Infostart.hu
eur:
389.27
usd:
335.87
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A Szépművészeti Múzeum 2020. március 2-án.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Amerikába kivándorolt magyar fotóművészek munkái láthatók a Szépművészetiben

Az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt, ott ismertté vált magyar származású fotóművészek, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa és Martin Munkácsi munkáiból látható kiállítás szombattól a Szépművészeti Múzeumban.

A Bartók Tavasz keretében nyíló tárlaton 170 fotó látható, együttműködésben a Virginiai Szépművészeti Múzeummal.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a kiállítás csütörtöki sajtóbejárásán kiemelte, hogy a tárlat első alkalommal mutatja be átfogó módon az amerikai magyar fotóművészeket. A tárlat anyagának nagyobbik hányada a virginiai múzeumból származik, de összesen tizenhét amerikai gyűjteményből érkeztek képek a kiállításra, köztük a Los Angeles-i Getty múzeumból és a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériából is. Emellett hazai intézmények, köztük a Magyar Fotográfiai Múzeum és magángyűjtők is kölcsönöztek képeket a tárlatra.

Az első világháború kezdetétől 1989-ig tartó időszakra fókuszáló kiállításon 32 fotográfus alkotásai szerepelnek, nyolc szekcióra bontva, a magyarországi kezdetektől a berlini és párizsi állomásokon át az Amerikába került fotósokig.

"Intézményünkben helye van a fotóművészetnek is, ezt több korábbi sikeres kiállítás bizonyította. Örömmel tölt el, hogy 2025-ben a Városliget szélén megnyílik a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum, amely a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria intézményrendszerének része lesz" - hangsúlyozta Baán László.

Kiemelte, hogy a mostani tárlat helyszínén, a múzeum 2. emeletén található részen évek óta nem volt kiállítás, évtizedeken át raktártérként használták, restaurátorok dolgoztak itt. "Ezzel gyakorlatilag lezárult a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója, amelynek keretében több ezer négyzetméter kiállítóteret adtunk vissza a közönségnek" - mutatott rá Baán László.

A fotókiállítás egyik kurátora, Alex Nyerges, a Virginiai Szépművészeti Múzeum igazgatója egy évtizede tanulmányozza az amerikai magyar fotográfusok életművét, kutatásait a budapesti tárlaton mutatja be először.

"Egyetlen más ország fotográfusai sem voltak olyan nagy hatással a 20. századi fotóművészetre, mint a magyarok. Ahogy azt Robert Capa mondta egyszer viccesen, ha nagy fotográfussá kívánsz válni, nem elég a tehetség, magyarnak is kell lenni" - mondta Alex Nyerges.

Hozzátette: a kivándorló magyarok először általában Berlinbe, Párizsba mentek, és utána kerültek New Yorkba, Chicagóba, Hollywoodba és más amerikai helyekre. Megjegyezte: André Kertészt, Robert Capát, Moholy-Nagy Lászlót, Kepes Györgyöt mindenki ismeri, ez a kiállítás azok alkotásait is bemutatja, akik ismeretlennek számítanak a közönség számára.

A másik kurátor, Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója a tárlatvezetésen elmondta: a kiállítás André Kertész 1914-ben Budapesten készített képével indul. Mint kiemelte, a magyar fényképezést akkoriban a festőies hatású és a modernista közötti átmenet jellemezte. "Moholy-Nagy a Tanácsköztársaság után hagyta el Magyarországot, és a weimari Bauhaus-iskolában kapott oktatói állást. Ő fogalmazta meg azt, hogy a jó fotóhoz fényre és fényérzékeny nyersanyagra van szükség, nem fényképezőgépre".

A tárlat harmadik része a párizsi magyarokra fókuszál - Alex Nyerges kitért arra, hogy számos női fotós, köztük Varga Anna, Ylla, Barna Anna vált kiemelkedő művésszé itt a 20-30-as években. A riportfotográfiát előtérbe helyező szekció bemutatja a haditudósító Robert Capát (látható A milicista halála című, 1936-ban készült világhírű képe is), és itt szerepel Kondor László, aki a vietnámi háborúban fotózott, és később visszatért Magyarországra, ahol ma is él.

A kiállítás legterjedelmesebb részének címe Magyarok New Yorkban, itt tekinthető meg André Kertész tizenöt képből álló polaroidsorozata, amely a felesége halála utáni depressziós időszakának lenyomata. Szintén itt szerepel Marcel Sternberger Roosevelt elnököt ábrázoló portréja, amely 1946 után a 10 centes érmére felkerült. A Magyarok Chicagóban szekciót Kepes Györgynek a Bauhaus gondolatára épülő, az 50-60-as évek modernitását tükröző fotói dominálják.

Baki Péter elmondta, hogy a Hollywoodban alkotó magyar fotósok közül Dienes Andor fedezte fel Marilyn Monroe-t, Martin Munkácsi pedig a divatfotográfia megújítója volt: a modelleket kihozta a műteremből, és mozgásban, a szabadban ábrázolta őket. A kiállítás záróképe Nicholas Muray-é: a Frida Kahlo kék ruhában című fotóján szerelmét ábrázolta.

A Kertész, Moholy-Nagy, Capa... Magyar fotóművészek Amerikában (1914-1989) című tárlat szombattól augusztus 25-ig látható.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×