Infostart.hu
eur:
379.8
usd:
324.9
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Recep Tayyip Erdogan török államfő Murat Kurum, a kormányzó Fejlődés Pártjának (AKP) isztambuli polgármesterjelöltje, korábbi környezetvédelmi és városrendezési miniszter kampányrendezvényén Isztambulban 2024. március 24-én. Törökországban március 31-én helyhatósági választásokat rendeznek.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Új remény Eurázsiának - az örmény-azeri béke török olvasata

Törökország üdvözölte szombaton az Azerbajdzsán és Örményország között létrejött békemegállapodást, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan megnyílik a tervezett stratégiai tranzitfolyosó, amely elősegítheti az energia- és egyéb erőforrások exportját a dél-kaukázusi régión keresztül.

Törökország a vele rokon Azerbajdzsánt támogatta az Örményországgal vívott konfliktusaiban, de megígérte, hogy helyreállítja kapcsolatait Jerevánnal, miután az végleges békeszerződést köt Bakuval. Hakan Fidan török külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a folyosó "összekapcsolhatja Európát Ázsia mélységeivel Törökországon keresztül".

A békemegállapodás átalakíthatja a Dél-Kaukázust, amely energiaelőállító régió Oroszország, Európa, Törökország és Irán szomszédságában, ahol olaj- és gázvezetékek szelik át a területet, de zárt határok és régóta húzódó etnikai konfliktusok terhelik.

A megállapodást pénteken Washingtonban kötötte Ilham Aliyev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, remélhetőleg lezárva ezzel a két ország évtizedek óta tartó területi konfliktusát. Az egyezmény előírja egy olyan tranzitzóna létrehozását, amely áthalad Örményországon, összekötve Azerbajdzsánt annak Nahicseván nevű exklávéjával, ami Baku régóta hangoztatott követelése volt. Az Egyesült Államok fejlesztési jogokat kap a "Trump - út a békéért és nemzetközi jólétért" névre keresztelt folyosóban, amely stratégiai és energiahordozókban gazdag térségben helyezkedik el.

Teherán üdvözölte a megállapodást, ugyanakkor óvott "mindenfajta külföldi beavatkozástól", különös tekintettel az Egyesült Államoknak biztosított fejlesztési jogokra a határa közelében fekvő folyosóban.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×