Infostart.hu
eur:
359.5
usd:
315.32
bux:
143464.88
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Angela Merkel német kancellár, valamint Boris Johnson brit (b2) és Leo Varadkar ír miniszterelnök (j2) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának első napján, 2019. október 17-én. A tárgyalások középpontjában a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről született megállapodás áll.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Megakadt egy téma az uniós csúcs résztvevőinek torkán

Az Európai Tanács pénteki ülésén már reagáltak a török tűzszünet hírére, tárgyaltak az EU bővítéséről és a zárónyilatkozatban kitértek a maláj légitársaság gépének 2014-es katasztrófájára is.

A tagországok vezetőinek csúcstalálkozóján a brexit feltételeiről szóló megállapodás aláírása után számos fontos témát áttekintettek.

Az Európai Tanács állásfoglalása szerint Törökországnak fel kell hagynia mindenfajta katonai tevékenységgel Szíriában, amely további szenvedést okoz a civil lakosságnak és jelentősen veszélyezteti az Iszlám Állam legyőzése érdekében eddig elért eredményeket, a terrorszervezet ugyanis továbbra is veszélyt jelent Európa biztonságára.

A péntek hajnalban elfogadott zárónyilatkozat nagyon óvatosan fogalmaz az offenzíva ötnapos felfüggesztésének török bejelentését illetően. "Az Európai Tanács tudomásul veszi az Egyesült Államok és Törökország bejelentését a katonai műveletek szüneteltetésére vonatkozóan" - írták.

A szöveg többi része tükrözte a hétfőn, Luxembourgban tartott külügyi tanács ülésén elfogadott zárónyilatkozatban foglaltakat, amelyek szerint az Európai Tanács "határozottan elítéli Törökország egyoldalú katonai fellépését Szíriában". Továbbá arra emlékeztetett, hogy a tagállamok a Törökországba irányuló fegyverszállítás leállítása mellett döntöttek.

Nincs megállapodás a bővítésről

Információk szerint a kétnapos uniós csúcstalálkozó első, éjszakába nyúló munkanapján a tagállami vezetőknek nem sikerült megegyezniük Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről.

A visegrádi államok (V4) kormányfői szerint meg kell kezdeni az albán és észak-macedón csatlakozási tárgyalásokat. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia kormányfői erről levelet küldtek európai uniós kollégáiknak a csúcstalálkozó előtt, amelyben arra figyelmeztettek, hogy Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak további halasztása gyengítené a Nyugat-Balkán stabilitását és jelentősen korlátozná a közösség befolyását a térségben.

Uniós diplomatáktól származó információk szerint a bővítésről szóló hosszúra nyúlt vita során

  • Németország, Olaszország és Franciaország ellenezte, hogy különválasszák a két országgal tervezett tárgyalások megkezdését, míg
  • mások - köztük Spanyolország, Hollandia és Dánia - azonnal zöld fényt adott volna a tárgyalásokra Észak-Macedóniával, míg Albánia esetében tartózkodó állásponton maradtak.
  • Kiszivárgott hírek szerint Párizs mindaddig ellenzi a tárgyalások megkezdését a két országgal, amíg a teljes csatlakozási folyamatot meg nem reformálják - közölték.

A péntek hajnalban megszületett zárónyilatkozat kitért a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett bekövetkezett tragédiájára is. Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői hangsúlyozták, továbbra is támogatnak minden, az igazság feltárására és a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítést, és arra szólítottak fel minden államot, hogy működjenek együtt a folyamatban lévő nyomozás sikere érdekében az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatával összhangban.

Címlapról ajánljuk
Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.

Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×