Kalázdi-Kerekes Kinga (Tisza) azt mondta: arról dönthet az Országgyűlés, hogy a magyar politika képes-e példát mutatni önmérsékletből, felelősségből és hitelességből. Kiemelte: a Tisza-kormány nehéz gazdasági és költségvetési helyzetben vette át az ország irányítását, az elmúlt években az állam működését rendszerszintű pazarlás, korrupció és ellenőrizetlen közpénzfelhasználás jellemezte.

Szakértői becslések szerint a korrupció és a pazarló állami működés évente a gazdaság teljesítményének 4-8 százalékát is felemésztette ezermilliárdos veszteséget okozva – jelezte.

Hozzátette:

az elmúlt három évben Magyarországon 99 százalékos kumulált infláció sújtotta az élelmiszereket, miközben a bérek ezt nem követték le,

ma több mint hárommillióan élnek a szegénység peremének közvetlen közelében. Mintegy 400 ezer gyermek él társadalmi kirekesztettségben és nélkülözésben, miközben 800 ezer nyugdíjas a létminimum környékén vagy az alatt él, és sokan külföldön próbálnak boldogulni.

Közben az állam pénzügyi helyzete is válságos, a költségvetési hiány tartósan hat százalék körül alakult, az államadósság kamatterhei is történelmi szintre emelkedtek, miközben „a kórházak omladoznak”", az iskolák leromlott állapotúak, és az önkormányzatok sorra kerülnek működési válságba – sorolta, megjegyezve, hogy a gazdaság teljesítménye 2022-től gyakorlatilag stagnál.

A törvényjavaslatnak egyszerű, de világos üzenete van: ha áldozatot várunk az országtól, először nekünk, politikusoknak kell példát mutatnunk – hangsúlyozta Kalázdi-Kerekes Kinga.

Ezért a javaslattal jelentős mértékben csökkentenék az országgyűlési képviselők tiszteletdíját, juttatásait és működési költségeit. A tiszteletdíj kalkuláció alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz,

a tényleges jövedelmek 10-35 százalék között csökkennek.

• A lakhatási támogatás 31 százalékkal,
• az irodabérletre fordítható keretösszeg 52 százalékkal,
• az alkalmazottakra fordítható keret 30 százalékkal csökkenne,
• megszűnne a képviselői mobiltelefon-költségtérítés,
• valamint a budapesti képviselőknek biztosított üzemanyag-elszámolási lehetőség is.
• A maradványok pedig nem kerülhetnek a pártkasszákba, a fel nem használt közpénz visszakerül a központi költségvetésbe

– ismertette.

A javaslat elfogadásával az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kevesebbe kerül majd, ez azt üzeni az embereknek, hogy „az állam végre saját magán kezdi a takarékoskodást” – jelentette ki Kalázdi-Kerekes Kinga.

Kármán András pénzügyminiszter kiemelte: a törvénymódosítás jelentősége „túlmutat a paragrafusok technikai világán, és üzenetértéke jóval fontosabb”.

A javaslat lényege az, hogy az Országgyűlés saját magán kezdi meg a felelős, takarékos és átlátható gazdálkodást

– mondta.

Hangsúlyozta: a felelős és takarékos gazdálkodás elvének következetes érvényesítése érdekében szükséges az Országgyűlés működési költségeinek csökkentése, és a költségek csökkentésében az országgyűlési képviselőknek elől kell járniuk.

Emlékeztetett: ez egy olyan vállalás, amelyet megígértek a programjukban, és most végrehajtják.

Kármán András úgy vélte, a költségvetést „már a benyújtásakor sem a valóságra, hanem vágyálmokra építették”. Az akkori tervek olyan gazdasági növekedéssel számoltak, amely nem következett be, ezért a költségvetés bevételei jóval elmaradnak a várttól, közben az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikája miatt az államadósság finanszírozása is rendkívül drágává vált – magyarázta.

Megjegyezte: az Orbán-kormány „felelőtlen pénzszórásba kezdett a választás előtti hónapokban”", ami kiadási oldalon rendkívüli módon megterhelte a 2026-os költségvetést.

