Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unio, a CDU elnöke a CDU és a szövetséges Keresztényszocialista Unió, a CSU közös frakciójának alakuló ülésén a törvényhozás berlini épületében 2025. február 25-én. A két nappal korábbi előrehozott német parlamenti választásokon a két párt a szavazatok 28,8 százalékának megszerzésével győzött.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Újabb támogatottsági csúcson az AfD – mélyponton a leendő kancellár népszerűsége

Nincs könnyű helyzetben Németország leendő kancellárja. Nem elég, hogy folyamatosan csökken a népszerűsége és az általa is kívánt koalíció támogatottsága, valósággal szárnyal a legnagyobb rivális AfD.

A Forsa közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérésre szerint az Alternatíva Németországért párt fennállása óta a legnagyobb népszerűségre tett szert. A német parlamentbe 2017-be bejutott AfD azzal büszkélkedhet, hogy évről évre nőtt a támogatottsága annak ellenére is, hogy a többi parlamenti párt az együttműködésből kirekesztette.

Az intézet adatai arról tanúskodnak, hogy az AfD már két hete a népszerűségi lista első helyén áll, megelőzve a sokáig vezető keresztény pártszövetséget, a CDU/CSU-t is. Két héttel ezelőtt a radikális jobboldali párt 25 százalékkal az első helyre ugrott, megelőzve a 24 százalékos konzervatívokat,

a friss felmérés szerint ugyanakkor az AfD támogatottsága már 26 százalékos, ami újabb rekordot jelent. A CDU/CSU 25 százalékon áll.

Elemzők szerint mindennek jelentőségét növeli, hogy a dolgok pillanatnyi állása szerint a CDU-elnök Friedrich Merz vezette, a szociáldemokrata SPD-vel alkotandó koalíció a Bundestag jóváhagyása esetén május 6-án lép hivatalba. Az új kormány azonban meglehetős hendikeppel indul, amit a felmérések egyértelműen bizonyítanak. A mostani felmérés szerint a két párt együttes támogatottsága nem éri el az abszolút többséget sem, jóval 50 százalék alatti értékkel.

A legnagyobb vesztes a leendő kancellár, Friedrich Merz, akit közvetve már életkora miatt is kikezdtek. Egy korábbi interjúban utalt arra, hogy már 69 éves, kora azonban semmiben sem hátráltatja őt. A Handelsblatt hasonlata szerint hivatalba lépeskor Németország háború utáni első kancellárja, Konrad Adenauer után ő lesz a „Der Alte 2”. Adenauer 73 évesen foglalta el a kancellári széket, amit azután 14 éven keresztül birtokolt. Mindenesetre az újság sem állítja azt, hogy Merz kora lenne a tisztség sikeres betöltésének az akadálya, inkább az találgatja, hogy ez általánosságban előnyt vagy hátrányt jelenthet-e.

A leendő kancellárnak sokkal inkább lesújtó lehet, hogy a válaszadók körében 39 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik egyértelműen az AfD politikai elképzeléseivel azonosulnak. A megkérdezettek 40 százaléka ugyanakkor azért döntött a radikális párt mellett, mert mind a korábbi, mind a leendő koalíció elfogadhatatlan számára.

Egy másik, az RTL és az ntv megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek fele nem vár jobb teljesítményt a leendő kancellár által vezetett kormánytól annál, amilyet a korábbi, felettébb népszerűtlen hárompárti koalíció nyújtott. Az adatokból ugyanakkor kitűnt az is, hogy Merz „mutatói” a február 23-i előre hozott parlamenti választás után jelentősen csökkentek.

A megkérdezettek alig 40 százaléka van azon a véleményen, hogy Friedrich Merz rendelkezik az ország vezetéséhez szükséges erővel, illetve képességekkel.

Mindenesetre az érintett ebben aligha kételkedik. A Funke médiacsoportnak adott interjúban már vázolta a beiktatását követő első hetek feladatait. Ezek között első helyen említette a szigorú határellenőrzés bevezetését, a bürokrácia csökkentését, valamint a nyugdíjrendszer reformját. Ezenkívül még dönteni kell az idei költségvetésről, és el kell készíteni a 2026-os költségvetést – tűzte ki célul a leendő kancellár, hozzátéve, hogy a parlamenti jóváhagyás érdekében a Bundestag szokásos nyári szünetét a megszokottnál később, július második felében kezdi.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 21:40
2025. december 26. 20:15
×
×
×
×