Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Nyitókép: Wikipédia/Joseph Karl Stieler

Nincs kétség, hogyan süketült meg Beethoven

Azt is tudni, hogyan került annyi ólom, arzén és higany a szervezetébe.

Már egy hajszál sem választja el a magyar embert annak tudásától, hogy miért süketült meg Ludwig van Beethoven, az utolsó (harmadik) bécsi klasszikus zeneszerző. Mint a Telex Clinical Chemistry szaklapra hivatkozó írásából kiderül, a zeneszerző két hajtincsét vizsgálták át tudományos alapossággal, így derült ki, hogy rengeteg ólom lehetett a szervezetében, de arzén és higany is.

Beethoven egyik hajtincsében 380, a másikban 258 mikrogramm per gramm ólmot mutattak ki, a "normál érték" 4 lenne. Az arzén a mai normál értékek tizenháromszorosát, a higany a négyszeresét mutatta.

"Ezek a legmagasabb értékek a hajban, amelyeket valaha láttam. A világ minden tájáról kapunk mintákat, és ezek az értékek egy nagyságrenddel magasabbak" - közölte a kutatásról a The New York Timesszal Paul Jannetto, a tanulmány társszerzője, a Mayo Klinika patológusa.

A hallását a húszas éveiben kezdte el elveszíteni, és bő két évtized alatt teljesen megsüketült. Emellett emésztőrendszeri problémái voltak, kétszer sárgaságot kapott, ami a májbetegség egyik tünete.

A vizsgálat arra is eljutott, hogy halála előtt hepatitisz B eredetű májbetegsége volt a zeneszerzőnek, aminek nem tesz jót az alkohol. Márpedig a bor tartósítására és édesítésére használt szerekben is volt ólom, s még az üvegből is kioldódhatott ólom annak idején.

Az arzén és a higany feltételezések szerint a Dunából kifogott halakból kerülhetett Beethoven szervezetébe; Bécsben ekkor javában zakatolt az ipari forradalom, és a különböző gyárak a Dunába eresztették a mérgező melléktermékeiket.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×