Szombaton van a védőoltások napja. A fertőzések elleni védőoltások bevezetése az orvostudomány egyik legjelentősebb sikere; az ENSZ Egészségügyi Világszervezete 1974-ben indította el a védőoltási programját, és ma már a világ gyermekeinek 80-85 százaléka megkapja ezeket a készítményeket.

Magyarországon az immunizációs program szerint vannak az életkorhoz kötött kötelező védőoltások, illetve a megbetegedési veszély ellen is biztosítottak védőoltások: például hepatitis A-val fertőzött beteg környezetében vagy kockázatos sérülés esetén tetanusz emlékeztetőoltás beadását igényli – sorolta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ járványügyi főosztályvezetője. Galgóczi Ágnes az InfoRádióban elmondta, hogy széles spektrumuk van a védőoltásoknak.

Az ajánlott oltások felvétele bizonyos kockázati csoportoknak, gyermekeknek, immunsérülteknek, bizonyos foglalkozási körökben kifejezetten ajánlott. A szezonális influenza elleni oltás pedig évről évre rendelkezésre áll a légúti szezonban az influenzamegbetegedés kivédésére.

Iskolai és külföldi nyaralásokhoz kapcsolódó oltások

A főosztályvezető felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a kötelező védőoltások olyan fertőző betegségekhez köthetők, amelyek a legnagyobb kockázattal játnak a kisgyerekeknél, súlyos fertőzéseket okozhatnak, akár halálos kimenetelűek is lehetnek. A járványügyi szempontok, illetve a fertőző betegség tulajdonságai döntik el azt, hogy az oltási programban kötelezőként írják-e elő a felvételét, vagy csak ajánlott marad, és a háziorvos receptre biztosítja az oltandónak.

„A hatodik és hetedik osztályban iskolai kampányoltás keretében kapnak a gyerekek különböző védőoltásokat. A hatodik osztályban a diftéria szamárköhögés, tetanusz, illetve a kanyaró, mumpsz, rubeola elleni védőoltás esedékes. Hetedik osztályban pedig a HPV, illetve a Hepatitis B fertőzés elleni védőoltás. A HPV elleni védőoltás önkéntes, szülői beleegyezéshez kötött, és nyáron már tájékoztatják a szülőket az őszi iskolai kampányoltás lehetőségéről, illetve a szükséges teendőkről az oltás igénybevételéhez” – ismertette Galgóczi Ágnes.

Külföldi nyaralások, utazások előtt is érdemes a védőoltásokban gondolkodni, mivel egy fertőzés megkeserítheti az utazást, vagy a hazatérés után a hosszú lappangási idő miatt okozhat problémákat. Az NNGYK főosztályvezetője figyelmeztetett, hogy

trópusi, egzotikus országokba utazáskor vigyázni kell az élelmiszerekkel, a vízzel terjedő fertőzésekkel, vagy az olyan szúnyogok által terjesztett fertőző betegségekkel, mint például a sárgaláz,

„A malária ellen még nincs védőoltás, de gyógyszeres óvintézkedéssel megelőzhető. Érdemes egy nemzetközi oltóközpontot vagy a háziorvost felkeresni, hogy az adott országban milyen oltásokat érdemes beadatni az utazás előtt” – tanácsolta.

Tévhitek és a valóság

Galgóczi Ágnes kitért arra is, hogy az oltásellenesek nagyobb kockázatnak ítélik a védőoltást, mint magát a fertőző betegséget, holott ez nem igaz. Egy oltóanyag engedélyezése a kockázat becslése, mérlegelése és értékelése alapján történik. Felhívta a figyelmet, hogy egy fertőző betegség sokkal nagyobb kockázatot rejt, mint a védőoltás beadása és a betegség megelőzése. Járványok terjedéséhez a kórokozó és a fertőzési mód mellett fogékony személyek szükségesek, akiket meg tud betegedni.

"A védőoltásokkal csökkentjük vagy gyakorlatilag nullára redukáljuk a fogékonyak számát, így a kórokozó nem tud cirkulálni a lakosság körében,

az egyén nem fog megbetegedni, illetve járvány sem fog kialakulni” – hangsúlyozta Galgóczi Ágnes.

Megerősítette, hogy ahol kevésbé szigorú az oltási program vagy az átoltottság mértéke alacsonyabb a kívánatosnál, a kórokozók megbetegedéseket okozhatnak. „Szomszédos országaink közül Romániában rendszeresek a kanyarójárványok, többezres megbetegedésszámmal érintettek a gyerekek, és kórházi kezelésre is szorulnak” – jelezte a járványügyi főosztályvezető.