Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

A diszlexiáról forgatott filmet a hollywoodi sztár fia

Diszlexiáról forgatott dokumentumfilm rendezőjeként mutatkozott be Robert Redford fia, James Redford a Sundance Filmfesztiválon.

A The Hollywood Reporter online beszámolója szerint a fesztiválalapító fia hozzáértő, intelligens munkát tett le az asztalra. A The D Word című film az HBO dokumentumfilmes műhelyének produkciójában igyekszik bevezetni a nézőket "a rejtett képességzavar" kérdéseibe.

Egy intelligens kamasz, Dylan áll a film középpontjában, aki olvasási nehézségei miatti iskolai kudarcairól mesél, és azt is elmondja, hogyan jutott át a buktatókon. Mint kiderül, sok probléma éppen abból származik, hogy a tanárok nem ismerik fel a diszlexiát, nem tudják kezelni, és az ilyen diákok másodlagos státusba kerülnek az osztályban. Pedig a rossz teljesítmény éppen a képességzavar mellékhatása: ezt bizonyítja a filmben megszólaló több egykori diák esete, akik megszenvedték iskolai életüket. Akad közöttük olyan, aki nem is tudta, hogy diszlexiás.

Redford a téma tudós szakértőit is bevonta, a Yale két professzora tárja fel a diszlexia orvosi hátterét. Előkerül az is, hogy sokak számára éppen "áldás" is lehet ez az állapot, mivel a diszlexiások gyakorta rendkívül kreatívak, a szokatlan megoldások "szakértői", mivel más képességeiket kell erősíteniük, hogy áthidalják diszlexiájukat.

A The D Word kimondatlanul arra is utal, hogy a tanulók képességeit nem lehet kizárólag az olvasás gyorsaságából, illetve a tesztek gyors kitöltéséből leszűrni.

A 49 éves rendező olyan rendkívül sikeres diszlexiásokat is bemutat, mint az üzletember Richard Branson, Charles Schwab vagy a politikus Gavin Newsom. Az 51 perces dokumentumfilmet James Redford társ-forgatókönyvíróként és társproducerként is jegyzi.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×