A nemzetgazdasági miniszter szavai szerint a világkiállítás rendhagyó fórum a nemzetek számára, ahol bemutathatják kultúrájukat, gazdasági erejüket, innovációikat és jövőképüket. Így az, hogy Magyarország csaknem 160 állam mellett idén is nemzeti pavilonnal jelenik meg, komoly nemzetgazdasági jelentőséggel bír, mivel több mint 28 millió látogatót várnak az expo közel 6 hónapja alatt.
Nagy Márton közölte: Magyarország az elsők között kapta meg a világkiállítási részvételhez szükséges létesítési engedélyeket, és a Magyar Pavilon az elsők közt készült el, alig egy év alatt. A kivételes teljesítmény a magyar és japán kivitelező vállalkozók összehangolt, magas szintű szakmai munkájának köszönhető szavai szerint. Az expóért felelős japán miniszter első látogatása a nyitónapon a Magyar Pavilonba vezetett, ami az egész országnak, és a pavilonnak is szól. A tárcavezető gratulált mindenkinek, aki részt vett a megalkotásban, szakembereknek, partnervállalatoknak egyaránt.
Zoboki Gábor építész, a Magyar Pavilon építészeti koncepciójának megálmodója arról beszélt, hogy a kiállítás fő témája a jövő társadalmának megértése, megtervezése. A létesítmény megalkotásában a természetes építőanyagok domináltak.
A háromszintes pavilon központi részét a kívülről boglya formát idéző Dóm adja, amely a színházi térnek ad otthont - ismertette. Hozzátette: a létesítmény megalkotásának meghatározó részesei Vági Bence rendező, koreográfus, Ördögh László kreatív szakember, a pavilon koncepcióját kitaláló Drozsnyik Dávid, Csapody Balázs, a gasztronómiai koncepció felelőse, valamint a formaruhákat tervező Bódis Boglárka. Zoboki Gábor rajtuk kívül köszönetet mondott minden partnernek, aki részt vett a munkában.
A korábbi tájékoztató szerint a kiállítás 6 hónapja alatt 21 népdalénekes 15 perces váltásokban magyar népdalt ad elő és tanít a közönségnek. A gasztronómiai kínálat is a koncepciót követi: a pavilon ételei a magyar vidéki udvar alapanyagaiból, a paraszti kultúrából és a nemzeti hagyományokból indulnak ki, így a látogatók kóstolhatnak majd egyebek mellett gulyáslevest, hortobágyi palacsintát, paprikás krumplit, túrógombócot vagy somlói galuskát is. Az étterem mellett egy borbár is helyett kapott, ahol a magyar tájegységek legjobb borai lesznek elérhetők; meg lehet majd ízlelni a hungarikumnak számító fröccsöt, vagy többféle házi szörpöt is. A magyar szekció kabalafiguráját, Miskát a népi kultúra jellegzetes dísztárgya, egy miskakancsó ihlette, a magyar vendégszeretetet és a közösség fontosságát szimbolizálva.
Fontos piac Magyarországnak
Nagy Márton szerint a magyar megjelenés újabb lendületet adhat a bruttó hazai termék (GDP) csaknem 13 százalékát kivető turizmusnak is, amely rekordot döntött tavaly: több mint 18 millió vendég 44 millió vendégéjszakát töltött el hazánkban, a budapesti repülőtér éves forgalma pedig meghaladta a 17,6 milliót. Mindez jelzi, hogy az ország vonzó célpont - mutatott rá, hozzátéve: a pavilon célja az utazási vágy felkeltése, a kelet-ázsiai régió az egyik legdinamikusabban növekvő turisztikai küldőpiaca Magyarországnak.
A régióból Magyarország számára Kína, Dél-Korea és Japán a legkiemelkedőbb küldőpiacok. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ információi szerint Kínából kétszeresére nőtt a vendégforgalom, Dél-Koreából 8 százalékkal, Japánból pedig 44 százalékkal többen érkeztek Magyarországra turistaként tavaly, mint az előző évben. A legfrissebb adatok megerősítik, hogy 2024 után 2025 újabb rekordév lesz a magyar turizmusban, különösen a Kelet-Ázsiából érkezőket tekintve. Ismertette: 2025 első negyedévében a régió teljes vendégforgalma 40 százalékkal emelkedett 2024 azonos időszakához képest, a japán vendégszám 36 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 14 százalékkal nőtt.
A tárcavezető kitért arra, hogy Japán hazánk egyik legmeghatározóbb stratégiai, politikai és gazdasági partnere. Több mint 180 japán cég működik Magyarországon, amelyek mintegy 30 ezer magyar családnak biztosítanak megélhetést. A kormány több tisztségviselőjével az üzleti és gazdasági kapcsolatok erősítéséről tárgyaltak közlése szerint, ezzel a 156 éve fennálló kiváló gazdasági-politikai kapcsolatok új szintre emelkednek.
Nagy Márton úgy fogalmazott, hogy a Magyar Pavilon kapu Magyarország megismerése felé. Meghatározó eleme a homlokzatot borító több mint 35 ezer textillamella; a falevelek mozgását idéző, természetközeli élményt megteremtő homlokzat tökéletesen tükrözi azt a kreatív gondolkodásmódot és technológiai igényességet, amelyre a nemzet mindig is büszke volt.
