Infostart.hu
eur:
380.75
usd:
320.99
bux:
128037.16
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Stockholm, 2016. február 28.Stefan Löfven svéd miniszterelnök (b) és Carin Jämtin, a Szociáldemokrata párt fõtitkára megkoszorúzza Olof Palme néhai svéd miniszterelnök sírját a stockholmi Adolf Fredrik temetõben 2016. február 28-án, Palme meggyilkolásának 30. évfordulóján. Az ötvenkilenc éves, háromgyerekes kormányfõt 1986. február 28-án lõtte le egy máig ismeretlen merénylõ Stockholm belvárosában, a Scandia Building elõtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Jonas Ekstromer

Olof Palme-gyilkosság: további nyomozás sem bizonyítaná döntő módon az elkövető személyét

Nem nyitják meg újra a nyomozást Olof Palme svéd miniszterelnök meggyilkolása ügyében, bár kétséges, hogy tényleg a 2020-ban megnevezett gyanúsított lehetett az elkövető

Olof Palmét 1986. február 28-án a nyílt utcán lőtték agyon Stockholm belvárosában, miközben feleségével hazafelé tartott egy moziból. 2020 júniusában, több mint 34 évvel az eset után a nyomozók Stig Engströmöt nevezték meg fő gyanúsítottként, aki azonban 2000-ben meghalt, ezért a gyilkossági ügyben folytatott nyomozás vezetője vádemelés nélkül lezárta a vizsgálatot.

Szeptember végén kérvény érkezett a svéd ügyészséghez, hogy nyissák meg újra a nyomozást abban a reményben, hogy az új DNS-vizsgálati technológiák esetleg új eredményeket hozhatnak.

Lennart Guné ügyész erre a kérvényre reagálva közölte: jelenleg nem állnak fenn olyan körülmények, amelyek alapján egy újraindított nyomozás vádemeléshez és ítélethez vezethetne az ügyben. "Nem indokolja semmi, hogy újabb vizsgálatok alá vessük a Palme kabátján talált mintákat" - állítja az ügyész. Azt elismerte ugyanakkor, hogy

a 2000-ben elhunyt gyanúsított kapcsán nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy teljes bizonyossággal őt nevezzék meg a bűntény elkövetőjeként.

Olof Palme meggyilkolásával kapcsolatban számos elmélet látott napvilágot. Több mint száz ember neve merült fel lehetséges gyanúsítottként, összeesküvés-elméletek is keringeni kezdtek. Az eset és az azt követő elhúzódó, lassú nyomozás sokkolta és traumatizálta Svédországot. A 34 évig tartó vizsgálat alatt több mint 10 ezer embert kérdeztek ki, 134-en tettek tanúvallomást, de egyiküket sem lehetett minden kétséget kizáróan a bűncselekményhez kötni.

Címlapról ajánljuk

Nyelvet kell tanulni: keményebb feltételekhez köti a bevándorlást a kormány Ausztriában

A jövőben akár több ezer eurós bírságra is számíthat az a bevándorló, aki félbehagyja az osztrák hatóságok által indított nyelvi tanfolyamot. A Migrációkutató Intézet szerint a kormányzati feltevések alapján 49 ezer diák nem tud részt venni az iskolai tanórákon nyelvi hiányosságok miatt, a kurzusokat pedig tavaly 10 ezer migráns hagyta ott. Az intézkedésről az InfoRádió Dócza Edith Krisztina vezető elemzőt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Szárnyra kapott a forint

Szárnyra kapott a forint

Valóságos devizapiaci hullámvasútnak lehettünk szemtanúi az elmúlt két hétben. A legfontosabb mozgások a dollárban történtek, az amerikai deviza körüli bizalom megingása és az erősödő „Hedge America” narratíva miatt. A dollár többéves mélypontok közelébe gyengült az euróval és a forinttal szemben is, bár azóta némi korrekció látható az árfolyamokban.  A hét második felében a fókusz részben átfordult a Fed jövőbeli elnökének személye körüli bizonytalanságra: Kevin Warsh Trump általi jelölése és a jegybankár a korábban várt laza monetáris politikai rezsim kockázatának enyhülése erősödő pályára állította a dollárt. A forint piacát az elmúlt napokban szintén nagy kilengések jellemezték, ez alól pedig a mai nap sem jelent kivételt. A magyar deviza erősen kezdte a napot az euróval és a dollárral szemben is, az árfolyam mindkét piacon 1 egységnél többet csökkent ma már.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×