eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Boris Johnson brit miniszterelnök (k) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján 2019. október 17-én. A tárgyalások középpontjában a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről született megállapodás áll.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Brexit: történelmi szombat vár Nagy-Britanniára

A brit sajtó „Szuperszombatnak” nevezi a parlament szombati ülését, amikor a törvényhozás eldönti, elfogadja-e Boris Johnson miniszterelnök és Brüsszel alkuját Nagy-Britannia EU-kilépéséről. A szavazás nem lefutott sokan mutatnak az alku gazdasági káraira.

A brit futballnyelvben használatos Szuperszombat kifejezéssel írja le sok brit lap, hogy mivel szembesül majd Boris Johnson a parlamentben. Bár a brit kormányfő és Brüsszel is örül, hogy végre megállapodtak a módosított szabályrendszerről, melynek nyomán kisebb sokkal távozhatnak a britek az Európai Unióból,

történelmet író csata várható a parlamenttel, amely 1982 óta nem ült össze szombati napon.

Johnson azt mondta, „önbizalommal telve” érkezik haza Brüsszelből. A képviselőknek nagyon jó oka van megszavazni a megállapodást – tette hozzá.

Péntek reggel azonban már azzal volt tele a brit sajtó, hogy mekkora gazdasági károkat okoz a Johnson-féle alku – például a gazdasági növekedés jelentős visszaesésével.

Ellenzők

A kormányfőt több oldalról is szorongatják: egyrészt a brexitpárti és koronahű északír protestáns párt utasítja el a megállapodást. Az ő véleményük azért számít, mert idáig hozzájuk igazodtak a parlamenti konzervatív frakció keménybrexit-párt képviselői.

A másik oldalon a Munkáspárt mond nemet - azért is, mert alternatívaként akarja mutatni magát a lehetséges előre hozott választásokon.

Az önálló Skóciát akaró Skót Nemzeti Párt is kizárta az alku támogatását, mert szerinte „királyi módon átvágják Skóciát és egyedül ők veszítenek”. Az SNP javaslatot nyújtott be az alku elvetéséről és az október végi kilépési határidő kitolásáról. Emellett előre hozott választásokat követel.

Az északír pártról a brit parlamentben korábban ITT írtunk.

Amiben bízni lehet

Johnson viszont azért bízik, mert úgy tűnik, mellé állt a konzervatív keménymag. Jacob Rees-Mogg alsóházi elnök, a csoport volt vezetője a görög mitológiát idézve azt írta egy újságcikkben, hogy „a kormányfő Iaszónhoz hasonlóan, az Aranygyapjút keresve, a leghatalmasabb akadályokon áthágva egy olyan alkuval tért vissza, amely eleget tesz a brexitnépszavazáson kapott mandátumnak (...) Ne stagnáljunk, ugorjunk előre, ragadjuk meg ezt a győzelmet, amire a brit nép szavazott” – lelkesítette társait.

Johnson önbizalmát az is növeli, hogy már pár hete tudja: munkáspárti képviselők egy csoportja is átáll hozzá, mert olyan választókörzetekből jönnek, ahol a választók nagy arányban a brexitre szavaztak.

A miniszterelnök közben megpróbált egyszerre üzenni a különböző parlamenti erőknek:

„Fogjunk össze, csináljuk meg

ezt a dolgot! Bízom benne, hogy amikor parlamenti kollégáim megismerik a megállapodást, szombaton és a következő napokban rá szavaznak majd. Ezzel az alkuval egységes Egyesült Királyságként léphetünk ki és együtt dönthetünk a jövőnkről” – mondta.

Johnsonnak segítő kezett nyújtott Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök, amikor közölte: az EU nem tolja többé ki a brit kilépési dátumot. Ezzel értelmét veszti a „no-deal” brexitet tiltó brit törvény, azaz, ha a westminsteri parlament nem szavazza meg a rendezett kilépést, akkor még mindig jöhet a szabályozatlan és kaotikus hatásokkal fenyegető keménybrexit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×