Infostart.hu
eur:
361.94
usd:
307.71
bux:
138818.03
2026. április 20. hétfő Tivadar
Stockholm, 2016. február 28.Stefan Löfven svéd miniszterelnök (b) és Carin Jämtin, a Szociáldemokrata párt fõtitkára megkoszorúzza Olof Palme néhai svéd miniszterelnök sírját a stockholmi Adolf Fredrik temetõben 2016. február 28-án, Palme meggyilkolásának 30. évfordulóján. Az ötvenkilenc éves, háromgyerekes kormányfõt 1986. február 28-án lõtte le egy máig ismeretlen merénylõ Stockholm belvárosában, a Scandia Building elõtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Jonas Ekstromer

Olof Palme-gyilkosság: további nyomozás sem bizonyítaná döntő módon az elkövető személyét

Nem nyitják meg újra a nyomozást Olof Palme svéd miniszterelnök meggyilkolása ügyében, bár kétséges, hogy tényleg a 2020-ban megnevezett gyanúsított lehetett az elkövető

Olof Palmét 1986. február 28-án a nyílt utcán lőtték agyon Stockholm belvárosában, miközben feleségével hazafelé tartott egy moziból. 2020 júniusában, több mint 34 évvel az eset után a nyomozók Stig Engströmöt nevezték meg fő gyanúsítottként, aki azonban 2000-ben meghalt, ezért a gyilkossági ügyben folytatott nyomozás vezetője vádemelés nélkül lezárta a vizsgálatot.

Szeptember végén kérvény érkezett a svéd ügyészséghez, hogy nyissák meg újra a nyomozást abban a reményben, hogy az új DNS-vizsgálati technológiák esetleg új eredményeket hozhatnak.

Lennart Guné ügyész erre a kérvényre reagálva közölte: jelenleg nem állnak fenn olyan körülmények, amelyek alapján egy újraindított nyomozás vádemeléshez és ítélethez vezethetne az ügyben. "Nem indokolja semmi, hogy újabb vizsgálatok alá vessük a Palme kabátján talált mintákat" - állítja az ügyész. Azt elismerte ugyanakkor, hogy

a 2000-ben elhunyt gyanúsított kapcsán nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy teljes bizonyossággal őt nevezzék meg a bűntény elkövetőjeként.

Olof Palme meggyilkolásával kapcsolatban számos elmélet látott napvilágot. Több mint száz ember neve merült fel lehetséges gyanúsítottként, összeesküvés-elméletek is keringeni kezdtek. Az eset és az azt követő elhúzódó, lassú nyomozás sokkolta és traumatizálta Svédországot. A 34 évig tartó vizsgálat alatt több mint 10 ezer embert kérdeztek ki, 134-en tettek tanúvallomást, de egyiküket sem lehetett minden kétséget kizáróan a bűncselekményhez kötni.

Címlapról ajánljuk
Orbán Zoltán: egyszerű módszerekkel segíthető a fecskeállomány visszaerősödése

Orbán Zoltán: egyszerű módszerekkel segíthető a fecskeállomány visszaerősödése

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tájékoztatása szerint hazatérő fecskéinknek az idei aszályos tavaszon ismét nehéz vagy éppen lehetetlen sarat találniuk, amivel tatarozhatnák vagy megépíthetnék fészkeiket. Körülbelül kétmillió fecske hiányzik az országból minden augusztusban, ennek két globális és két hazai oka van.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Támadásba lendült Oroszország, a Kreml nem valami biztatóan nyilatkozott a békéről – Orosz-ukrán háborús híreink vasárnap

Támadásba lendült Oroszország, a Kreml nem valami biztatóan nyilatkozott a békéről – Orosz-ukrán háborús híreink vasárnap

Mára virradóra az orosz erők közel 20 alkalommal támadták Dnyipro három járását drónok és tüzérség bevetésével, ezt Olekszandr Hanzsa, a megye katonai közigazgatási vezetője közölte. Egy ember megsebesült. Hanzsa szerint Nyikopol járásban a támadások célpontjai Nyikopol, Cservonohrihorivka, Mirove és Pokrovszk települések voltak. Az észak-ukrajnai Csernyihiv városát is hatalmas dróntámadás érte az Ukrinform tudósítása szerint, itt robbanásokat hallottak, és drónbecsapódásról is érkeztek jelentések. A lezuhant drón két lakóházban és egy oktatási intézményben okozott károkat. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap kijelentette, Moszkva "pozitívan értékeli az isztambuli tárgyalások újraindításának lehetőségét", azonban a "tárgyalások újraindításának kérdése nem az elsődleges prioritásunk". Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×