Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.53
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztélnyszociálius Unió (CSU) közös jelöltje (b) és Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke kezet fog a kancellárjelöltek Quadrell című választási vitaműsorában egy berlini TV-stúdióban 2025. február 16-án. Az előrehozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Kay Nietfeld

Feladta a leckét az AfD a többi parlamenti pártnak – már a Bundestag elnöke is bontaná a tűzfalat

Forrong a német belpolitika, de nemcsak az új kormánykoalíció küszöbönálló megalakulása, hanem az AfD jövőbeni kezelése miatt. Egyre nagyobb dilemmát okoz, hogy a radikális jobboldali párt teljes elszigetelése meddig tartható fenn.

A lavinát a február végi előre hozott parlamenti választás indította el. Noha a szavazás, majd azt követő koalíciós egyeztetések után a keresztény pártok szövetsége, a CDU/CSU az elmúlt három évben vezető kormánypártként leszereplő szociáldemokrata SPD-vel alakíthat kormányt, az AfD már nem hagyható figyelmen kívül. A párt parlamenti mandátumainak számát a 2021-es eredményéhez képest duplájára növelte, és ezáltal a CDU mögött a Bundestag második legerősebb politikai csoportosulása lett.

Elemzők szerint több mint természetes, hogy az illegális bevándorlás elleni harc legkeményebb képviselőjének számító párt nagyobb beleszólást követel magának a parlamenti munkába, illetve ezáltal Németország jövőjének alakításába. A többi parlamenti párt azonban az AfD-t mostanáig teljes mértékben kiközösítette, kizárt bármiféle együttműködést, és ezzel fenntartotta a politikai tűzfalat.

A választási eredmények azonban új helyzetet teremtettek, amit a legfrissebb felmérések most minden korábbinál erőteljesebben bizonyítottak. Az AfD ugyanis Németország legnagyobb támogatottsággal rendelkező pártja lett, megelőzve a kancellárjelölt Friedrich Merz vezette CDU-t is. Ennek nyomán felerősödött a vita a kereszténydemokrata pártban arról, hogy teljes elszigeteltség fenntartható-e.

A vitát alig egy héttel ezelőtt a CDU parlamenti frakcióvezető-helyettese, Jens Spahn indította el. A tekintélyes konzervatív politikus szerint az AfD-t a jövőben úgy kell kezelni, mint az összes többi Bundestag-pártot, ami azt is jelentheti, hogy az együttműködés a jövőben a parlamenti munka egyes területein nem zárható ki.

Spahn szerint el kell kerülni, hogy az AfD-re a jövőben áldozati szerepet osszanak, ehelyett „bizonyítási kötelezettséget” kell támasztani vele szemben.

Noha kijelentéséért bírálták saját pártjában is, jócskán akadtak támogató is. Maga a kancellárjelölt pártelnök a nyilvánosság előtt ezzel kapcsolatban még nem foglalt állást. Emlékezetes ugyanakkor, hogy Friedrich Merz még a választások előtti időszakban az AfD-vel való tartományi szintű együttműködést nem utasította el.

A vitába közvetve bekapcsolódott a Bundestag új, szintén a CDU-t képviselő elnöke. Julia Klöckner – aki a választások után az AfD társelnökével, Alice Weidellel külön is egyeztettetett – arra szólította fel a parlament pártjait, hogy keressenek megoldást az AfD „kezelésére”, és ennek részeként azt a döntést is szorgalmazta, hogy a Bundatag második legnagyobb frakciójával rendelkező AfD „parlamenti erejének megfelelő” parlamenti tisztségekhez juthasson-e. Ezzel összefüggésben ő maga nyíltan nem foglalt állást, de ismételten hangsúlyozta, hogy kész a közvetítésre.

A leendő kisebbik koalíciós partner, az SPD határozottan elutasította az AfD-vel való esetleges együttműködést. A szociáldemokraták parlamenti frakcióvezető-helyettese, Dirk Wiese ugyanakkor most kiemelte azt is, hogy pártja az új kormány megalakulása után az AfD parlamenti szerepvállalásával kapcsolatban a CDU-val egyeztetve fog szavazni.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×