eur:
402.76
usd:
354.91
bux:
96545.09
2025. május 23. péntek Dezső
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztélnyszociálius Unió (CSU) közös jelöltje (b) és Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke kezet fog a kancellárjelöltek Quadrell című választási vitaműsorában egy berlini TV-stúdióban 2025. február 16-án. Az előrehozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Kay Nietfeld

Feladta a leckét az AfD a többi parlamenti pártnak – már a Bundestag elnöke is bontaná a tűzfalat

Forrong a német belpolitika, de nemcsak az új kormánykoalíció küszöbönálló megalakulása, hanem az AfD jövőbeni kezelése miatt. Egyre nagyobb dilemmát okoz, hogy a radikális jobboldali párt teljes elszigetelése meddig tartható fenn.

A lavinát a február végi előre hozott parlamenti választás indította el. Noha a szavazás, majd azt követő koalíciós egyeztetések után a keresztény pártok szövetsége, a CDU/CSU az elmúlt három évben vezető kormánypártként leszereplő szociáldemokrata SPD-vel alakíthat kormányt, az AfD már nem hagyható figyelmen kívül. A párt parlamenti mandátumainak számát a 2021-es eredményéhez képest duplájára növelte, és ezáltal a CDU mögött a Bundestag második legerősebb politikai csoportosulása lett.

Elemzők szerint több mint természetes, hogy az illegális bevándorlás elleni harc legkeményebb képviselőjének számító párt nagyobb beleszólást követel magának a parlamenti munkába, illetve ezáltal Németország jövőjének alakításába. A többi parlamenti párt azonban az AfD-t mostanáig teljes mértékben kiközösítette, kizárt bármiféle együttműködést, és ezzel fenntartotta a politikai tűzfalat.

A választási eredmények azonban új helyzetet teremtettek, amit a legfrissebb felmérések most minden korábbinál erőteljesebben bizonyítottak. Az AfD ugyanis Németország legnagyobb támogatottsággal rendelkező pártja lett, megelőzve a kancellárjelölt Friedrich Merz vezette CDU-t is. Ennek nyomán felerősödött a vita a kereszténydemokrata pártban arról, hogy teljes elszigeteltség fenntartható-e.

A vitát alig egy héttel ezelőtt a CDU parlamenti frakcióvezető-helyettese, Jens Spahn indította el. A tekintélyes konzervatív politikus szerint az AfD-t a jövőben úgy kell kezelni, mint az összes többi Bundestag-pártot, ami azt is jelentheti, hogy az együttműködés a jövőben a parlamenti munka egyes területein nem zárható ki.

Spahn szerint el kell kerülni, hogy az AfD-re a jövőben áldozati szerepet osszanak, ehelyett „bizonyítási kötelezettséget” kell támasztani vele szemben.

Noha kijelentéséért bírálták saját pártjában is, jócskán akadtak támogató is. Maga a kancellárjelölt pártelnök a nyilvánosság előtt ezzel kapcsolatban még nem foglalt állást. Emlékezetes ugyanakkor, hogy Friedrich Merz még a választások előtti időszakban az AfD-vel való tartományi szintű együttműködést nem utasította el.

A vitába közvetve bekapcsolódott a Bundestag új, szintén a CDU-t képviselő elnöke. Julia Klöckner – aki a választások után az AfD társelnökével, Alice Weidellel külön is egyeztettetett – arra szólította fel a parlament pártjait, hogy keressenek megoldást az AfD „kezelésére”, és ennek részeként azt a döntést is szorgalmazta, hogy a Bundatag második legnagyobb frakciójával rendelkező AfD „parlamenti erejének megfelelő” parlamenti tisztségekhez juthasson-e. Ezzel összefüggésben ő maga nyíltan nem foglalt állást, de ismételten hangsúlyozta, hogy kész a közvetítésre.

A leendő kisebbik koalíciós partner, az SPD határozottan elutasította az AfD-vel való esetleges együttműködést. A szociáldemokraták parlamenti frakcióvezető-helyettese, Dirk Wiese ugyanakkor most kiemelte azt is, hogy pártja az új kormány megalakulása után az AfD parlamenti szerepvállalásával kapcsolatban a CDU-val egyeztetve fog szavazni.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor péntek reggel: nem túlzás ukrán energiafenyegetettségről beszélni

A Kossuth rádióban kezdte a napját a miniszterelnök. Orbán Viktor péntek reggel adott interjújában elmondta, az a kérdés, a családoknak akarunk segíteni vagy az oroszoknak ártani az energiapolitikával. Az átláthatósági törvényről azt mondta, egyszerűen arról szól, hogy "aki politikával foglalkozik, ne fogadhasson el külföldről pénzt". Pártszavazásnak nevezte a Tisza Párt Ukrajna uniós tagságáról szóló kérdését, míg a Voks 2025-öt össznemzeti szavazásnak. Szó volt a kémbotrányról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.05.23. péntek, 18:00
Békássy Szabolcs
országos kollegiális szakmai vezető háziorvos
Ukrajna kezdi elveszíteni az EU-ba fektetett bizalmát

Ukrajna kezdi elveszíteni az EU-ba fektetett bizalmát

Egyre kritikusabban szemlélik az ukrán politikusok azt, ahogy az EU kezeli a két fél közti kereskedelmi együttműködést. Széles körű megállapodás kidolgozását ígérték, de úgy látszik, az unióban meglévő politikai feszültségek miatt inkább időhúzásra játszik Brüsszel. Míg az ukrán vezetés egyrészt azért aggódik, hogy a háború miatt elveszítheti a kohászatból származó bevételét, másrészt abban is egyre kevésbé bízik, hogy az EU komolyan veszi a gazdaságuk másik lábát jelentő gabonájuk felvásárlását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×