Napirend előtt kért szót Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben hétfőn. Beszédének témája elsősorban az uniós pénzek múlt héten bejelentett hazahozatala volt. A részletekről ITT írtunk korábban.

Magyar Péter közölte, néhány hét alatt elvégezték azt a munkát, amelyet elődje nem akart és nem tudott elvégezni, így 16,4 milliárd euró érkezik a magyar költségvetésbe:

• 2,2 milliárd euró ebből egyetemi és innovációs forrás
• 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás (közlekedés, vasút, vízgazdálkodás)
• helyreállítási alap: 10 milliárd euró.

„Hazahozzuk, hazahoztuk a magyar emberek pénzét” – jelentette ki.

A megállapodás előtti éjszaka is sikerült még pénz kitárgyalnia egy szuverén ország vezetőjeként.

Szerinte Orbán Viktor évekig azt hazudta az embereknek, hogy az EU a magyar kormány és az emberek ellensége, a választások óta viszont a Facebookon bujkál a leváltott miniszterelnök, aki korábban arról beszélt, hogy ideológiai gát állt az uniós pénzek Magyarországra hozatala előtt. A valóságban viszont az volt az érdek, hogy a pénzek hazajöjjenek, a kormányérdek pedig az, hogy korrupció legyen, ehhez tartottak fenn gyűlöletpropagandát óvodások átoperálásáról és egyebekről Magyar Péter szavai szerint.

A volt miniszterelnök szerinte sajtról és egérfogóról delirál, a Facebookon hazudozik, miközben letilt, akit csak gondol.

Leszögezte: a közpénzek átlátható felhasználása volt az uniós pénzek indulásának egyetlen feltétele.

Magyar Péter a vállalt feltételek között sorolta:

• új vagyonnyilatkozati eljárás jön, nem lehet majd egy-egy kastélyt kifelejteni
• szankciója lesz a vagyonnyilatkozati „tévedéseknek”, akár két évet is lehet kapni
• Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, amely 2021-ig visszamenőleg fog tudni vizsgálódni
• az egyetemek a hallgatókat, a kutatókat és a közérdeket fogják szolgálni.

Keményen tárgyaltak, de nem okozott nehézséget a fenti vállalásokat tenni, a „propagandisták” számára elmondta, migrációs, Ukrajna-ügyi, gender- és egyéb kérdésekben nem kellett meghajolni.

Bejelentette, el lehet számolni majd pénz korábbi beruházásokra, ami mozgásteret biztosít a magyar költségvetésben is, közel 4 milliárd eurónyi ez a pénzmennyiség, és 1,5 milliárd forintot lehet fordítani az elektromos hálózat fejlesztésére, ezzel vállalatok sokasága lesz versenyképesek.

Külön aláhúzta, olyan szerelvények közlekednek a vasútvonalakon, amelyeknek a múzeumokban volna a helyük, de ennek most vége, természetes lesz az ingázás közösségi közlekedés segítségével, az emberek kiszámíthatják, mikor érnek haza a családjukhoz.

Pénz lesz kollégiumi férőhelyek létesítésére is.

A pénz egy része támogatás, egy másik része hitel lesz, de a háztartások és a cégek új gépeket vehetnek majd, magasabbak lesznek a fizetések.

„Elvesztegetett évek”

Magyar Péter hozzátette: a magyar emberek elvesztegetett éveit már senki és nem adja vissza, Lázár János szerinte egy sor beruházást saját kézzel törölt, betegek sora vesztette el a gyógyulás lehetőségét, egyetemek pedig súlyos kutatási összegektől estek el.

Az elvesztegetett évek során Orbán Viktor szerinte képzelt háborúkat vívott és EU-ellenes propagandát folytatott, közpénzből épített politikai gépezetet azért, hogy a hibáikért valaki más legyen a felelős, a nemzeti konzultációkra 120 milliárd forint ment el, gyűlöletkeltő plakátokra 300 milliárd forint fordult, a „rogáni gyűlőletpropagandára” 1360 milliárd forintot költöttek, miközben a szociális tűzifa kerete összesen 5 milliárd forint maradt.

„Az emberek arról döntöttek” – Sulyok Tamás hallgatása

Magyar Péter szerint az emberek arról döntöttek, hogy hátat fordítanak annak a korszaknak, amikor az ellensúlyok és a fékek nem töltik be a szerepüket, méghozzá pártutasításra.

Úgy látja, sokan számítottak arra, hogy a példátlan választói felhatalmazás nyomán majd a kulcspozíciókban ülők maguktól is levonják a megfelelő következtetéseket, de vannak, akik maradnak, „ez az ő döntésük”.

Ezen a ponton emlékezett meg Sulyok Tamás szerepéről, akinek le nem mondását azért kárhoztatja, mert az intézményt magát tiszteli.

Megerősítette, amit reggel a Sándor-palotánál is mondott, hogy több az államfő dolga, mint protokolleseményekre járni vagy törvényeket aláírni. Hosszan sorolta a pillanatokat, amikor nem szabadott volna a hallgatást választania (poloskázás, gyülekezési jog korlátozása, Szuverenitásvédelmi Hivatal általi megbélyegzése civileknek, újságíróknak).

Felidézte, Sulyok Tamás úgy lett államfő, hogy akkor épp kiállást vártak volna el az emberek, kiállást a tönkretett gyerekek mellett, és legfeljebb annyit tett, hogy vitt két láda almát egy gyerekotthonba.

Szerinte Sulyok Tamás krónikusan fél az orosz fél felelősségének kimondásától, mivel „mindig a rettegő miniszterelnök szava volt az első” neki. „Sulyok Tamás cserben hagyta a magyar köztársaságot” – fogalmazott a miniszterelnök.

Alkotmányos megoldások

Szólt ezt követően a közbizalomról, amit vissza kell nyerni, a közt kell szolgálni, nem egy bukott struktúra hatalmi érdekeit.

Jelezte, olyan alkotmányos megoldások jönnek, amelyek helyreállítják a közbizalmat, ezért nem maradhat közjogi méltóság „egy bukott rendszer meghosszabbított árnyékává”.

A munka dandárja szerinte most kezdődik, bonyolult és hosszadalmas jogalkotási munka jön, amiben mindenkire szükség van, így például a jegybankra is, ennek jegyében tárgyalt délelőtt az MNB-elnök Varga Mihállyal is.

Ígérte, stratégiai partner lesz a jegybank, amelynek függetlenségét tiszteletben tartja.

Bejelentette: kedden Berlinben Friedrich Merz német kancellárral, szerdán pedig Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel találkozik. „Visszaszerezzük a bizalmat, amire hazánknak szüksége van” – tette hozzá.

Emberséges, működő Magyarországot ígért, amelyet felelősen fognak vezetni, egy ciklus alatt 50 milliárdot vesznek vissza a parlament működéséből is.