eur:
414.63
usd:
393.89
bux:
78183.09
2024. december 2. hétfő Melinda, Vivien
A brit parlament által közreadott kép Boris Johnson brit miniszterelnökről (k) a felszólalása előtt a nyári szünet utáni első ülésnapon a törvényhozás alsóházában, Londonban 2019. szeptember 3-án. Megszavazta a londoni parlament az éjjel azt az ellenzéki javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy napirendre vegyék a megállapodás nélküli Brexit tilalmát célzó törvénytervezet. A javaslat lényege, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament/Jessica Taylor

A brexit elhalasztását kérte London - de mégsem

Az október 31-i határidő kitolását kéri Boris Johnson az Európai Tanácstól, miután a törvény erre kötelezi. De megírja, hogy ezt ő ellenzi. Az unió vezetőinél a labda.

Boris Johnson brit miniszterelnök este felhívta az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot, és tájékoztatta a szombati parlamenti szavazás nyomán kialakult helyzetről. Tusk Twitter oldalán tudatta ezt, és annyit tette hozzá: várja a levelet.

Majd röviddel utána azt tweetelte, hogy a halasztási kérelem megérkezett, egyeztetni fog a tagállamok vezetőivel a válaszról.

Két levél

Vagyis Boris Johnson a törvénynek megfelelően elküldte a kérelmet, annak ellenére, hogy előzőleg az alsóházi tagjainak írt levélben még azt írta - amit a parlamentben is mondott -, hogy nem tárgyal halasztásról az Európai Unióval.

A BBC kormányzati forrásból úgy tudja, nem is egy levél meg, hanem kettő. Az egyikben formálisan kezdeményezi a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását, de azt nem írja alá. A másikban viszont közli a testülettel, hogy hibának tartaná a kérés teljesítését.

A Letwin-indítvány az oka

A brit miniszterelnök azért kényszerült arra, hogy halasztást kérjen, mert a parlament a tervekkel ellentétben mégsem szavazott a héten tető alá hozott brexit megállapodásról. Helyette egy olyan indítványt fogadott el, amelynek értelmében előbb a kilépési feltételrendszer jogi szövegét iktatja törvénybe, csak utána foglal állást a megállapodásról.

Márpedig egy korábbi törvény kimondja, hogy ha ezen a szombaton nincs elfogadott megállapodás, akkor újabb 3 hónapos haladékot kell kérni.

Ettől még akár lehet kilépés 31-éig

Boris Johnson a parlamenti szavazás után közölte: : a jövő héten az alsóház elé terjeszti a Brexit-megállapodás jogi szövegét vitára és szavazásra.

Így a képviselők a hátralévő tíz napban akár meg is szavazhatják, és akkor valóban nem lesz szükség a halasztásra. A parlamentben azonban a Boris Johnson vezette konzervatívoknak nincs többsége, és a mostani megállapodás ügyében a kormányt eddig kívülről támogató észak-ír unionisták, a DUP is szembefordult a miniszterelnökkel. Így kérdés, átmegy-e a törvényhozáson a jogi szöveg.

Mindenesetre már nem csak azt utcán tüntető tízezrek, hanem a képviselők közül is egyre többen mondják, hogy a végső döntést bízzák az emberekre - vagyis legyen újabb népszavazás. A kormány ettől elzárkózik - legalábbis egyelőre.

Címlapról ajánljuk
Váratlanul Kijevbe érkezett Olaf Scholz, nagy bejelentéssel kezdte látogatását

Váratlanul Kijevbe érkezett Olaf Scholz, nagy bejelentéssel kezdte látogatását

Rendkívüli, előre be nem jelentett látogatásra érkezett hétfő reggel Kijevbe a német kancellár. A vizit meglepetést okozott a német média számára is, azzal kapcsolatban azonban szinte tejes a "konszenzus", hogy az ukrajnai háború immár a februári német parlamenti választások egyik legfőbb kampánytémájává vált.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.02. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
A háború diplomáciai megoldásáról beszélt Zelenszkij, területek átadását javasolta Stoltenberg – Híreink az orosz–ukrán háborúról hétfőn

A háború diplomáciai megoldásáról beszélt Zelenszkij, területek átadását javasolta Stoltenberg – Híreink az orosz–ukrán háborúról hétfőn

Ukrajna nem fogja tudni katonai erővel visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, diplomáciai megoldásra van szükség – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a japán Kyodo Newsnak. Tűzszünetet javasolt Ukrajnában Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár, aki arra is kitért, hogy szerinte nem feltétlen ördögtől való dolog az, ha átmenetileg megszállva maradnak ukrán területek. Az ukrán védelmi minisztériummal jó kapcsolatot ápoló Deep State szerint elfoglalták az oroszok Novij Komárt, elvágva ezzel Velika Novoszilka északi összeköttetését az ukrán állások felé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×