Infostart.hu
eur:
379.26
usd:
319.39
bux:
126964.02
2026. február 15. vasárnap Georgina, Kolos
A brit parlament felvételén Boris Johnson miniszterelnök felszólal az alsóház rendkívüli ülésén Londonban 2019. október 19-én. A tervek szerint a brit törvényhozás ezen a napon szavaz a Nagy-Britannia rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről, amelyről két nappal korábban született megállapodás a brit kormány az Európai Bizottság között.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament/Jessica Taylor

Brexithalasztás: mesebeli lépést tett Boris Johnson

Egyre váratlanabb fordulatokat vesz a Nagy-Britannia uniós kiválásáról szóló egyezmény ügye. Nyilvánosságra hozták, miről írt Boris Johnson szombat éjjel Donald Tusknak.

Szombaton egy olyan törvénymódosítást fogadott el a brit parlament, amelynek célja a brexitmegállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás törvényerőre emeléséhez szükséges összes jogi instrumentumot a brit parlament törvénybe nem iktatja.

Akkor Boris Johnson brit miniszterelnök azt mondta, hiába kötelezi rá törvény, nem fogja kezdeményezni a brexit halasztását. Szombat este végül beszélt Donald Tuskkal, miután az Európai Tanács elnökének kellett volna küldenie a kérelmező levelet.

Kisvártatva kiderült, hogy a brit miniszterelnök igyekezett olyan megoldást választani, ami hasonlatos a mesebeli okos lány lépéséhez (amikor a király azt kérte tőle, hogy hozzon is, meg ne is, legyen is, meg ne is, a lány két szita közé befogott egy galambot, és amikor a király kinyitotta a két összefogott szitát, az állat elrepült).

Két levelet küldött, egyet nem írt alá

Nos, Boris Johnson formálisan kezdeményezte szombat éjjel az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének halasztását, de ezt a levelet nem írta alá, egy másik levélben pedig közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését.

A szombat éjjel nyilvánosságra hozott első levélben az áll, hogy a brit parlament elfogadott egy törvényt, amelynek előírásai kötelezik Őfelsége kormányát az október 31-i kilépési határidő meghosszabbításának kezdeményezésére.

Johnson levele szerint a brit kormány javasolja, hogy a hosszabbítás lejárati időpontja 2020. január 31-én, brit idő szerint 23 óra - közép-európai időszámítás szerint aznap éjfél - legyen.

A levélben szerepel ugyanakkor az is, hogy ha a felek ennél hamarabb ratifikálni tudják a Brexit-megállapodást, a brit kormány a halasztási időszak korábbi befejezését fogja javasolni.

Ezen a levélen nem szerepel Boris Johnson aláírása, de még neve sem, csak annyi, hogy a levelet "Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának miniszterelnöke" küldte.

Újra beterjesztik a parlamentnek a brexittörvény tervezetét

Johnson az első levélhez mellékelt egy jóval terjedelmesebb másodikat is, amelyet aláírt, és amelyben közli: személyes meggyőződése és kormányának álláspontja szerint a brexit további halasztása károsan hatna az Egyesült Királyság és EU-partnerei érdekeire, valamint a kétoldalú viszonyrendszerre.

Ebben a levélben Johnson kifejezi sajnálkozását amiatt, hogy a többi uniós vezetőnek még több időt és energiát kell áldoznia egy olyan ügyre, amelyről ő azt remélte, hogy a héten - a brexit feltételeit rögzítő megállapodás megkötésével - megoldódott.

A brit miniszterelnök elismeri, hogy

ebben a helyzetben szükség lehet egy újabb EU-csúcs összehívására.

Johnson közli a második levélben, hogy kormánya folytatja erőfeszítéseit a brexitmegállapodás ratifikálása érdekében, és

a jövő hét elején beterjeszti az ehhez szükséges törvénytervezetet.

Boris Johnson hangsúlyozza: bízik abban, hogy október 31-ig a ratifikációs folyamat végére lehet jutni.

Johnson még szombat éjjel, az éjféli határidő előtt egyeztetett Donald Tuskkal telefonon, aki erről beszámolt a Twitter-csatornáján is, csakúgy, mint a halasztási kérelem megérkezéséről. Azt írta, tárgyalni kezd a fejleményekről az EU vezetőivel.

A halasztás kezdeményezését az Európai Tanácsnak egyhangú döntéssel kell elbírálnia.

Sakkjátszma a kemény brexit ellen/mellett

A szombaton elfogadott Letwin-indítvány támogatóinak nem titkolt célja annak megakadályozása, hogy a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexittáborának tagjai (akik közül sokan a megállapodás nélküli "kemény" brexit hívei) taktikai voksolással megszavazzák ugyan a megállapodás formális jóváhagyását - ami csak az első lépés lenne az egyezmény ratifikálása felé -, de a megállapodás tényleges törvénybe iktatását esetleg egészen a jelenleg érvényes október 31-i brexithatárnapig megakadályozzák.

A szombaton megszavazott módosító indítványt Sir Oliver Letwin, az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, a Konzervatív Párt frakciójának volt tagja terjesztette be több prominens képviselőtársa, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter támogatásával.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor az évértékelőn: 2026 a győzelem éve lesz

A huszonnyolcadik évértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert Bazárban. A miniszterelnök szerint „a Brüsszel–nagytőke–Tisza koalíció” háborúba akarja vinni az országot, hogy elvegyék az emberek pénzét. Amíg nemzeti kormány van, nem, nem és nem: nem küldünk fegyvereket, nem küldünk pénzt, és nem vihetik el a fiataljainkat a háborúba – mondta Orbán Viktor, aki szerint a 2026-os a győzelem éve lesz: a családoké, a fiataloké, Magyarországé és a Fidesz–KDNP-é.
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Egyetlen rendelettel meg lehetne oldani a napelemek legnagyobb problémáját, de hiányzik az akarat

Egyetlen rendelettel meg lehetne oldani a napelemek legnagyobb problémáját, de hiányzik az akarat

Magyarországon is növekvő igény mutatkozik a hagyományos déli tájolástól eltérően, függőlegesen, vízszintesen és egyéb módon pozícionált napelemes rendszerek iránt. Az erkélynapelemek telepítése ugyan továbbra is tilos, de a fotovoltaikus panelek árcsökkenésének köszönhetően ma már itthon sem olyan ritka ezek kerítéselemként való hasznosítása. A napelemek hagyományostól eltérő rendszerben történő, például vízszintes telepítésére jó lehetőséget kínálnak az agrofotovoltaikus (agri pv vagy agro pv) naperőművek is, amelyek területén egyszerre valósul meg napenergia- és mezőgazdasági termelés vagy legeltetés. Az agrárium klímaalkalmazkodása szempontjából is lényeges agri pv rendszerek hazai elterjedését ugyanakkor egyelőre gátolja, hogy a szükséges végrehajtási szabályok továbbra is hiányoznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×