Donald Trump elnökségi ideje alatt jóformán lehetetlen kifejleszteni az Aranykupolának nevezett rakétavédelmi rendszert. Legalábbis ezt közölte a londoni The Guardian-nel két, nevének elhallgatását kérő amerikai katona. A Pentagonban dolgozó magas rangú tisztek szerint előbb azokat az adatbázisokat kell összefésülni, amelyek a rendszer működéséhez elengedhetetlenek és már az is rengeteg idő. A hátralévő bő három évben pedig csupán arra van lehetőség, hogy néhány fegyverkísérletet hajtsanak végre.

Az elnök által bejelentett program ugyan rendkívül ambiciózus, ám egy sor olyan eszközt feltételez, amelyek kifejlesztéséhez több időre van szükség. A nyilatkozók elárulták: a Pentagon eredetileg is azt tervezte, hogy

2028-ig mindössze csak pár, alapos kipróbálásra váró elem készül majd el.

Az is kiderült: szó sincs arról, hogy a rendkívül összetett rendszert egyik napról a másikra működőképes állapotban adják át a légvédelemnek. Ehelyett a hadvezetés mindig is a fokozatos bevezetésen gondolkodott. Aranykupola-program tehát több szakaszban válna csak működőképessé. Kezdetben a Pentagon az adatrendszerek integrálására összpontosít, és csak ezt követően kezdődhet az űrbe telepített elhárító fegyverek tesztelése.

A névtelenségbe burkolózó tisztek azt állították, hogy 18 hónapon belül legfeljebb csak az Aranykupola alapjait lehet lerakni. Ez nagyjából annyit jelent, hogy olyan működő rendszert hoznak létre, ami képes az Egyesült Államok felé közeledő, támadó rakéták nyomon követésére. Arra viszont nem, hogy ezeket az űrbe telepített fegyverekkel meg is semmisítse, pedig ez lenne az Aranykupola legfőbb célja. A támadó rakétákat a már meglévő negyven Patriot rendszernek kellene leszednie,

mivel még jó ideig csak ezek az Alaszkában és Kaliforniában telepített fegyverek alkalmasak erre.

A Donald Trump hivatali idejének végéig elkészülő űrbeli érzékelő komplexum nagy mértékben támaszkodik az Elon Musk-féle SpaceX vállalat új generációs felderítő rendszereire. De ezeket is már egy ideje fejlesztik, hiszen az erre vonatkozó megbízást még az előző, Biden-adminisztráció adta.

Az Aranykupolától azt várják, hogy a támadó rakétákat a kilövésüket követő 30-120 másodpercen belül lője szét. Csakhogy az ehhez szükséges, Föld körül keringő elhárító fegyverek várhatóan nem fognak pár éven belül elkészülni. Ráadásul az újabban megjelenő hiperszonikus fegyverek teljesen új kihívást jelentenek a légvédelem számára. Ezek ugyanis egy rövid gyorsító szakaszt követően visszasüllyednek a légkör felső rétegébe, és ott a hang sebességénél legalább ötször gyorsabban száguldanak és közben még intenzíven fordulóznak is.

Ezzel szemben a hagyományosnak tekinthető ballisztikus rakéták a kilövésük után egy viszonylag jól kiszámolható parabolikus pályán repülnek a céljuk felé, és legfeljebb csak az út legvégső fázisban végeznek néhány kitérő manővert. Ezek ellen – éppen a jól követhető repülési profil miatt – lehet ellenrakétát indítani, ami egy előre kikalkulált ponton ütközik a támadóval. Viszont a légkör határán, iszonyatos tempóval cikázó hiperszonikus fegyverek lelövése már nagyságrendekkel bonyolultabb. Az eddigi fejlesztések a legjobb esetben is csak húszszázalékos találati valószínűséget garantálnak.

Az pedig messze nem az a tökéletes védelem, amit Donald Trump ígért.

Ám az Aranykupola költségeivel kapcsolatban is sok a kérdőjel. A Trump-kormányzat szerint az egész 175 milliárd dollárba fog kerülni. A The Guardian úgy értesült: ez úgy jött ki, hogy egyszerűen összeadták azokat az összegeket, amelyeket a következő három évben a Pentagon erre a projektre akar elkölteni. Tehát 17,6 milliárd dollárt 2026-ban, nagyjából 50 milliárdot 2027-ben, és mintegy 100 milliárd dollárt 2028-ban. Ehhez esetleg még hozzájöhet az a pénz is, amit Donald Trump Kanadától kért, ha részesülni akar az Aranykupola nyújtotta védelemből. Az elnök a közösségi médiában azt közölte, hogy az USA északi szomszédja vagy fizet 61 milliárd dollárt, vagy csatlakozik az Egyesült Államokhoz, és akkor, mint 51. szövetségi állam, ingyen kaphatja az egészet.

A brit lapnak információkat kiszivárogtató amerikai tisztek viszont azt állítják, fogalmuk sincs, mire alapozta Donald Trump a Kanadától kért összeget, mert erre vonatkozóan semmiféle kalkuláció nem készült a Pentagonban. Csak azzal számoltak, hogy a szomszédos ország – a várható együttműködés keretében – majd megosztja velük a műholdas és lokátoros felderítési adatait.

Fény derült arra is, hogy miért Aranykupolának hívják az új rendszert.

Az eddig is világos volt, hogy az izraeli Vaskupola ihlethette a névválasztást. Ám az előző adminisztráció idején, a Fehér Ház még a Moonshot (Holdsugár) elnevezést részesítette előnyben. Viszont ez nagyon nem tetszett az új védelmi miniszternek. Mivel kezdetben háromféle változat létezett a rakétapajzsból, Pete Hegseth három különböző nevet adott nekik: Ezüstkupola, Aranykupola és Platinakupola. De végül csak az egyik bekerülési költségeit saccolták meg. Az pedig az arany volt.