eur:
411.14
usd:
392.43
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A brit parlament felvételén Boris Johnson miniszterelnök felszólal az alsóház rendkívüli ülésén Londonban 2019. október 19-én. A tervek szerint a brit törvényhozás ezen a napon szavaz a Nagy-Britannia rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről, amelyről két nappal korábban született megállapodás a brit kormány az Európai Bizottság között.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament/Jessica Taylor

Brexithalasztás: mesebeli lépést tett Boris Johnson

Egyre váratlanabb fordulatokat vesz a Nagy-Britannia uniós kiválásáról szóló egyezmény ügye. Nyilvánosságra hozták, miről írt Boris Johnson szombat éjjel Donald Tusknak.

Szombaton egy olyan törvénymódosítást fogadott el a brit parlament, amelynek célja a brexitmegállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás törvényerőre emeléséhez szükséges összes jogi instrumentumot a brit parlament törvénybe nem iktatja.

Akkor Boris Johnson brit miniszterelnök azt mondta, hiába kötelezi rá törvény, nem fogja kezdeményezni a brexit halasztását. Szombat este végül beszélt Donald Tuskkal, miután az Európai Tanács elnökének kellett volna küldenie a kérelmező levelet.

Kisvártatva kiderült, hogy a brit miniszterelnök igyekezett olyan megoldást választani, ami hasonlatos a mesebeli okos lány lépéséhez (amikor a király azt kérte tőle, hogy hozzon is, meg ne is, legyen is, meg ne is, a lány két szita közé befogott egy galambot, és amikor a király kinyitotta a két összefogott szitát, az állat elrepült).

Két levelet küldött, egyet nem írt alá

Nos, Boris Johnson formálisan kezdeményezte szombat éjjel az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének halasztását, de ezt a levelet nem írta alá, egy másik levélben pedig közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését.

A szombat éjjel nyilvánosságra hozott első levélben az áll, hogy a brit parlament elfogadott egy törvényt, amelynek előírásai kötelezik Őfelsége kormányát az október 31-i kilépési határidő meghosszabbításának kezdeményezésére.

Johnson levele szerint a brit kormány javasolja, hogy a hosszabbítás lejárati időpontja 2020. január 31-én, brit idő szerint 23 óra - közép-európai időszámítás szerint aznap éjfél - legyen.

A levélben szerepel ugyanakkor az is, hogy ha a felek ennél hamarabb ratifikálni tudják a Brexit-megállapodást, a brit kormány a halasztási időszak korábbi befejezését fogja javasolni.

Ezen a levélen nem szerepel Boris Johnson aláírása, de még neve sem, csak annyi, hogy a levelet "Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának miniszterelnöke" küldte.

Újra beterjesztik a parlamentnek a brexittörvény tervezetét

Johnson az első levélhez mellékelt egy jóval terjedelmesebb másodikat is, amelyet aláírt, és amelyben közli: személyes meggyőződése és kormányának álláspontja szerint a brexit további halasztása károsan hatna az Egyesült Királyság és EU-partnerei érdekeire, valamint a kétoldalú viszonyrendszerre.

Ebben a levélben Johnson kifejezi sajnálkozását amiatt, hogy a többi uniós vezetőnek még több időt és energiát kell áldoznia egy olyan ügyre, amelyről ő azt remélte, hogy a héten - a brexit feltételeit rögzítő megállapodás megkötésével - megoldódott.

A brit miniszterelnök elismeri, hogy

ebben a helyzetben szükség lehet egy újabb EU-csúcs összehívására.

Johnson közli a második levélben, hogy kormánya folytatja erőfeszítéseit a brexitmegállapodás ratifikálása érdekében, és

a jövő hét elején beterjeszti az ehhez szükséges törvénytervezetet.

Boris Johnson hangsúlyozza: bízik abban, hogy október 31-ig a ratifikációs folyamat végére lehet jutni.

Johnson még szombat éjjel, az éjféli határidő előtt egyeztetett Donald Tuskkal telefonon, aki erről beszámolt a Twitter-csatornáján is, csakúgy, mint a halasztási kérelem megérkezéséről. Azt írta, tárgyalni kezd a fejleményekről az EU vezetőivel.

A halasztás kezdeményezését az Európai Tanácsnak egyhangú döntéssel kell elbírálnia.

Sakkjátszma a kemény brexit ellen/mellett

A szombaton elfogadott Letwin-indítvány támogatóinak nem titkolt célja annak megakadályozása, hogy a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexittáborának tagjai (akik közül sokan a megállapodás nélküli "kemény" brexit hívei) taktikai voksolással megszavazzák ugyan a megállapodás formális jóváhagyását - ami csak az első lépés lenne az egyezmény ratifikálása felé -, de a megállapodás tényleges törvénybe iktatását esetleg egészen a jelenleg érvényes október 31-i brexithatárnapig megakadályozzák.

A szombaton megszavazott módosító indítványt Sir Oliver Letwin, az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, a Konzervatív Párt frakciójának volt tagja terjesztette be több prominens képviselőtársa, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter támogatásával.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×