Infostart.hu
eur:
389.61
usd:
338.51
bux:
121718.08
2026. március 29. vasárnap Auguszta
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Angela Merkel német kancellár, valamint Boris Johnson brit (b2) és Leo Varadkar ír miniszterelnök (j2) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának első napján, 2019. október 17-én. A tárgyalások középpontjában a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről született megállapodás áll.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Megakadt egy téma az uniós csúcs résztvevőinek torkán

Az Európai Tanács pénteki ülésén már reagáltak a török tűzszünet hírére, tárgyaltak az EU bővítéséről és a zárónyilatkozatban kitértek a maláj légitársaság gépének 2014-es katasztrófájára is.

A tagországok vezetőinek csúcstalálkozóján a brexit feltételeiről szóló megállapodás aláírása után számos fontos témát áttekintettek.

Az Európai Tanács állásfoglalása szerint Törökországnak fel kell hagynia mindenfajta katonai tevékenységgel Szíriában, amely további szenvedést okoz a civil lakosságnak és jelentősen veszélyezteti az Iszlám Állam legyőzése érdekében eddig elért eredményeket, a terrorszervezet ugyanis továbbra is veszélyt jelent Európa biztonságára.

A péntek hajnalban elfogadott zárónyilatkozat nagyon óvatosan fogalmaz az offenzíva ötnapos felfüggesztésének török bejelentését illetően. "Az Európai Tanács tudomásul veszi az Egyesült Államok és Törökország bejelentését a katonai műveletek szüneteltetésére vonatkozóan" - írták.

A szöveg többi része tükrözte a hétfőn, Luxembourgban tartott külügyi tanács ülésén elfogadott zárónyilatkozatban foglaltakat, amelyek szerint az Európai Tanács "határozottan elítéli Törökország egyoldalú katonai fellépését Szíriában". Továbbá arra emlékeztetett, hogy a tagállamok a Törökországba irányuló fegyverszállítás leállítása mellett döntöttek.

Nincs megállapodás a bővítésről

Információk szerint a kétnapos uniós csúcstalálkozó első, éjszakába nyúló munkanapján a tagállami vezetőknek nem sikerült megegyezniük Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről.

A visegrádi államok (V4) kormányfői szerint meg kell kezdeni az albán és észak-macedón csatlakozási tárgyalásokat. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia kormányfői erről levelet küldtek európai uniós kollégáiknak a csúcstalálkozó előtt, amelyben arra figyelmeztettek, hogy Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak további halasztása gyengítené a Nyugat-Balkán stabilitását és jelentősen korlátozná a közösség befolyását a térségben.

Uniós diplomatáktól származó információk szerint a bővítésről szóló hosszúra nyúlt vita során

  • Németország, Olaszország és Franciaország ellenezte, hogy különválasszák a két országgal tervezett tárgyalások megkezdését, míg
  • mások - köztük Spanyolország, Hollandia és Dánia - azonnal zöld fényt adott volna a tárgyalásokra Észak-Macedóniával, míg Albánia esetében tartózkodó állásponton maradtak.
  • Kiszivárgott hírek szerint Párizs mindaddig ellenzi a tárgyalások megkezdését a két országgal, amíg a teljes csatlakozási folyamatot meg nem reformálják - közölték.

A péntek hajnalban megszületett zárónyilatkozat kitért a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett bekövetkezett tragédiájára is. Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői hangsúlyozták, továbbra is támogatnak minden, az igazság feltárására és a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítést, és arra szólítottak fel minden államot, hogy működjenek együtt a folyamatban lévő nyomozás sikere érdekében az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatával összhangban.

Címlapról ajánljuk
Újfajta kihívás a Balatonnál

Újfajta kihívás a Balatonnál

Továbbra is a munkaerő jelenti a legnagyobb kihívást a balatoni turizmusban, ez volt egyik fő téma a III. Turisztikai Meetup eseményén, az Edutus Egyetem és a Balatonfüredi Turisztikai Egyesület szervezésében. Az egyesület elnöke, Böröcz István szerint a munkaerő megszerzése és megtartása ma egészen más hozzáállást követel meg a munkáltatóktól.

Éles üzenetváltás az ukrán és a magyar külügyminiszter között

Az ukrán kormány azt reméli, hogy a magyarországi választás eredménye az Ukrajnát segítő, 90 milliárd eurós európai uniós hitelcsomag felszabadításához vezet, és lehetővé teszi az Oroszországgal szembeni újabb EU-szankciók életbe lépését is - jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter az Ukrinform hírportál párizsi tudósítójának adott interjúban. Szijjártó Péter szerint ez is azt mutatja, hogy ahogy közeledik a választás napja, úgy válik egyre nyíltabbá az ukrán beavatkozás
inforadio
ARÉNA
2026.03.30. hétfő, 18:00
Nagy Dávid
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója, választási listavezetője
Donald Trump teljesen átírná a játékszabályokat: több évszázados elvet rúgna fel, hogy átvigye az akaratát

Donald Trump teljesen átírná a játékszabályokat: több évszázados elvet rúgna fel, hogy átvigye az akaratát

Noha az iráni háborúval és annak súlyos világgazdasági következményeivel vannak tele a címlapok, Donald Trump figyelme, úgy látszik, nemcsak a Közel-Keletre vetül. Bár az amerikai elnök csütörtökön az általa kedvelt vastag, fekete filcekről tartott ötperces kiselőadást a fehér házi kabinetülésen, cikkünk témája nem ez. Az elmúlt hónapok – a belbiztonsági tárcát megbénító patthelyzet mellett – a republikánusok egyik fő programpontjáról, a választási reformról szóltak a Kongresszusban. Évértékelő beszédében Trump a SAVE America Act („Mentsük meg Amerikát törvény”) elfogadását követelte, hogy megakadályozza a demokraták szerinte „féktelen” választási csalásait, és azt is belengette, hogy csak ezután lesz hajlandó bármilyen más törvényt aláírni. Az elnök ebből a célból egy olyan radikális lépésre igyekszik rávenni pártja törvényhozóit, ami gyökeresen átalakítaná az Egyesült Államok eddigi politikai rendszerét. Meg vannak számlálva a titokzatos és ellentmondásos filibuster napjai?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×