12 °C
Boris Johnson brit miniszterelnök este felhívta az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot, és tájékoztatta a szombati parlamenti szavazás nyomán kialakult helyzetről. Tusk Twitter oldalán tudatta ezt, és annyit tette hozzá: várja a levelet.
Waiting for the letter.
— Donald Tusk (@eucopresident) October 19, 2019
I just talked to PM @BorisJohnson about the situation after the vote in the House of Commons.
Majd röviddel utána azt tweetelte, hogy a halasztási kérelem megérkezett, egyeztetni fog a tagállamok vezetőivel a válaszról.
The extension request has just arrived. I will now start consulting EU leaders on how to react. #Brexit
— Donald Tusk (@eucopresident) October 19, 2019
Két levél
Vagyis Boris Johnson a törvénynek megfelelően elküldte a kérelmet, annak ellenére, hogy előzőleg az alsóházi tagjainak írt levélben még azt írta - amit a parlamentben is mondott -, hogy nem tárgyal halasztásról az Európai Unióval.
A BBC kormányzati forrásból úgy tudja, nem is egy levél meg, hanem kettő. Az egyikben formálisan kezdeményezi a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását, de azt nem írja alá. A másikban viszont közli a testülettel, hogy hibának tartaná a kérés teljesítését.
A Letwin-indítvány az oka
A brit miniszterelnök azért kényszerült arra, hogy halasztást kérjen, mert a parlament a tervekkel ellentétben mégsem szavazott a héten tető alá hozott brexit megállapodásról. Helyette egy olyan indítványt fogadott el, amelynek értelmében előbb a kilépési feltételrendszer jogi szövegét iktatja törvénybe, csak utána foglal állást a megállapodásról.
Márpedig egy korábbi törvény kimondja, hogy ha ezen a szombaton nincs elfogadott megállapodás, akkor újabb 3 hónapos haladékot kell kérni.
Ettől még akár lehet kilépés 31-éig
Boris Johnson a parlamenti szavazás után közölte: : a jövő héten az alsóház elé terjeszti a Brexit-megállapodás jogi szövegét vitára és szavazásra.
Így a képviselők a hátralévő tíz napban akár meg is szavazhatják, és akkor valóban nem lesz szükség a halasztásra. A parlamentben azonban a Boris Johnson vezette konzervatívoknak nincs többsége, és a mostani megállapodás ügyében a kormányt eddig kívülről támogató észak-ír unionisták, a DUP is szembefordult a miniszterelnökkel. Így kérdés, átmegy-e a törvényhozáson a jogi szöveg.
Mindenesetre már nem csak azt utcán tüntető tízezrek, hanem a képviselők közül is egyre többen mondják, hogy a végső döntést bízzák az emberekre - vagyis legyen újabb népszavazás. A kormány ettől elzárkózik - legalábbis egyelőre.
