamász egészségügyi minisztériumának adatait a nyugati újságírók kétségbe vonják.

Mindenesetre az izraeli bombázás miatt a területen humanitárius válság alakult ki, és nagy szükség van az ENSZ segélyszállítmányaira. Antonio Guterres főtitkár megjegyzése viszont, miszerint a Hamász október 7-i, izraeli vérfürdője „nem vákuumban történt”, kiverte az biztosítékot Izraelben.

Gilad Erdan izraeli ENSZ-nagykövet érzelmes beszédben követelte a főtitkár lemondását – hacsak nem kér bocsánatot. Azt állította, hogy szavaival igazolja a terrort, és az áldozatot hibáztatja. Majd bedobta azt a megjegyzést, amit az Egyesült Államokól Ukrajnán át sokan szeretnek az ENSZ fejéhez vágni, amikor a világszervezet testületei nem tudnak egyértelműen igazat adni nekik:

„miért is létezik?”

Az izraeli harag itt azonban nem ért véget. Szerdán a külügyminisztérium leállította a vízumkiadást ENSZ illetékeseinek. Parlamenti- és kormányképviselők „tiszta őrületnek” nevezték Guterres szavait, aki „megbukott a vizsgán”. Eli Kohen külügyminiszter lemondta vele tervezett találkozóját, Benni Ganz kormányminiszter „a terror támogatójának” nevezte. Erdan ENSZ-nagykövet pedig úgy fogalmazott: „eljött az idő, hogy megleckéztessük őket”.

Guterres kedden azt mondta: „a palesztin nép 56 éve fojtogató megszállásnak van kitéve. Látta, ahogy földjét folyamatosan felfalják a telepek és pusztítja az erőszak. Gazdasága megfulladt. Tagjai elveszítik otthonukat, amit lerombolnak. Eltűnőben van a reményük a politikai megoldásra”. Hozzátette:

„a palesztinok sérelmei nem igazolhatják a Hamász felháborító támadásait. És, a felháborító támadások nem igazolhatják a palesztin nép kollektív megbüntetését”.

A kialakult helyzetben a Közel-Keletről vitázó emberek körében „kognitív disszonancia” alakult ki: a két oldal támogatói nem hajlandóak hallani a másik sérelmeiről, mert úgy érzi, hogy azzal érvénytelenítik az ő nézeteit.

Így palesztinpártiak gyakran nem hajlandók elítélni a Hamász erőszakünnepét, az Izrael-pártiak pedig inkább nem tudnak arról, hogy Netanjahu miniszerelnök elutasította a béketárgyalásokat a nemzetközileg elismert Palesztin Hatósággal (tehát nem a Hamásszal), és folytatta Ciszjordániában a zsidó telepek kiterjesztését, egyre inkább ellehetetlenítve, hogy ott összefüggő területen létrejöhessen egy palesztin állam.

A palesztin álláspont iránt érzékenyebb al-Dzsazíra közben azt jegyzi meg, hogy az arab és muszlim világban egyre nagyobb a harag Izrael nyugati szövetségeseivel szemben. Ebben a hangulatban egy tunéziai korrupcióellenes civilszervezet közölte: többé nem fogad el amerikai anyagi támogatást – talán azért is, mert

„sokan a nyugati befolyás trójai falovának tartják ezekben az országokban az NGO-kat”

– jegyzi meg az al-Dzsazíra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Európai Tanács-elnök Budapesten: sikerült egyetértésre jutnunk abban, mit akarunk együtt tenni a versenyképességért

Az EU-csúcstalálkozóra érkező Charles Michel újságírók előtt hangsúlyozta: az unió versenyképességének erősítését célzó Draghi-jelentés kiváló alapot jelent a témában, az abban foglalt ajánlások világosak és egyértelműek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Menetelés után szusszannak a tőzsdék

Menetelés után szusszannak a tőzsdék

Mozgalmas napokon vannak túl a tőzsdék, az elnökválasztás után emelkedett a piac, majd tegnap még egy Fed-kamatdöntés is érkezett, amelyen a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot vágott az amerikai jegybank. Eközben itthon is pörögnek az események, az OTP és a Mol is közzétette hajnalban a negyedéves számait. A bank gyakorlatilag minden fontosabb soron jobb negyedéves eredményeket szállított, mint amire az elemzők számítottak, a bevétel 4, a profit 10 százalékkal lett magasabb a vártnál. A Molnak ezzel szemben inkább csökkenést könyvelt el a fontosabb sorokon, és adózott eredménye mintegy 6,5 százalékkal múlta alul a várakozásokat. A két vállalat részvényárfolyama csak mérsékelt elmozdulásokkal reagált a jelentésekre - az OTP emelkedik, míg a Mol esik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×