eur:
407.64
usd:
388.42
bux:
85171.51
2025. január 25. szombat Pál
Brit és európai uniós zászlók a brit parlamentnél Londonban 2019. október 19-én. Az alsóház rendkívüli ülésén 322-306 arányban elfogadta azt a módosító indítványt, amelynek célja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás formális jóváhagyásának halasztása a megállapodás jogi szövegének törvénybe iktatásáig.
Nyitókép: Kirsty Wigglesworth

Brexit: a parlament úgy döntött, hogy egyelőre nem dönt

Megszavazta a Letwin-indítványt a brit parlament. Boris Johnsonnak most halasztást kellene kérnie, de ő közölte, nem fog. Közben Londonban százezrek tüntetnek azért, hogy bocsássák népszavazásra a kérdést.

Az alsóház döntése értelmében a Brüsszellel kialkudott megállapodásról csak azután szavaz a parlament, ha a kilépési feltételrendszer jogi szövegét a parlament törvénybe iktatta.

Ez gyakorlatilag megfordítja az ügymenetet, vagyis előre veszik a ratifikációt, és utána döntenek a megállapodás egészének jóváhagyásáról.

A halasztást jelentő indítványt az észak-ír Demokrata Unionista Párt támogatásával fogadta el az alsóház, 322 szavazattal 306 ellenében. A konzervatív kormányt kívülről támogató párt elégedetlen a kormány által kialkudott új megállapodással.

Ez egyben azt is jelenti elvben, hogy a miniszterelnöknek újabb haladékot kellene kérnie a brit kilépésre, mert a folyamatot október 31-éig nem tudják lezárni.

Ugyanakkor a szavazás után Boris Johnson közölte: nem kér halasztást, és az Egyesült Királyság október 31-én kilép az Európai Unióból. Hozzátette: a jövő héten az alsóház elé terjeszti a Brexit-megállapodás jogi szövegét vitára és szavazásra.

Brüsszel várja a tájékoztatást

Az Európai Bizottság szóvivője a Twitteren reagált a londoni döntésre. Az írta: a brit kormánytól várnak tájékoztatást arról, mi lesz a következő lépés.

Milliósra becsült tüntetés

A People's Vote (népszavazás) kezdeményezés hívására eközben százezrek tüntetnek London utcáin azért, hogy tartsanak újabb referendumot a kérdésben.

A szervezők szerint a résztvevők száma elérheti az egymilliót is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.27. hétfő, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
A természet jogai: ideológiai forradalom a nyugati jogban

A természet jogai: ideológiai forradalom a nyugati jogban

Az Urewera-erdő Új-Zélandon jogi személyként védelem alá került, a Mar Menor sós vizű lagúnája Spanyolországban ökológiai jogalanyként kapott autonómiát, és az ecuadori Vilcabamba-folyó is jogi eszközökkel harcolhatott az őt érintő környezeti károk ellen. A természeti entitások jogalanyisága, amelyet először az őslakos népek spirituális világnézete hívott életre, mára egyre nagyobb teret nyer az európai jogrendszerekben is. De hogyan egyeztethető össze ez a nyugati világ emberközpontú gondolkodásával, a felvilágosodás racionalitásával és a római jogi hagyományokkal? Lehet-e valóban jogi személy egy folyó, egy erdő vagy egy egész ökoszisztéma a nyugati jogi kultúrában?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×