eur:
403.27
usd:
360.81
bux:
95473.35
2025. május 15. csütörtök Szonja, Zsófia
Tálib fegyveresek őrt állnak a kabuli nemzetközi repülőtér bejárata előtt 2021. augusztus 16-án, miután elterjedt a hír, hogy külföldi országok vízum nélkül is kimenekítik a helyi lakosokat és több száz, Afganisztánból menekülni akaró civil behatolt a repülőtér területére. Előző nap a tálib lázadók harc nélkül behatoltak Kabulba, és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket. Asraf Gáni afgán elnök elmenekült az országból, a tálibok pedig a főváros teljes területét ellenőrzésük alá vonták.
Nyitókép: MTI/EPA/STRINGER

Angela Merkel: tízezer embert kell kimenekítenie Németországnak Afganisztánból

A német kancellár szerint a műveletet csakis a kabuli nemzetközi repülőteret biztosító amerikai alakulatok támogatásával lehet végrehajtani.

A német hadsereg (Bundeswehr) hétfőn elindított mentőakciójával nagyjából tízezer embert kell kimenekíteni a tálibok uralma alá került Afganisztánból – jelentette ki Angela Merkel kancellár Berlinben, német hírportálok jelentései szerint.

A kormányfő a pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) választmányi ülésén résztvevők beszámolói szerint hangsúlyozta, hogy a Bundeswehr képességei korlátozottak, így a műveletet csakis a kabuli nemzetközi repülőteret biztosító amerikai alakulatok támogatásával lehet végrehajtani.

A német katonáknak hozzávetőleg tízezer embert kell kimenekíteniük. Egy 2500 fős csoportot már korábban nyilvántartásba vettek, ide a Bundeswehr segítői tartoznak családostól. Egy részüket már eljuttatták Németországba, 600 emberről pedig egyelőre nem tudni, hogy már kijutottak-e Afganisztánból.

A másik csoportba többek között emberi jogi aktivisták és ügyvédek tartoznak, ez nagyjából kétezer főt jelent, de őket is a családjukkal együtt kell kimenekíteni – fejtette ki a kancellár.

Aláhúzta, hogy

a lehetséges menekülthullámok miatt kiemelten fontos az Afganisztánnal szomszédos országok és az egész régió támogatása.

Az viszont a táliboktól függ majd, hogy egyáltalán átjárható lesz-e a határ.

Angela Merkel kiemelte: a "keserű" afganisztáni fejlemények elválaszthatatlanok a washingtoni vezetés azon döntésétől, hogy kivonják az amerikai csapatokat az ázsiai országból, és elválaszthatatlanok a bevonulás előzményétől, az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásoktól is.

Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter, a CDU korábbi elnöke a választmányi ülésen ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a Bundeswehr csakis amerikai támogatással hajthatja végre a mentőakciót. Mint mondta, amíg csak lehet, fenntartják a légi hidat és a lehető legtöbb embert kimenekítik Afganisztánból.

A légierő (Luftwaffe) első szállítógépei hétfő délelőtt indultak egy németországi bázisról. A tervek szerint a művelet központja az üzbegisztáni főváros, Taskent lesz, oda szállítják majd Kabulból a tálibok bosszúja elől kimenekítendő afgánokat és a német állampolgárokat. Biztonságukról a gyorsreagálású hadtest (DSK) ejtőernyős vadász egységei gondoskodnak. A kimenekítettek Taskentből charterjáratokkal jutnak majd el Németországba.

A Bundeswehr a szövetségi parlament (Bundestag) ellenőrzése alá tartozik, műveleteihez parlamenti felhatalmazás szükséges. Az afganisztáni mentőakció engedélyezésére viszont a tálibok előretörése miatt nincs idő, ezért a Bundestag utólag ad majd felhatalmazást a küldetésre.

Az utolsó német katonai egység június végén tért haza Afganisztánból, lezárva a Bundeswehr csaknem húsz évig tartó küldetését.

Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) nevű hadművelet munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.

A tálib lázadók a nemzetközi haderő kivonulását kihasználva offenzívát indítottak az ellenállást alig tanúsító kormányerők ellen. A radikális iszlamisták vasárnap vették be Kabult.

Címlapról ajánljuk
Csillapodik a száj- és körömfájás: enyhítik az intézkedéseket

tudósítónktól
Csillapodik a száj- és körömfájás: enyhítik az intézkedéseket

A száj- és körömfájás terjedése elleni intézkedésként bevezetett cseh–szlovák határellenőrzések a cseh mezőgazdasági miniszter, Marek Výborný szerint a jövő hét második felében megszűnhetnek. Szlovákiában is enyhítenek az intézkedéseken.

Vulkánkitörés és földrengés egy napon: eluralkodott a pánik Dél-Olaszországban

Az Etnán március óta ciklikus vulkánkitörések zajlanak, azaz rövid, néhány óráig tartó robbanásos kitörések vannak, amelyeket 3-5 nyugodt nap választ el egymástól – mondta az InfoRádióban Harangi Szabolcs geológus. Az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára a Nápoly környéki földrengésekről is beszélt, melyekkel kapcsolatban kiemelte: a 4-es magnitúdójú földmozgások sokkal nagyobb energiát fejtenek ki, mint a térségben megszokott rengésrajok.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.05.15. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Holnap megindulhatnak a béketárgyalások, de nagyon sok a kérdőjel - Szerdai híreink az ukrajnai háborúról percről percre

Holnap megindulhatnak a béketárgyalások, de nagyon sok a kérdőjel - Szerdai híreink az ukrajnai háborúról percről percre

Holnap elvileg orosz-ukrán béketárgyalás lesz Törökországban, de továbbra is erősen kérdéses, hol, mikor, milyen résztvetvevőkkel, milyen formában valósul majd ez meg, ha megvalósul egyáltalán. Az orosz vezetésnek adott európai ultimátum egyelőre határozott kudarc: Vlagyimir Putyin orosz elnök nemhogy nem hirdetett tűzszünetet, de teljesen ignorálta a fölvetést. Közben úgy néz ki, a déli frontra összpontosítanak az orosz erők: nyomulnak a katonák Orihiv, Novoszilka, Pokrovszk térségében is. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×