Egyre több helyen fenyegeti tűz a növényzetet Európában, a vegetációtüzek már nem csak a mediterrán térségben jelentenek nagy problémát – derült ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének tanulmányából. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója az InfoRádióban azt mondta, világszerte nő a tragikus hatású és nagy méretű tűzesetek száma. Mint fogalmazott, nem az jelenti a fő gondot, hogy nagyobb mennyiségű tűzkárokról lehet hallani, mint régebben, hanem egyre inkább olyan pusztító erejű, nagy térségeket érintő tüzek keletkeznek, mint amilyen például a Los Angeles-i tűzvész is volt az év elején.

Valkó Orsolya közölte: a legfőbb okok a klímaváltozásban, illetve a természettel együtt az emberi társadalom változásában keresendők. A bőrünkön érezhetjük a tüzek hatását, hiszen nemcsak a veszélyeztetett térségekben élők élete, hanem a vagyon, élővilág, termőföld is károkat szenvedhet.

Az MTA doktora megjegyezte: egyes életközösségek képesek lennének regenerálódni egy-egy tűzesetet követően, de egyáltalán nem mindegy hogy mikor, milyen gyakorisággal és mekkora természeti katasztrófa történik. Figyelmeztetett, hogy ha a biológiai alaprendszerek megváltoznak, nagy kihívásokkal kell szembesülniük a természetes életközösségeknek, bizonyos esetekben

akár egyes fajok is eltűnhetnek, ha például egy utolsó állomány élőhelyei leégnek.

A tűzesetek számának emelkedése komoly feladatok elé állítja a természetvédelmet, a mezőgazdaságot és a közegészségügyet is, emiatt Valkó Orsolya szerint elengedhetetlen, hogy az egyes szakterületeken megoldási javaslatokkal álljanak elő a szakemberek.

A Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport vezetője nagyon komoly veszélynek nevezte a tűzveszélyes időszakok meghosszabbodását, például Kaliforniában az elmúlt években három héttel tovább tart ez a periódus, ami a korábbiakhoz képest nagyobb figyelmet és több erőforrást igényel a helyi hatóságoktól. Valkó Orsolya azt mondta, „időzített bombával” van dolga a Föld lakosságának, hiszen bizonyos térségekben az éghető biomassza és szikra bármikor begyújthatja a tüzet, ami rövid időn belül „teljesen elharapózhat”. Felhívta a figyelmet, hogy az egyre szárazabb és melegebb klíma nemcsak a tűz terjedésének kedvez, hanem hatására

hamarabb kiszárad a növényi biomassza is, ami után könnyebben alakulhat ki tűzveszélyes állapot.

Hangsúlyozta, hogy az év elejei Los Angeles-i tűzvésznél is nagy problémákat okozott az erős széljárás, a Santa Ana nevű rendkívül száraz és erős szél pusztítása, amely még inkább beindította a tüzet. Több időjárási faktor is szerepet játszik abban, hogy mekkora tűz alakul ki, és ha ezek a körülmények, jelenségek összejátszanak, nincs az a tűzoltási kapacitás, amivel vissza lehetne szorítani a tűz terjedését.

A legtöbb érintett ország elsősorban a tűzoltásra koncentrál, ha bekövetkezik a baj, de Valkó Orsolya szerint ugyanennyire fontos a megelőzés is, mivel bizonyos módszerek alkalmazásával csökkenteni lehet a tűz kialakulásának valószínűségét. A szakértő elmondta: lassítani kellene a klímaváltozást, de emellett törekedni kell arra is, hogy csökkenjen az éghető biomassza mennyisége. Felhívta a figyelmet a kontroll átégetés fontosságára, amely során „tűzzel védekeznek a tűz ellen” olyan pontokon, ahol kiemelt tűzveszély van. Ezeken a területeken előre leégetik a biomasszát, hogy ne tudjon magától kialakulni a tűz.

Érdemes figyelni a gyepek állandó legeltetésére vagy megfelelő kaszálására, hasznosítására is, amivel ugyancsak mérsékelhető az éghető biomassza.

Nagyon előremutató és hatékony modellezési technikák állnak már a tudomány rendelkezésre, melyek segítségével viszonylag pontosan meghatározható, milyen területeken várható legnagyobb eséllyel tűzeset, és amennyiben ezeket a megelőzési stratégiákat megfelelően és időben alkalmazzák a hatóságok, akkor sokat lehet tenni a növényzet, élővilág megóvásáért.

A legnagyobb veszélyeknek a mediterrán éghajlatú területek vannak kitéve, ugyanakkor Valkó Orsolya szerint bármelyik kontinensen, bármelyik régióban kialakulhat egy-egy nagyobb tűzeset.

Ami talán meglepő lehet, hogy néhány éve Svédországban is pusztító erejű tüzek tomboltak, amire nem feltétlenül gondolna az ember. A klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye, hogy

olyan területeken is nagy mennyiségben megtalálható a száraz, rendkívül gyúlékony biomassza, ahol régebben ez nem volt jellemző.

Magyarországon legutóbb a 2022-es évben volt tapasztalható a megszokottnál több tűzeset, amikor több mint 7000 hektárnyi terület égett le. Ennek egyik legfőbb oka, hogy nagyon száraz volt az az év, óriási forróság, aszály jellemezte leginkább a nyarat. „Itthon is fel kell készülnünk ezekre a jelenségekre, és fontos, hogy a társadalmat is minél szélesebb körben tájékoztassuk ezekről a problémákról” – jegyezte meg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.