Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
332.66
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
MYKOLAIV, UKRAINE - APRIL 21: A view of the damages to the Ukrtelecom telephones company building as a result of the shellfire the previous night on April 21, 2022 in Mykolaiv area Ukraine. Mykolaiv, a port city near where the Southern Bug flows into the Black Sea, has been a target of Russian attacks throughout its current invasion of Ukraine. Ukrainian forces here repelled an initial advance from Russian-held territory nearby, but the city has experienced frequent shelling and air strikes even as Russia shifts the focus of its war to the eastern Donbas region. (Photo by Anastasia Vlasova/Getty Images)
Nyitókép: Anastasia Vlasova/Getty Images

Engedélyezték a cseh "század" csatlakozását az ukrajnai harcokhoz

Csehországban jelenleg hatályos törvény tiltja a külföldi hadseregekben történő szolgálatot, erre csak az államfő mint a hadsereg főparancsnoka adhat külön és személyre szóló engedélyt. A menekültekkel kapcsolatos szigorítások egyik lépéseként az ukrán-magyar kettős állampolgárságok a továbbiakban nem részesülhetnek szociális ellátásban.

Miloš Zeman cseh köztársasági elnök engedélyezte 103 cseh állampolgár belépését az ukrán fegyveres erők kötelékébe. Közben Prága főpályaudvara, ahová még mindig érkeznek az orosz bombázások elől hazájukból elmenekült ukránok, kezdi elérni a végső kapacitásait.

Miloš Zeman cseh államfő és Petr Fiala kormányfő még március elején döntött úgy, hogy azok a cseh állampolgárok, akik részt vennének az ukránok oldalán az oroszokkal vívott háborúban, büntetlenséggel számolhatnak. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, „megállapodtunk, hogy garantálni tudjuk a büntetlenséget elnöki kegyelemmel és az én ellenjegyzésemmel”.

Miloš Zeman államfő azért választotta ezt a megoldást, mert nincs lehetőség arra, hogy az állampolgároknak kollektív engedélyt adjanak az országhatárokon túli harcokban történő részvételre, Csehországban ugyanis jogszabály tiltja a külföldi hadseregekben történő szolgálatot. Erre a hadsereg főparancsnokaként csak a köztársasági elnök adhat személyre szóló engedélyt, s noha

Miloš Zeman eleinte ellenezte, hogy egyenként vizsgálja meg a kérelmeket, időközben megváltoztatta a véleményét,

és úgy döntött, hogy mégis egyéni engedélyeket ad ki minden, Ukrajnában harcolni akaró cseh állampolgárnak. A kérvényeket előzőleg a védelmi és a belügyi tárca is megvizsgálja. Március elején mintegy háromszáz ilyen irányú kérvényt tartottak nyilván a cseh hivatalok, a védelmi tárca szerint azóta ez

mintegy négyszázra emelkedett.

Ezek közül eddig 103 kérvényt véglegesített és hagyott jóvá az elnöki hivatal. Jiří Ovčáček elnöki szóvivő szerint Zeman azért változtatta meg korábbi álláspontját, mert minden formában támogatni akarja az orosz agresszió ellen harcoló Ukrajnát.

A cseh parlament felsőháza szerdán népirtásként jegyezte fel az oroszok ukrán állampolgárokkal szemben elkövetett háborús bűncselekményeit. A szenátus határozatban ítélte el az etnikailag motivált, emberiség elleni bűntetteket, így a tömeges kivégzéseket, a halottak iránti tiszteletlenségeket, a kínzásokat, a nemi erőszakot, valamint a fizikai és lelki abúzust, illetve a gyermekek kényszerített deportálását. Prága szerint

Oroszország az említett bűncselekményeket szisztematikusan követi el, ami egyértelműen a népirtás megnyilvánulásaként értelmezhető.

A prágai főpályaudvarra közben továbbra is érkeznek a háború dúlta Ukrajnából a menekültek. A pályaudvar pedig kezdi elérni a végső kapacitásait. Vít Rakušan belügyminiszter elmondta, jelenleg is készülnek alternatív szálláshelyek a menekültek számára. A háború kirobbanása óta eddig 337 ezer ukrán menekült érkezett Csehországba. A kormány pedig az ideiglenes menedékkérők szigorúbb ellenőrzését tervezi. A szigorítások egyik lépéseként az ukrán-magyar kettős állampolgárok a továbbiakban nem részesülhetnek szociális ellátásban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×