eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla
Világűr, 2016. október 14.Az Európai Űrügynökség, az ESA által közreadott illusztráció az első orosz-európai Mars-expedíciós program, az ExoMars keretében a Proton-M hordozórakétával a bajkonuri űrközpontból 2016. március 14-én felbocsátott TGO (Trace Gas Orbiter) ember nélküli űrszondáról (j) és a Schiaparelli leszállóegységről, mielőtt eléri a Mars felszínét. A leszállóegység várhatóan október 16-án válik le a hordozóról, hogy három nappal később belépjen a vörös bolygó légkörébe, míg a TGO Mars körüli pályára áll. (MTI/EPA/ESA/ATG Medialab)
Nyitókép: MTI/EPA/ESA/ATG

Négy évig nem lesz ilyen közel hozzánk a Mars

Érdemes lesz az eget kémlelni a következő napokban, ha látni szeretnénk a legfényesebb és legnagyobb Marsot. A vörös bolygóban szabad szemmel is gyönyörködhetünk, de távcsővel a felszíni alakzatait is megvizsgálhatjuk.

Január 12-én, vasárnap lesz a Mars a legközelebb a Földhöz, ez a jelenség csak kétévente látható. A Marsot szabad szemmel is egészen könnyen ki lehet majd szúrni az égbolton, egy nagyon fényes vörös pontként látszódik majd – ismertette az InfoRádióban a Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársa.

Boldog Ádám elmondta: négy nappal a Mars közelség után, január 16-án lesz a bolygó a legfényesebb, az Ikrek csillagkép irányában.

"Alig 96 millió kilométerre lesz tőlünk a Mars, csillagászati értelemben ez közelinek számít,

fényessége a legfényesebb csillagokéhoz lesz hasonló, mint például a Sirius" – emelte ki a csillagász.

Boldog Ádám felhívta a figyelmet, hogy január 13-án a Hold is megközelíti majd a Marsot, ezért fényes háromszöget fog alkotni a vörös bolygó, a Hold, illetve az ikrek egyik legfényesebb csillaga a Pollux.

Hellász-medence, marsi jég és vulkán

Távcsővel sokkal több részletét meg tudja mutatni a Mars, amikor a Földhöz ilyen közel van. A Svábhegyi Csillagvizsgáló esti programjain januárban és februárban a Mars felszínét a legkorszerűbb, 40 centiméter átmérőjű távcsővel lehet majd megszemlélni. Elmondása szerint látszódni fog, hogy vannak rajta világosabb és sötétebb területek. "A világos területeken nagyon sok a por, a sötétebb területeken pedig a bazaltos vulkanikus kőzet látható" – mutatott rá a csillagász, kiemelve, hogy a leglátványosabb felszíni jelensége az úgynevezett Szirtisz major lesz. Ez a pajzsvulkán egy India alakú sötét nyúlványra hasonlít, és mellette a kihűlt láva figyelhető meg.

Délre a vulkántól egy 2300 kilométer átmérőjű hatalmas becsapódási medence, a Hellász-medence látható. Boldog Ádám ismertette azt is, hogy az északi féltekén most kezdődik a tavasz a Marson, úgyhogy a pólussapka is jól megfigyelhető. Ez a marsi jégnek és a szárazjégnek a kombinációja az északi pólusvidéken.

A fent említett részletekben több mint 200-szoros nagyítással lehet gyönyörködni. A Svábhegyi Csillagvizsgálóban januárban és februárban számos programmal készülnek, hogy minél többen távcsővel is megcsodálhassák a bolygó részleteit. Legközelebb 2029-ben lesz lehetőség ugyanilyen jó körülmények között megfigyelni az égitestet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy téli csapás: egy évszaknyi víz hiányzik a talajból, és kártevők pusztítják az erdőket

Nagy téli csapás: egy évszaknyi víz hiányzik a talajból, és kártevők pusztítják az erdőket

Még az erdészeket is meglepte az a jövőkép, melyet a különböző klímaszcenáriók jeleztek előre – mondta az InfoRádióban a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője. Mészáros Péter figyelmeztetett: az aszály és a nem megfelelő mennyiségű téli csapadék miatt a pesti oldalon 2050-re gyakorlatilag megszűnhetnek a zárt erdők, és felnyíló, sztyeppszerű környezet fogadhatja az odalátogatókat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×