A klímaváltozás, az emberi tevékenység és a megváltozott tájhasználat miatt ma már nem csak a Mediterráneum országainak kell erdőtüzektől tartaniuk, Közép-Európa is egyre inkább kockázati zónává válik. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legfrissebb tanulmányából sok minden más mellett az is kiderül, hogy a világon évente csaknem 780 millió hektárnyi, vagyis egy Ausztrália nagyságú terület ég le, a tüzek pusztító ereje, intenzitása pedig aggasztóan fokozódik.

A kutatás egyik résztvevője, Valkó Orsolya az InfoRádióban elmondta: ahogy megyünk bele a nyárba, egyre nő a tűzveszélyes napok száma, egyre több helyen lehet számítani tűzesetek kialakulására a természetes vegetációban. Az elmúlt időszakban a hírekbe is sok olyan drasztikus tűzvész belekerült, amilyenekre korábban nem volt példa, az év elejei, Los Angeles-i tűzesetek is ilyenek voltak. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója felidézte, hogy a 2019-2020-as ausztrál fekete nyáron több mint 12 millió hektár földet perzseltek fel a lángok az óceániai kontinensen. A Természetvédelmi Világalap (WWF) becslései szerint legalább 60 ezer koala vesztette életét, sérült meg vagy kényszerült menekülésre a bozóttüzek miatt.

A szakértő figyelmeztetett: ilyen veszélyes tüzek nemcsak távoli tájakon fordulhatnak elő, hanem Európában is, akár olyan térségekben, ahol korábban ez nem volt jellemző. Hiba azt gondolni, hogy a vegetációtűz csak a Mediterráneum problémája,

ugyanilyen katasztrófák veszélyeztethetik már Skandináviát vagy akár Közép-Európát is.

Az egyik legfontosabb befolyásoló tényező a klímaváltozás. Egyre szárazabbak a nyarak és egyre inkább emelkedik az éghető biomassza mennyisége, melynek következtében nő az esély arra, hogy bármikor kigyulladhat. A tájhasználat is folyamatosan változik, világszerte rengeteg olyan földterület van, melyet nem művelnek vagy kezelnek. A cserjésedő száraz gyepek, valamint az elhagyatott kaszálók és legelők rendkívül tűzveszélyesek, továbbá a mediterrán térségben sok helyen olyan fafajokból telepítenek erdőt, fenyveseket vagy eukaliptuszokat, amelyek ugyancsak nagyon gyúlékonyak. Valkó Orsolya szerint alapvetően az emberek különböző tevékenységeire vezethető vissza, hogy ennyire nagy a tűzveszély.

Az említett tanulmány elkészítésében 22 ország szakértői, kutatói vettek részt, az egyik munkacsoport vezetője Valkó Orsolya volt. Arra a következtetésre jutottak, hogy ezt a nagyon komplex problémát érdemes több oldalról, aspektusból megközelíteni. A legfontosabb, hogy megfelelő kapacitásfejlesztéssel minél gyorsabban és hatékonyabban kell reagálni egy-egy tűzesetre, csakhogy ma már olyan óriási tüzek alakulnak ki, amelyek sokszor meghaladják a rendelkezésre álló válaszkapacitásokat. Ebből adódóan a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója szerint

nemcsak válaszlépésekben kell gondolkodni, hanem proaktívan kell fellépni, hogy minél kevesebbszer és minél kisebb területen legyenek tűzvészek.

A szakértő kiemelte: nagyon fontos, hogy bizonyos intézkedésekkel csökkenthető legyen a gyúlékony biomassza mennyisége, különösen a „sérülékeny területeken”. Továbbá úgy kellene tervezni a városokat, hogy minél kevésbé legyenek tűzveszélyesek az épületek. Erre főleg a városok határánál kell nagyon figyelni, mert ott csatlakoznak a települések különböző természetes területekhez, ahol az említett biomassza bármikor kigyulladhat, ezzel pedig lakott területek kerülhetnek nagy veszélybe.

Nemcsak a hatóságoknak, a lakosoknak is kötelességük figyelni, hiszen számos esetben közvetlenül az emberek okoznak tüzeket. Egy eldobott cigarettacsikk, egy rosszul eloltott tábortűz, valamilyen technológiai probléma vagy kaszáláskor egy túlhevült alkatrész is nagy bajt válthat ki, ezért körültekintőnek kell lenni.

Nagyon sok olyan tűzesetről lehet tudni, amelyet odafigyeléssel meg lehetett volna előzni. Valkó Orsolya hozzátette: saját kertünkben, a saját földünkön is kontrollálhatjuk a gyúlékony biomassza mennyiségét. Mint fogalmazott, a tűz mindig része volt az életünknek, az ökoszisztémáknak. Egy természetes dologról van szó, vagyis önmagában azzal nincs baj, hogy vannak tüzek, hanem az aggasztó, hogy milyenné vált az intenzitásuk és sok esetben mennyire kezelhetetlenek. „Komplex megoldást kell találnunk, illetve a proaktív megelőzésben részt kell venniük a társadalom széles rétegeinek” – zárta gondolatait a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója.