Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.76
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Liget Budapest Projekt által közzétett képen az Oszakai Világkiállítás épületei 2025. április 28-án.
Nyitókép: MTI/Liget Budapest Projekt

Bemutatták a világkiállítás magyar pavilonjában az új Nemzeti Galéria terveit

A japán sztárépítészek azt szerették volna elérni, hogy a látogatók érezzék majd a természet, a művészet és az építészet különleges kapcsolatát.

A SANAA japán építésziroda alapítói bemutatták az Új Nemzeti Galéria terveit az Oszakai Világkiállításon. Az előadáson Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa, a Pritzker-díjas iroda sztérépítészei részletesen ismertették a Városliget legújabb projektjének koncepcióját és építészeti megoldásait – írja a Városliget Zrt. közleménye alapján a Portfolio.

A Liget Budapest Projekt keretében megvalósuló új épület a beruházás záróköve lesz. Az Új Nemzeti Galéria az egykori Petőfi Csarnok helyén épül fel.

Oszaka, 2025. április 28.
A Liget Budapest Projekt által közzétett képen az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonja 2025. április 28-án.
MTI/Liget Budapest Projekt
A Liget Budapest Projekt által közzétett képen az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonja 2025. április 28-án. Fotó: MTI/Liget Budapest Projekt

A magyarepitok.hu beszámolója szerint Kazuyo Sejima kiemelte: az Új Nemzeti Galéria épületének megtervezésekor azt szerették volna elérni, hogy a látogatók érezzék majd a természet, a művészet és az építészet különleges kapcsolatát. „Nagyon izgalmas kihívásnak találtuk, hogy egy olyan kulturális intézmény új otthonát tervezhetjük meg, amely egyedülálló kulturális kincseket tartalmaz, miközben nyitott a természet és az emberek felé is” – fogalmazott a japán építész.

Ryue Nishizawa hozzátette: Budapest történelmi városa és a Városliget parkjának vonzereje egyaránt nagy hatást gyakorolt rájuk. „A történelmi helyszínre, a park közepén egy korábbi épület helyére egy kortárs múzeumot megtervezni, nagy felelősség, és érdekes feladat volt” – jegyezte meg.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×