Kitért rá: az elmúlt években a költségvetési kiadások feletti kontroll jelentősen meggyengült, a kormány rendszeresen módosította év közben az Országgyűlés által elfogadott költségvetést. Ez pazarlóbb állami működést, gyengébb költségvetési fegyelmet eredményezett, és lehetővé tette, hogy sok százmilliárd forint folyjon ki értelmetlen kiadásokra és propagandára – mondta.

A miniszter közölte: a képviselői tiszteletdíjak csökkentése, a juttatások és támogatások szűkítése azt a célt szolgálja, hogy felelős gazdálkodással költséghatékonyabbá és visszafogottabbá tegyék az Országgyűlés működését. A javasolt törvénymódosítás eredményeként az egy ciklusra elköltött összeg 50 milliárd forinttal fog csökkenni, és az új keretösszeg is úgy tekinthető, mint az igénybe vehető juttatások maximális összege, vagyis a képviselők dönthetnek úgy, hogy nem a teljes összeget hívják le - mutatott rá.

Kármán András hangsúlyozta: az 50 milliárd forintos megtakarítás a hiány egészéhez mérten nem jelentős, ugyanakkor kijelöli azt az elvet, hogy először az államnak és a politikai vezetésnek kell takarékoskodnia és csak ezután várhat felelős magatartást másoktól. Ez a törvénymódosítás egy politikai kultúrát formáló javaslat, amely egy olyan korszakot nyit meg, ahol a parlament működése átláthatóbb, olcsóbb és hatékonyabb lesz – fogalmazott.

Azt mondta: a javaslat azt üzeni, hogy a közpénz nem magánpénz, a képviselői munka nem privilégium, a parlament nem kiváltságosok klubja. „A magyar emberek joggal várják el, hogy a képviselők ne csak beszéljenek a takarékosságról, hanem gyakorolják is azt" – jelentette ki. Hozzáfűzte: a javaslat szükséges, időszerű, szakmailag és erkölcsileg is helyes.

Minden parlamenti frakció vezérszónoka támogatta az Országgyűlésről szóló törvény és az azzal összefüggő egyes törvények költségcsökkentéssel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslatot, annak hétfő esti általános vitájában.

Tisza: felelős gazdálkodásra van szükség

A felelős gazdálkodás fontosságára hívta fel a figyelmet Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője vezérszónoki felszólalásában, azt emelve ki, hogy a nem értelmetlenül elköltött összegekből szükséges és hasznos dolgokra, például egészségügyre, oktatásra, közlekedésre vagy más közszolgáltatások fejlesztésére lehet költeni.

Példaként hozta fel, hogy a túlköltekezés vagy a haszontalan költés válságba sodorhat egy családot, majd megjegyezte, ennél rosszabb, amikor egy családtag szemérmetlen módon "elemel egy nagyobb összeget" a közösből.

Még hangsúlyosabb az a bűn, ha egy ország vezetői teszik ezt a közös kasaszával - jegyezte meg, hozzátéve, erre „az elmúlt időszakban erre is megszámlálhatatlan példát láttunk”, majd azt ígérte, a témát addig tartják napirenden, amíg vissza nem szerzik, amit lehet, és a felelősök el nem számolnak.

A Tisza politikusa arról beszélt: az előző ciklusban 27 milliárd forint keretmaradvány került át a frakcióktól a pártokhoz, ami 350 darab kétszobás lakás ára, az idei év első öt hónapjában 12 milliárd forint volt ez az összeg, ami az éves képviselői és frakciókeretek negyede.

Így, mondta Bujdosó Andrea, nem lesz kihívás a bőségesen megszabott keretek 25 százalékos csökkentése, ami éves szinten mintegy 13 milliárdos megtakarítást jelent majd. Megemlítette: az esetleges maradvány tovább növelheti a megtakarított összeget.

Fidesz: ígérjük, nem leszünk gátja a költségcsökkentésnek

Szűcs Gábor (Fidesz) szerint az az összeg, amit a törvényjavaslattal most megspórolnak, „még csak kerekítési hibának sem tekinthető” a költségvetésben.

Mint mondta, a parlamenti kiadásokat most 20-25 százalékkal csökkentik. Emlékeztetett arra, 2010-ben, amikor a Fidesz–KDNP-kormány 386-ról 199 főre csökkentette a parlament létszámát, a kiadások 50 százalékát spórolták meg, az önkormányzati rendszert átalakításakor pedig 40 százalékkal csökkentették a kiadásokat. Ez 16 év alatt több százmilliárd forint megtakarítást jelentett - mondta.

