Infostart.hu
eur:
359.8
usd:
315.54
bux:
143471.05
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
A Szépművészeti Múzeum 2020. március 2-án.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Amerikába kivándorolt magyar fotóművészek munkái láthatók a Szépművészetiben

Az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt, ott ismertté vált magyar származású fotóművészek, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa és Martin Munkácsi munkáiból látható kiállítás szombattól a Szépművészeti Múzeumban.

A Bartók Tavasz keretében nyíló tárlaton 170 fotó látható, együttműködésben a Virginiai Szépművészeti Múzeummal.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a kiállítás csütörtöki sajtóbejárásán kiemelte, hogy a tárlat első alkalommal mutatja be átfogó módon az amerikai magyar fotóművészeket. A tárlat anyagának nagyobbik hányada a virginiai múzeumból származik, de összesen tizenhét amerikai gyűjteményből érkeztek képek a kiállításra, köztük a Los Angeles-i Getty múzeumból és a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériából is. Emellett hazai intézmények, köztük a Magyar Fotográfiai Múzeum és magángyűjtők is kölcsönöztek képeket a tárlatra.

Az első világháború kezdetétől 1989-ig tartó időszakra fókuszáló kiállításon 32 fotográfus alkotásai szerepelnek, nyolc szekcióra bontva, a magyarországi kezdetektől a berlini és párizsi állomásokon át az Amerikába került fotósokig.

"Intézményünkben helye van a fotóművészetnek is, ezt több korábbi sikeres kiállítás bizonyította. Örömmel tölt el, hogy 2025-ben a Városliget szélén megnyílik a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum, amely a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria intézményrendszerének része lesz" - hangsúlyozta Baán László.

Kiemelte, hogy a mostani tárlat helyszínén, a múzeum 2. emeletén található részen évek óta nem volt kiállítás, évtizedeken át raktártérként használták, restaurátorok dolgoztak itt. "Ezzel gyakorlatilag lezárult a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója, amelynek keretében több ezer négyzetméter kiállítóteret adtunk vissza a közönségnek" - mutatott rá Baán László.

A fotókiállítás egyik kurátora, Alex Nyerges, a Virginiai Szépművészeti Múzeum igazgatója egy évtizede tanulmányozza az amerikai magyar fotográfusok életművét, kutatásait a budapesti tárlaton mutatja be először.

"Egyetlen más ország fotográfusai sem voltak olyan nagy hatással a 20. századi fotóművészetre, mint a magyarok. Ahogy azt Robert Capa mondta egyszer viccesen, ha nagy fotográfussá kívánsz válni, nem elég a tehetség, magyarnak is kell lenni" - mondta Alex Nyerges.

Hozzátette: a kivándorló magyarok először általában Berlinbe, Párizsba mentek, és utána kerültek New Yorkba, Chicagóba, Hollywoodba és más amerikai helyekre. Megjegyezte: André Kertészt, Robert Capát, Moholy-Nagy Lászlót, Kepes Györgyöt mindenki ismeri, ez a kiállítás azok alkotásait is bemutatja, akik ismeretlennek számítanak a közönség számára.

A másik kurátor, Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója a tárlatvezetésen elmondta: a kiállítás André Kertész 1914-ben Budapesten készített képével indul. Mint kiemelte, a magyar fényképezést akkoriban a festőies hatású és a modernista közötti átmenet jellemezte. "Moholy-Nagy a Tanácsköztársaság után hagyta el Magyarországot, és a weimari Bauhaus-iskolában kapott oktatói állást. Ő fogalmazta meg azt, hogy a jó fotóhoz fényre és fényérzékeny nyersanyagra van szükség, nem fényképezőgépre".

A tárlat harmadik része a párizsi magyarokra fókuszál - Alex Nyerges kitért arra, hogy számos női fotós, köztük Varga Anna, Ylla, Barna Anna vált kiemelkedő művésszé itt a 20-30-as években. A riportfotográfiát előtérbe helyező szekció bemutatja a haditudósító Robert Capát (látható A milicista halála című, 1936-ban készült világhírű képe is), és itt szerepel Kondor László, aki a vietnámi háborúban fotózott, és később visszatért Magyarországra, ahol ma is él.

A kiállítás legterjedelmesebb részének címe Magyarok New Yorkban, itt tekinthető meg André Kertész tizenöt képből álló polaroidsorozata, amely a felesége halála utáni depressziós időszakának lenyomata. Szintén itt szerepel Marcel Sternberger Roosevelt elnököt ábrázoló portréja, amely 1946 után a 10 centes érmére felkerült. A Magyarok Chicagóban szekciót Kepes Györgynek a Bauhaus gondolatára épülő, az 50-60-as évek modernitását tükröző fotói dominálják.

Baki Péter elmondta, hogy a Hollywoodban alkotó magyar fotósok közül Dienes Andor fedezte fel Marilyn Monroe-t, Martin Munkácsi pedig a divatfotográfia megújítója volt: a modelleket kihozta a műteremből, és mozgásban, a szabadban ábrázolta őket. A kiállítás záróképe Nicholas Muray-é: a Frida Kahlo kék ruhában című fotóján szerelmét ábrázolta.

A Kertész, Moholy-Nagy, Capa... Magyar fotóművészek Amerikában (1914-1989) című tárlat szombattól augusztus 25-ig látható.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Putyin erőset mondott Ukrajna jövőjéről, kulcsfontosságú találkozó jön – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Putyin erőset mondott Ukrajna jövőjéről, kulcsfontosságú találkozó jön – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Donald Trump amerikai elnök kedden a Fehér Házban fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt - erősítették meg az ABC News-nak. Zelenszkij a héten Lindsey Graham néhai dél-karolinai republikánus szenátor temetésére utazik Washingtonba. Vlagyimir Putyin orosz elnök mindeközben kijelentette, Ukrajna egysége megrendült, mivel "mindenki összeveszett a másikkal", Kijev pedig "előbb-utóbb elveszíti a nyugati területeit". Putyin szerint "ami korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartozott, előbb vagy utóbb, nem holnap, talán nem holnapután - egy, két, tíz, tizenöt év múlva -, de történelmi értelemben minden a helyére kerül". Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×