Annak ellenére, hogy napokkal ezelőtt arról beszélt, hogy „már nincs mit bombázni Iránban”, Donald Trump amerikai elnök a hétvégén ultimátumot adott Teheránnak: nyissa meg az energiaszállítások miatt fontos Hormuzi-szorost vagy elkezdik bombázni az erőműveit.

Trump olyan szintre emelné a konfliktust, ami szakértők szerint már a nemzetközi jogot sérti: a polgári infrastruktúra ellen intézne támadást. Az ukrán hálózat elleni ilyen akciók miatt például kemény nyugati bírálatokat kap Oroszország.

Amerikai és izraeli illetékesek máris arról kezdtek el beszélni, hogy az iráni erőművek „duális alkalmazásúak”, azaz nemcsak polgári, de katonai létesítmények is – így próbálva felkészíteni a közvéleményt az esetleges támadásokra.

Minderre az iráni rezsim azzal válaszolt, hogy „létfontosságú” infrastruktúrát fog támadni az Öböl-országokban. Azzal is fenyegetett, hogy teljesen lezárja a Hormuzi-szorost. Jelenleg „szelektív blokádot” tart fent és megsarcolja azokat a szállítókat, amelyeket átenged. Az amerikai-izraeli koalícióhoz és nyugati szövetségeseikhez nem kötődő egyik hajó például 2 millió dollárt fizetett.

Nem tudni, hogy ez volt-e a cél, de

a Trump által hevesen bírált NATO-főtitkára, Mark Rutte hétfőn váratlanul közölte: 22 országból álló koalíció áll össze a hajózás biztosítására.

Rutte azt mondta: érthető volt az elnök haragja a késlekedés miatt, de közölte: a múlt héten folyt tárgyalásokat titokban kellett tartani.

Az iráni hadsereg vezetése ez előtt közölte: „védekezésből támadásra vált át”. Az iráni parlament elnöke szerint pedig immár nem csak a térségbeli katonai támaszpontok, de „az amerikai katonai költségvetést támogató pénzügyi intézmények is legitim célpontok”.

Irán célja a retorikával és az ellencsapásokkal: megdrágítani a globális gazdaság számára a háborút, ami egyelőre működik is. A Trump-bejelentés után esni kezdtek a részvényárfolyamok, az elsőként nyitó ázsiai piacokon pedig tovább emelkedett a kőolaj ára.

Irán immár az ellene fenntartott és gazdaságát éveken át bénító kereskedelmi szankciók eltörlését is követeli cserébe a szabad hajózás biztosításáért és az ENSZ-nél kérte, hogy vonják be Izrael nem elismert atomprogramját a nukleáris fegyverek elterjedése elleni Atomsorompó Egyezménybe. Továbbá azt is, hogy a zsidó állam „álljon le más országok nukleáris létesítményei elleni támadásokkal”.

Nagy-Britanniában az is borzolta a kedélyeket, hogy Irán ballisztikus rakétákat lőtt ki az Indiai-óceánon fekvő, Irántól közel 4000 kilométerre fekvő Diego Garcia brit-amerikai támaszpontra.

Bár a támadás kudarcot vallott, Netanjahu izraeli kormányfő elkezdte hangoztatni, hogy Teherán „mélyen Európában” és így a szigetországra is le tud sújtani. Londonban nem épp a téma fő felelősét, a lakhatási államtitkárt küldték a stúdiókba nyilatkozni. Steve Reed szerint megfelelő a védelem. Egy brit külügyi forrás pedig egyenesen a fenyegetés eltúlzásával vádolta meg Izraelt.