eur:
414.13
usd:
393.85
bux:
78189.93
2024. december 2. hétfő Melinda, Vivien
Boris Johnson brit miniszterelnök gúnyfigurája a brit parlamentnél tartott uniópárti tüntetésen Londonban 2019. október 19-én. Az alsóház rendkívüli ülésén 322-306 arányban elfogadta azt a módosító indítványt, amelynek célja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás formális jóváhagyásának halasztása a megállapodás jogi szövegének törvénybe iktatásáig.
Nyitókép: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

A szombati pofon ellenére Boris Johnson újra próbálkozik a parlamenttel

Újabb és egyszerű „igen-nem” szavazást tartanak a brit parlamentben Boris Johnson miniszterelnök brexit-alkujáról. A brit miniszterelnök már ma meg akarja szavaztatni a képviselőket, miután szombaton akadályt emeltek a brit EU-kilépést szentesítő megállapodás elé.

Azt követően, hogy a brit parlament, szombati rendkívüli ülésén a célegyenesben, egy ügyrendi módosítással ismét megakasztotta az Unióból történő brit kilépés folyamatát, Johnson brit miniszterelnök újabb kísérletet tesz, hogy már hétfőn kikényszerítse a brexit-alku jóváhagyását.

Johnson a hétvégén – a törvénynek megfelelően – kénytelen volt a brit kilépési határidő meghosszabbítását kérni Brüsszeltől, bár ezt úgy tette, hogy az erről szóló levelet „a parlament leveleként” tüntette fel és nem írta alá. Egy másik, „saját” levélben viszont a hosszabbítás ellen érvelt. A skót legfelsőbb bíróság most megvizsgálja, hogy a kormányfő megsértette-e a vonatkozó törvényt a kérvényezés módjával.

Miközben az EU-ban vita indult arról, hogy három hónapos vagy rugalmas hosszabbítást adjanak-e a briteknek, Johnson világos elvi „igen vagy nem” szavazást akar a részletes parlamenti vita előtt, de azt, hogy ez meglesz-e a parlamenti elnök döntheti el. Ő ezt azzal utasíthatja el, hogy a parlament nem vitázhat kétszer ugyanarról a kérdésről.

Brit kormányilletékesek azt hangsúlyozták vasárnap, hogy még mindig megvan a parlamenti támogatás ahhoz, hogy átmenjen a megállapodás és az ország október végéig távozni tudjon az Unióból. Szombaton azonban a konzervatív kormányt eddig támogató északír protestánsok Johnson alkuja ellen szavaztak, az ellenzéki Munkáspárt soraiban pedig nem akadt elég lázadó, aki a kormány javára billentette volna a mérleg nyelvét.

Uniópárti tüntetők a brit parlamentnél Londonban 2019. október 19-én, miután a törvényhozás nem fogadta el a Brexit feltételrendszeréről két nappal korábban kötött megállapodást, és nem járult hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem. Boris Johnson miniszterelnök formálisan kezdeményezte, de nem írta alá az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását, egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését.
MTI/AP/PA/Led By Donkeys
Uniópárti tüntetők a brit parlamentnél Londonban 2019. október 19-én, miután a törvényhozás nem fogadta el a brexit feltételrendszeréről két nappal korábban kötött megállapodást, és nem járult hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem. Boris Johnson miniszterelnök formálisan kezdeményezte, de nem írta alá az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását, egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését. MTI/AP/PA/Led By Donkeys

Maga a Munkáspárt most érdekes módon akarja elkaszálni a Johnson-alkut: Sir Keith Starmer az árnyékkormány brexit-ügyi minisztere elmondta, akkor támogatják Johnson és az EU megállapodását, ha egy módosítással törvénybe foglalják, hogy népszavazással kell szentesíteni azt.

Különben pedig további módosító indítványokat nyújtanak be az alkuhoz, ha újra vitára bocsájtják azt, például, hogy fennmaradjon az egész szigetország és az EU vámuniója, a közös piachoz való igazodást és hogy ne legyen „no-deal brexit kiskapu”, azaz, ha a kilépés utáni átmeneti időszak végén nem sikerül kereskedelmi egyezményt kötni az EU-val, akkor ne valósulhasson meg automatikusan a kemény brexit.

A Munkáspárt riposztjának része, hogy lázadó konzervatív párti és északír protestáns képviselőkkel szövetkezve érné el a brexitalku elvetését vagy azt, hogy úgy felvizezzék, hogy sokkal szorosabb viszonyban maradjon London az EU-val, mint Johnson és követői szeretnék.

A brexitügyi árnyékminiszter nyíltan megerősítette, hogy tárgyalnának a konzervatívok volt szövetségeseivel, a DUP északír protestáns párttal „egy jobb alkuról”. A DUP-t felidegesítette, hogy Johnson olyan alkut kötött Brüsszellel, amelynek nyomán lényegében az EU-s vámszabályozás is érvényben maradna a brit fennhatóság alatt lévő Észak-Írországban.

A várt és „pusztítónak” nevezett parlamenti módosító indítványokra a Johnson kabinet válasza az, hogy az egyetlen opció az EU-val kidolgozott, jelenlegi alku. Ezért Johnson a héten megpróbálja elfogadtatni a parlamenttel a brexit összes törvényi feltételét, így azt a jogszabályt is, ami magának az alkunak a végrehajtásáról szól.

Címlapról ajánljuk
Váratlanul Kijevbe érkezett Olaf Scholz, nagy bejelentéssel kezdte látogatását

Váratlanul Kijevbe érkezett Olaf Scholz, nagy bejelentéssel kezdte látogatását

Rendkívüli, előre be nem jelentett látogatásra érkezett hétfő reggel Kijevbe a német kancellár. A vizit meglepetést okozott a német média számára is, azzal kapcsolatban azonban szinte tejes a "konszenzus", hogy az ukrajnai háború immár a februári német parlamenti választások egyik legfőbb kampánytémájává vált.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.02. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Drámai koronavírus-jelentés érkezett: szörnyű hatásai vannak a fertőzésnek az emberi agyra

Drámai koronavírus-jelentés érkezett: szörnyű hatásai vannak a fertőzésnek az emberi agyra

Egy friss kutatás szerint a koronavírus fertőzésért felelős tüskefehérjék hosszan jelen maradnak az emberi agyban a fertőzést követően, amely magyarázatot adhat a hosszú Covid-19 neurológiai tüneteire. A müncheni Helmholtz és Lajos–Miksa Egyetem kutatói által végzett vizsgálat kimutatta, hogy a vírus tüskefehérjéje akár négy évig is megmaradhat a központi idegrendszer védőrétegét jelentő agyhártyában és a koponya csontvelőjében. A szakemberek szerint ezzel a fertőzés több évvel öregítheti az emberi agyat és növelheti a neurodegeneratív betegségek kockázatát is - közölte a Medical Xpress.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×