Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
327.99
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

Angela Merkel Afrikában próbálja megoldani a migránsválságot

A múlt év szeptembere óta több mint 130 ezer afrikai menekült érkezett Olaszországba a Földközi-tengeren át. Az Európai Unió határvédelmi szervezetének tengerészeti egységei csak a héten csaknem 6 ezer afrikait mentettek meg Líbia és Szicília között.

Angela Merkel előbb Malit, majd Nigert, végül pedig Etiópiát keresi fel. Ez a három afrikai ország részben kiindulópontja a migránshullámnak, részben pedig az Egyenlítő térségéből a jobb jövő reményében kivándorló afrikaiak átmeneti gyülekezőhelye.

Nemrég a német és a francia külügyminiszter szóba hozta, hogy az Európai Unió hozzon létre ebben a térségben egy olyan tábort, amelyben emberhez méltó körülmények között várakozhatnának a szülőföldjük elhagyására kényszerülő afrikaiak és akiknek reményük van a bevándorlásra valamelyik uniós országba.

A kancellár most Maliban, Nigerben és Etiópiában részben a három ország gazdasági helyzetének támogatásáról, részben pedig a menekültkérdésről folytat megbeszéléseket.

Indulása előtt a berlini kormány nemzetközi gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős minisztere egy interjúban úgy vélte, hogy Afrika lakossága az elkövetkező 30 évben megduplázódik, azaz több mint 2 milliárdra emelkedik, ami drámai méretű elvándorlást vonhat maga után. Ennek megelőzésére az eddiginél jóval több nyugati segítségre, a magánvállalatok részéről pedig jelentős befektetésre van szükség, hogy így munkahelyek millió jöhessenek létre az afrikai földrészen.

Gerd Müller szerint nem szabad megfeledkezni arról, hogy Afrika Európa partnerkontinense, következésképpen ami ott történik, az közvetlen hatással van az EU-ra is. A német miniszter utalt arra, hogy Berlin az oktatás gyakorlati támogatása, az élelmezés terén innovációs központok létesítése, továbbá a napenergia hasznosítása révén akar hozzájárulni a földrész talpra állításához.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×