eur:
415.85
usd:
399.64
bux:
78896.58
2024. december 19. csütörtök Viola
Rendőrök felügyelik a horvát szurkolókat a 2024-es németországi labdarúgó Európa-bajnokság B csoportja harmadik fordulójának Horvátország-Olaszország mérkőzése előtt Lipcsében 2024. június 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Daniel Dal Zennaro

Kiderült, melyik ország szurkolói balhéztak a legtöbbet az Eb-n

A németországi labdarúgó Európa-bajnokságon a Horvát Labdarúgó Szövetség 220 ezer eurós büntetést kapott különböző szurkolói botrányok miatt.

A horvátok egészen az utolsó pillanatig továbbjutásra álltak az Eb-n, ám a harmadik csoportmeccsükön az olaszok a 98. percben egyenlítettek, ez pedig azt jelentette, hogy Zlatko Dalic együttese számára véget ért a kontinenstorna.

A horvát drukkerek nehezen emésztették meg a kiesést, tárgyakat dobáltak be a pályára, görögtüzeket gyújtottak és botrányosan viselkedtek, amiért a szövetség alapos büntetést, 105 ezer eurós bírságot kapott az UEFA-tól.

A horvátok az első meccs után 88 ezer, a második talákozót követően 27 ezer eurós bírságot kaptak, így a büntetések összege elérte a 220 ezer eurót az Eb csoportköre után - írja az Origo.

A második legbalhésabb szurkolótábor az albánoké volt, akik szintén három bírságot kaptak, ezek összege 171 ezer euróra rúgott. Az albán szurkolók hasonló botrányokat okoztak, mint a horvátok, ám mindhárom meccsüket meg kellett szakítani egy pillanatra, mert néhány drukkerük beszaladt a pályára.

Mindkét együttes az Európa-bajnokság halálcsoportjában, a B jelű négyesben szerepelt, a horvátok két ponttal csoportharmadikként, az albánok pedig egy ponttal, a kvartett utolsó helyén estek ki. A csoportot a spanyolok nyerték, mögöttük az olaszok jutottak még tovább a nyolcaddöntőbe.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Huszonéves hadirokkantaktól a 100 éves munkavállalókig

Huszonéves hadirokkantaktól a 100 éves munkavállalókig

Az elmúlt évtizedekben a jövőkutatás kiválóságai sokszor melléfogtak, de Stanislaw Lem és Ray Kurzweil próféciái sokszor valósággá váltak. A 21. század két legfontosabb fejleménye - az automatizáció és a biotechnológia - már most felforgatja a mindennapjainkat: a 20. századi fiatal hadirokkantak tömegének a helyébe lép a 100 évig is élő, egészségesebb idősek generációja, akik még 80 évesen is aktívak és fittek. A nagy demográfiai fordulat egyben egy paradigmaváltást is hoz: a kormányzatoknak hamarabb fel kell ismerniük nemcsak a megatrendeket, de meg kell érteniük: egy olyan új történelmi korba lép az emberiség, ami valójában egy anomáliát jelez: egy sosem ismert, általános és globális idősödés korszakát - avagy mi maradt ki a Draghi-jelentésből, és miért mérföldkő a 2012-es év.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×