12 °C
Ahogyan az oltottak aránya egyre nő a világ több országában, ezzel párhuzamosan pedig a maszkviselési szabályok is lazulnak, sokakban merül fel a kérdés azzal kapcsolatosan, vajon mennyire vannak biztonságban akkor, ha oltott személlyel egy légtérben töltenek el időt. Másképp megfogalmazva: elkaphatjuk a koronavírust egy oltott embertől?
A vakcinafejlesztés korai szakaszában a tudósok azt remélték, az oltottak fele nem fogja majd tovább terjeszteni a vírust. A vakcinák túlteljesítették ezt az elvárást: a Pfizer oltása Izraelben a valós életből vett tapasztalatok alapján 95,3 százalékos valószínűséggel képes megelőzni a betegség kialakulását. Két hónap alatt 4,7 millió oltott körében harmincadára esett vissza a megfertőződések aránya, Kaliforniában és Texasban pedig az oltott egészségügyi dolgozóknak mindössze 0,05 százaléka betegedett meg – írja a MedicalXpress.
Az oltás jó edző
Az oltásfejlesztők mindig is reménykedtek a sterilizáló immunitás kialakulásában: ez azt akadályozza meg, hogy a vírus bejusson a szervezetbe. Egyszerűbben azt jelenti, hogy az oltott ember elkapni és terjeszteni sem tudja a fertőzést. Egy oltás ugyanakkor anélkül is hatékony lehet, hogy ilyen tulajdonsága lenne. A Salk-féle elölt vírusos gyermekbénulás elleni oltás például nem akadályozza meg azt, hogy a vírus a bélrendszerben szaporodjon, de nagyon hatékony a betegség kialakulásával szemben, mivel az általa kiváltott immunválasz olyan antitesteket hoz létre, amely megakadályozza a patogén bejutását az agyba és a gerincvelőbe.
Egy jó oltásnak épp ez az ismérve: jól trenírozza immunrendszerünket arra, hogy a megfelelő lépéseket tegye meg egy patogénnal szemben.
A koronavírus elleni oltások értékelése még folyamatban van: a semlegesítő antitestek optimális számban való létrejötte lehet a kulcs a fertőzés elleni védelemben, melynek hosszáról egyelőre csak találgatni tudunk.
A tünetmentesség probléma
Az immunológusok szerint egy vírus elleni oltás esetében valószínűsíthető, hogy a vírus továbbadásának esélye is csökken a vakcina felvételét követően, de azt nem egyszerű feltárni, hogy vajon teljesen ki is zárható-e az, hogy egy oltott fertőzzön. A koronavírus ebből a szempontból kifejezetten trükkös: a tünetmentes és a tünetes állapot előtti betegek egyaránt fertőznek. Az elégtelen kontaktkutatás következményeképp a tünetmentes fertőzöttek sokszor meg sem tudják, hogy elkapták a vírust. Kutatások szerint a megfertőződések mintegy 86 százalékát tünetmentes vagy nagyon enyhe tünetes betegek okozhatják.
Egy amerikai kutatásban ugyanakkor rutinszerűen teszteltek egészségügyi dolgozókat: közülük az oltottaknak 25-ször kiesebb esélyük volt az eredmények szerint elkapni a vírust, mint az oltatlanoknak. Ilyen eredmények mellett
valószínűtlen, hogy az oltottak tudnák terjeszteni a fertőzést.
Erre ugyanakkor nincs bizonyíték, arra viszont van, hogy ha valaki oltás után mégis elkapná a koronavírust, a betegség tünetei enyhék lesznek esetében. Az egy adaggal oltott megfertőzöttek testében is alacsonyabb vírusszámot mutattak ki, mint az oltatlanokéban, ami arra is utal, hogy ők kevésbé fertőzőek. Megnyugtató az a korai eredmény is, miszerint a Moderna oltásával immunizáltak orr- és szájnyálkahártyáján is jelen vannak az antitestek, amelyek így megakadályozhatják a vírus bejutását a szervezetbe. Mindez megnyugtató, de konszenzusra még nem sikerült jutni a témában.
Kell még a maszk
Az ugyanakkor biztos, hogy a vakcinák lassítják a vírus terjedését, viszont valószínűleg önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy megálljt parancsoljanak a járványnak, vagy legalábbis nagyon sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy ez megtörténjen. Mindemellett százszázalékosan hatékony oltás nem is létezik, illetve mindig maradnak olyanok is, akiket valamilyen okból nem lehet beoltani. A már immunizáltak biztonságban vannak a súlyos megbetegedéstől, de az oltatlanoknak továbbra is elővigyázatosnak kell lenniük. Az oltás mellett a maszk is kell ahhoz, hogy a járványt le tudjuk győzni.
