Infostart.hu
eur:
379.31
usd:
321.4
bux:
133008.32
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Hszi Csin-ping kínai elnök beszél a kormányzó Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának harmadik plénumán Pekingben 2024. július 18-án, a négynapos esemény zárónapján.
Nyitókép: MTI/EPA/Hszinhua/Hszie Huan-cse

„Kínaváltozás”? Ez is összehozhatja Kínát és az EU-t

A Kína és az Európai Unió közötti kapcsolatok elmélyítését szorgalmazta csütörtökön Hszi Csin-ping kínai elnök a két fél pekingi csúcstalálkozóján, hozzátéve, hogy a közeledés a stabilitás eszköze lenne az egyre bizonytalanabbá váló világban.

A kínai állami televízió által közvetített beszédében Hszi kiemelte, hogy hazája és az EU között nincs semmiféle alapvető érdekellentét. Leszögezte, hogy "az unió előtti nehézségek nem Kínából származnak", valamint előrelátó cselekvést sürgetett és a fontos stratégiai döntések meghozatalát.

"Minél súlyosabb és bonyolultabb a nemzetközi helyzet, Kínának és az EU-nak annál jobban el kell mélyítenie párbeszédét, erősíteni a kölcsönös bizalmat és az együttműködést" - mondta.

A klímaváltozással és a mesterséges intelligenciával összefüggésben Hszi elmondta: hazája kész erősíteni az együttműködést mindkét téren,

azonban bírálta a kínai exportot sújtó uniós korlátozásokat, valamint kifejezte abbéli reményét, hogy az EU "nyitva tartja piacait, tartózkodik a korlátozó gazdasági és kereskedelmi eszközök alkalmazásától, és kedvező üzleti környezetet teremt az Európában befektetni kívánó kínai vállalatok számára".

Nyitó beszédükben az uniós vezetők - Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és az Európai Tanácsot vezető António Costa - kiemelték a felek közötti kereskedelem fontosságát, és konkrét előrelépést szorgalmaztak Európa Kínával szembeni hatalmas kereskedelmi hiányának kezelése érdekében. Von der Leyen leszögezte: rendkívül fontos, hogy kiegyensúlyozzák a kétoldalú kapcsolatokat oly módon, hogy azok mindkét fél számára hosszú távú haszonnal járjanak. Mint mondta, Brüsszel és Peking viszonya fordulóponthoz ért. Hangsúlyozta: "az együttműködés mélyülésével az egyenlőtlenségek is nőnek", ezekre pedig "valódi megoldásokat" kell találni.

Costa a maga részéről szintén úgy vélte, kézzelfogható előrelépésekre van szükség a kereskedelmi és gazdasági ügyekben.

Az Európai Tanács elnöke egyúttal arra kérte Kínát, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként igyekezzen nyomást gyakorolni Oroszországra Ukrajna elleni agressziójának leállítása érdekében. Utalt egy reménybeli megegyezésre az éghajlatváltozás elleni küzdelem kérdésében.

Az EU és a Kína közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulóján megrendezett csúcstalálkozó keretében az uniós vezetők várhatóan asztalhoz ülnek Kína államtanácsának elnökével, Li Csianggal is.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

A Portfolio Checklist szerdai adásában Dr. Dank Magdolnával, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával a rákellenes világnap alkalmából beszélgettünk. A professzor asszonyt a legújabb terápiákról, a fiatal generációk egyre nagyobb érintettségéről, valamint arról is kérdeztük, hogy a három legtöbb halálos áldozatot követelő ráktípus esetében mire lenne szükség, hogy javulás következzen be. (A megszólalás 14:40-nél indul.) A műsor másik részében a magyar költségvetést terhelő kamatkiadásokkal foglalkoztunk, amelyek összege immár jóval meghaladja a négyezer milliárd forintot és így jelentősen hozzájárul az idén 5% felett várható deficithez. Az ide vezető útról, a következményekről kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét, aki arra is kitért, hogy mikor enyhülhet a költségvetésre ilyen irányból nehezedő nyomás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×