Infostart.hu
eur:
384.9
usd:
328.49
bux:
121282.41
2026. január 21. szerda Ágnes
Repedezett termőföld egy kukoricatáblában a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án. Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint a tavalyi év is száraz volt hazánkban, majd idén ez tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Kiszáradás - Európa már most egészen más, mint amilyennek ismertük

Jelenleg a kontinens harmadán van életben aszály miatti figyelmeztetés, 10 százaléknyi területen pedig súlyos aszállyal küzdenek az Európai Aszálymegfigyelő Központ adatai szerint.

A felmelegedés hatására a hó egyre jobban olvad, a csatornák kiszáradnak, a folyók vízellátása egyre problematikusabb, mindezek együtt pedig pusztító szárazságokhoz vezetnek - írja a Sky News.

2018 óta igen súlyos a kontinensen az aszályhelyzet, becslések szerint évente 84 milliárd tonnányi vizet veszít Európa. Egy, a közelmúltban végzett osztrák kutatás pedig arra mutatott rá, hogy

rendszeresen több talajvizet veszít a kontinens, mint amennyit az eső pótolni lenne képes.

"Néhány évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy a víz problémává válik itt Európában... Most úgy néz ki, hogy gondokkal nézhetünk szembe" - fogalmazott Torsten Mayer-Gürr, a tanulmány egyik szerzője.

Franciaország és Spanyolország egyes részein már most vízkorlátozás lépett életbe: mindkét ország vezetője szerint kritikus nemzeti probléma a vízhiány.

Spanyolországban, ahol már áprilisban negyven fokot ért el a hőmérséklet, Pedro Sánchez miniszterelnök úgy fogalmazott: politikustársaival együtt tisztában van azzal, hogy a víz kérdése a közeljövő legfontosabb politikai és területi vitáinak témája lesz.

A francia Emmanuel Macron vízkrízistervet hirdetett meg azt követően, hogy az ország víztározói március elején a megszokottnál 80 százalékkal alacsonyabb szinten álltak. A helyzet összecsapásokhoz is vezet, mivel a környezetvédők meg akarják akadályozni azoknak a nagy duzzasztóknak a megépítését, amelyek a mezőgazdaság vízigényének zökkenőmentes kiszolgálását próbálják megoldani.

A portugál területek 90 százalékán aszály uralkodik, Németország pedig fennállása során először alakított ki vízstratégiát.

Az aszály komoly probléma, melynek a rossz vízkezelés is része.

Az EurEau, a nemzeti ivóvízszolgáltatók európai szövetsége becslése szerint a kontinens ivóvizének mintegy 20-25 százalékát veszíti el a csövek szivárgása miatt, de a vízpazarlás és az illegális vízvételezés is a problémakör része. A felmelegedéssel párhuzamosan ugyanakkor várhatóan a vízfogyasztás is csak egyre nő majd.

A National Audit Office előrejelzése szerint 2050-re napi 4 milliárd euróval többre lesz szükségünk, hogy ellensúlyozzuk az éghajlatváltozás miatt növekvő aszályveszélyt.

A földek kiszáradása egy másik, a klímaváltozáshoz köthető veszély előfordulásának gyakoriságát növeli, ez pedig a villámárvíz. Ha a talaj nagyon keményre szárad, nem tudja felszívni a hirtelen rá zúduló, nagy mennyiségű esőt.

A jég hiánya szintén gondot okoz. Európa gleccserei egyre olvadnak, a nagyobb folyók és víztározók pedig lassan elvesztik vízutánpótlásukat. Ennek következményeit jól mutatja az, ami a Rajnával történik: 2022-ben - Európa eddigi legmelegebb nyarán - olyan alacsony volt a vízállás, hogy a teherhajók nem tudták használni.

Az aszály hatása a fejlett gazdaságokban is mélyreható lehet, főként az élelmiszer-termelésben.

Spanyolországban a gazdák terméskiesésre és visszafordíthatatlan veszteségekre figyelmeztetnek, különösen a gabonatermesztők esetében.

De a száraz talaj és növényzet több és intenzívebb erdőtüzet is jelent, ahogy azt tavaly Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban megfigyelték. A növények és állatok is szenvednek víz híján, a folyók és a vizes élőhelyek pedig különösen sérülékenyek, ami a halakra és a madarakra is kihat.

Az aszály az energiabiztonságra is hatással lehet. Tavaly a csapadékhiány befolyásolta Norvégia vízenergia-termelését, Franciaországban pedig csökkenteni kellett az atomerőművek teljesítményét, mert nem volt elég folyóvíz az erőművek hűtéséhez. Sőt, a turizmusra is hat: a síszezont is befolyásolja, de idén már Velence csatornáit is kiszárította. Az ember okozta éghajlatváltozás ma már láthatóan fenyegeti fenyegeti ezt a fontos és értékes erőforrásunkat.

Címlapról ajánljuk

Az ENSZ drága konkurenciáját szervezi Donald Trump – Németország kivár

Németországra is számít az amerikai elnök abban a „béketanácsban”, amelyet első lépésben a gázai konfliktus megoldására, hosszabb távon az ENSZ felváltására kíván létrehozni. A német kormány még nm döntött arról, hogy elfogadja-e az invitálást, mindenesetre Friedrich Merz kancellár szerdán a davosi világgazdasági fórumon erről is tárgyalni akar Donald Trumppal.
Robbanás rázta meg Krasznodárt, hatalmas baj van Kijevben - Szerdai híreink az ukrán frontról percről percre

Robbanás rázta meg Krasznodárt, hatalmas baj van Kijevben - Szerdai híreink az ukrán frontról percről percre

Ma hajnalban hatalmas robbanás rázta meg Afipszkij városát, Oroszország Krasznodár megyéjében, ukrán források szerint egy orosz légvédelmi rakéta tévedt el, amely eltalált egy magasházat. Kijevben nagyon súlyos a helyzet a folyamatos orosz bombázások miatt: a lakóövezetek nagy részében sem áram, sem fűtés, sem ivóvíz nincs. A fronton nincsenek nagy mozgások: Huljajpole, Pokrovszk és Kosztyantynivka most a harcok epicentruma, az extrém hideg alighanem korlátozza a katonai műveleteket is. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×