A Tisza-tavon horgászó pecás több vágódurbincs mellett figyelt fel az egyik egyedre, amely a fajtársainál jóval vaskosabbnak és szélesebb hátúnak bizonyult, ami felvetette a gyanút, hogy a jóval ritkább széles durbincsról lehet szó. Az azonosítás érdekében a horgász megkereste az MHTT-t, és elküldte a halról készített fényképet a szervezetnek – írja pecaverzum.hu.

A társaság szakértői állásfoglalásukban jelezték, hogy a két faj közötti legfőbb határozóbélyeg – a széles durbincs farokalatti úszójának első két sugara közötti hártya mély bemetszettsége – a fotón nem volt jól látható.

Ugyanakkor a hal morfológiai sajátosságai, így a púpos tarkó, valamint a hátúszó osztott sugaras részének a faroknyéllel bezárt közel derékszögű szegélye alapján a szakemberek valószínűsítik, hogy a kifogott egyed egy széles durbincs (Gymnocephalus baloni).

A szakvélemény kitért arra is, hogy a fajra jellemző határozott harántsávok hiánya miatt a széles durbincs és a vágódurbincs természetes hibridizációjának lehetősége sem zárható ki teljes mértékben.

A hazai szabályozás értelmében

a széles durbincs törvényi védelem alatt áll,

természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Bár a vágódurbincs nem védett faj, a hatályos halgazdálkodási rendelkezések szerint a kecsegéhez és a széles kárászhoz hasonlóan a nem fogható kategóriába tartozik, így a vízparton tartózkodó embereknek a horogra akadt példányokat minden esetben azonnal és kíméletesen vissza kell helyezniük a vízbe.