Hiányolta, hogy a kormánypárt nem végzett összehasonlítást, az Európai Unióban hol mennyit keresnek a képviselők. Megjegyezte, a magyar képviselők fizetése európai vonatkozásban kifejezetten alacsonynak számít.

Szűcs Gábor értékelése szerint a törvényjavaslat populista és jelentős változást nem fog eredményezni az állampolgárok életszínvonalában. A Fidesz-frakció ígéri, nem lesz gátja a költségcsökkentésnek, megszavazzák a javaslatot - rögzítette.

Azt is kérdezte a kormánypárti vezérszónoktól, milyen áldozatot várnak a magyar emberektől? Közölte, a Tisza a kampányban azt mondta, ha nyernek, minden jó lesz, most mi az az áldozat, amihez példát kell mutatni?

Az ellenzéki politikus hatalmi ágak elválasztása szempontjából érdekesnek tartotta, hogy a kormányfő tesz javaslatot a parlamenti képviselők fizetésének csökkentésére.

A polgármesteri bérekre kitérve azt mondta, azok csökkentésével tönkretennék a területi közigazgatást és olyan embereken spórolnának, akik koránt sincsenek túlfizetve. Az önkormányzatok tönkretételéhez nem fognak asszisztálni – jelentette ki.

A KDNP nem lesz akadálya a törvénymódosításnak

Simicskó István (KDNP) közölte: pártja nem lesz akadálya a törvénymódosításnak. Semmi jónak nem vagyunk az elrontói – fogalmazott, ugyanakkor jelezte: populizmust érez a javaslat mögött.

Emlékeztetett, hogy a korábbi Fidesz-KDNP kormány komolyan gondolta, hogy csökkenti a kiadásokat, hiszen 386-ról 199 fősre csökkentette a parlament létszámát.

Arra hívta a fel figyelmet: a nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy ha a politikusok jövedelme csökken, akkor a korrupció növekedni fog. Hozzátette: előbb-utóbb minden hatalmi kurzus - így a Tisza-kormány is - kitermeli a saját maga lejáratóit. Négy vagy két év múlva majd önök között is látunk majd olyanokat, akik „terhelhetőek lesznek” bizonyos szempontból, főleg így, hogy a jövedelmük jelentősen csökkenni fog - mutatott rá.

A képviselő nagy tapsot kapott a Tisza-frakciótól amikor "önkritikusan" elismerte: a Tisza Pártnak 53 százalékos választási eredményből lett 71 százalékos többsége a parlamentben, ami többek között a Fidesz-KDNP hibája is, hiszen a választási törvényt az előző kormányoldal alkotta meg.

A pénzügyminiszter szavait, miszerint a képviselők alkalmazotti keretében maradvány nem lehet majd, úgy értékelte: ez pont arra ösztönöz, hogy mindenki maximálisan elköltse a keretet, különben év végén vissza kell fizetni az Országgyűlés Hivatalának.

Mi Hazánk: ne luxizzon a Tisza sem

Novák Előd (Mi Hazánk) felidézte, hogy 2010 után támogatták az országgyűlési képviselők számának csökkentését, és saját eredményeként emlékezett arra, hogy 2014-től sikerült véget vetni a "politikusi álláshalmozásnak".

Hozzátette: a Fidesz nem a pártok támogatását növelte, hanem a képviselői kereteket, noha a Mi Hazánknál a fel nem használt keretekből közhasznú dolgok is megvalósultak.

Ha a Tisza spórolni szeretne, nem kellett volna emelni a bizottságok számát - nehezményezte, majd a Tisza luxizásának nevezte, hogy a párt frakciója a Szabad György Irodaházba költözik be, eltávolítva onnan az Országgyűlés Hivatalának dolgozóit. Álságosnak nevezte a Tiszának azt az érvét, hogy a kifogásolt irodaház az MSZMP-hez is kötődik, hiszen a Horthy-korszakban épült - emlékeztetett.

A képviselők javadalmazását a Mi Hazánk támogatja, a polgármesterek fizetésének csökkentését azonban nem - jelezte.