Infostart.hu
eur:
377.72
usd:
316.98
bux:
130480.19
2026. február 10. kedd Elvira
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök felszólal a globális atomenergetikai fórum csúcsszintû tanácskozásán a moszkvai Összoroszországi Kiállítási Központban 2025. szeptember 25-én, a kezdõnapon. A nemzetközi rendezvény szeptember 28-ig tart.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Jevgenyija Novozsenyina

Újabb országok jelezték, hogy csatlakoznak Donald Trump béketanácsához

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, Ilham Aliyev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök is elfogadta a meghívást a testületbe.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden aláírt egy dokumentumot az amerikai elnök által javasolt gázai béketanácshoz való csatlakozásról. „Aláírtam a vonatkozó keresetet az Egyesült Államok felé arról, hogy készek vagyunk elfogadni a javaslatukat, és alapító tagja szeretnénk lenni ennek a testületnek” – közölte a fehérorosz államfő a BelTa hírügynökség beszámolója szerint.

Aljakszandr Lukasenka reményét fejezte ki, hogy az egyelőre a gázai rendezést szolgáló béketanács segíthet az ukrajnai konfliktus rendezésében is. „Mindenekelőtt lehet, hogy Ukrajnának is segíthetünk, közelebb hozva a békét, hatva az ukrán vezetésre. Ez vonz a leginkább, nem pedig az, hogy nagyban tudnánk segíteni Gázának. Tudatában vagyok lehetőségeimnek és Fehéroroszország lehetőségeinek” – tette hozzá a fehérorosz elnök.

Hamisnak nevezte azokat az értesüléseket, hogy a béketanácshoz való csatlakozásra be kell fizetni egymilliárd dollárt. „Nincs szükség semmilyen pénzre” – hangsúlyozta. A fehérorosz elnökhöz közel álló Pul Pervogo Telegram-csatornán felvételt is közzétettek a dokumentum aláírásáról.

Izrael, Azerbajdzsán és Örményország is megerősítette a csatlakozást

Az izraeli miniszterelnöki hivatal közleménye szerint Benjamin Netanjahu kormányfő is meghívást kapott Donald Trumptól és el is fogadta azt, így Izrael is tagja lesz a formálódó béketanácsnak.

Izraelhez hasonlóan elfogadta az amerikai elnök invitálást Azerbajdzsán és Örményország is. „Azerbajdzsán, mint mindig, kész aktívan hozzájárulni a nemzetközi együttműködéshez, békéhez és stabilitáshoz” – jelentette be az ország külügyminisztériuma.

Örményország szintén bejelentette már, hogy elfogadja Donald Trump meghívását. A két kaukázusi állam csaknem négy évtizeden át háborúzott egymással Hegyi-Karabah miatt, néhány évvel ezelőtt is folytak még a harcok. Ilham Aliyev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök tavaly augusztusban, az Egyesült Államok közvetítésével kötött békét, amelyet a felek Washingtonban írtak alá.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×