Infostart.hu
eur:
380.48
usd:
326.11
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
Joe Biden amerikai elnök sajtótájékoztatót tart az afganisztáni helyzetről a washingtoni Fehér Házban 2021. augusztus 16-án. Az elnök elmondta, hogy határozottan kiáll az amerikai csapatok kivonásáról szóló döntése mellett. Közlése szerint azzal a választással kellett szembenéznie, hogy tartja magát az előző adminisztráció által megkötött megállapodáshoz, vagy további több ezer katonát küld Afganisztánba a háború harmadik évtizedét megkezdve.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

Joe Biden: az afgán misszió soha nem a nemzetépítésről szólt

Miközben sokasodnak a bírálatok az afganisztáni kivonulás miatt, az amerikai elnök beszédet mondott. Ebben „határozottan kiállt” a csapatkivonásról szóló döntése mellett, és megpróbált másokat okolni a helyzetért.

Elnökségének eddig legnagyobb válságát éli át Joe Biden, annak nyomán, hogy az afganisztáni katonai misszió leállításával – a fundamentalista tálibok sokkolóan gyors hatalomátvétele közepette – néhány hét alatt eltűnnek a nyugati jelenlét eredményei.

Miközben a külvilág a megrázó humanitárius katasztrófát szemléli, Washingtonban bírálatok özöne zúdult Bidenre, aki ezért gyorsan visszatért a fővárosba vidéki rezidenciájáról, hogy beszédet mondjon. „Határozottan kiállok a döntésem mellett” – fejtegette. Majd azt állította a 20 éves afganisztáni misszióról, hogy

„az soha nem a nemzetépítésről, hanem a terror elleni harcról szólt”.

Aztán részben elődjére, Donald Trumpra kente a helyzetet, mert nem maradt más választása, mint eleget tenni Trump és a tálibok békemegállapodásának.

Ki még a hibás?

Biden szerint az afgán politikai vezetés és a hadsereg. „Az igazság az, hogy gyorsabban bontakoztak ki az események, mint vártuk. Az afgán politikai vezetők feladták és elmenekültek az országból. A hadsereg összeomlott és néha még csak meg sem próbált harcolni” – mondta.

Charles Lister, az amerikai Közel-Keleti Intézet vezető kutatója szerint: „Könnyű azt mondani, hogy Trump lendítette mozgásba a folyamatot, de valójában bármely felelős vezető, aki hallgat a tanácsokra, sokkal körültekintőbb lett volna”.

Érdekes módon Washingtonban sok republikánus dühös volt Trump eredeti csapatkivonási terve miatt, a demokraták közül jó páran pedig azért, mert Biden ezt megvalósította.

„Ez egy szégyenteljes, Saigonra emlékeztető távozás volt”

– fogalmazott Ben Sasse nebraskai republikánus szenátor a vietnámi háború végére utalva.

Esti beszédében az elnök megígérte, hogy Amerika azon dolgozik majd, hogy evakuálja azt a több ezer afgán tolmácsot és alkalmazottakat és családjaikat, akik az amerikai erőknek dolgoztak és akiket a tálibok bosszúja fenyeget.

Megfigyelők megjegyzik: nem sok konkrétumot tudott ajánlani a biztonságuk és a jövőbeli oktatási lehetőségek miatt aggódó afgán lányoknak és nőknek.

Mint mondta, mélységesen sajnálja a tényeket, de nem sajnálja, hogy úgy döntött: leállítja Amerika afganisztáni háborúját. Joe Biden beszéde végén anélkül távozott és utazott vissza Camp David-i rezidenciájára, hogy válaszolt volna a sajtó kérdéseire.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×