A német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal bizonyítottan szélsőséges jobboldali szervezetnek minősítette az Alternatíva Németországért pártot (AfD). A pénteken bejelentett döntés azt jelenti, hogy az AfD már nemcsak megfigyelés alatt áll, hanem a hivatal tájékoztatása szerint „egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a párt Németország demokratikus rendszere ellen tevékenykedik”. Az új minősítés nem vonja maga után a párt betiltását, de lehetővé teszi a német hatóságok számára a megfigyelés fokozását, beleértve fedett informátorok alkalmazását és a kommunikáció ellenőrzését bírói felügyelet mellett.

Az AfD szerint súlyos csapást mértek a németországi demokráciára, és a párt közleményében kiemelte, hogy a közvélemény-kutatások eredményei alapján jelenleg az övék a legerősebb politikai erő Németországban. Az AfD szóvivői szerint a mostani folyamat „egyértelműen arra utal, hogy politikai célzatú beavatkozás történik a demokratikus akaratképzésbe”. Továbbá jelezték, hogy jogi úton lépnek fel „a demokráciát veszélyeztető rágalmakkal szemben”.

Prőhle Gergely az alkotmányvédelmi hivatal döntésének lehetséges következményeiről beszélt az InfoRádióban. A volt berlini magyar nagykövet felidézte, volt már olyan szélsőjobboldali vagy annak minősített német párt (Német Nemzeti Demokrata Párt), amelyet korábban vegzáltak, az NDP-t például megpróbálták betiltani, az alkotmánybíróság azonban megakadályozta ezt annak idején. Mint fogalmazott, az AfD bizonyos tartományi szervezetei eddig is ebbe a kategóriába tartoztak, a nóvum a mostani esetben az, hogy az országos pártszervezetre is kiterjesztették azt a gyanút, hogy alkotmányellenes a működése. A múlt heti döntés nyomán sokkal egyszerűbbé válnak a lehallgatások, és indokolt esetben akár elindítható a párt betiltását célzó kezdeményezés is. Prőhle Gergely erre nem lát sok esélyt, illetve a politikai reakciók sem ebbe az irányba mutatnak.

Kiemelte, hogy az AfD a legfrissebb felmérések szerint több mint tízmillió német állampolgár támogatását élvezi, így szerinte

„teljesen nyilvánvaló, hogy egy politikai akció következménye” a múlt heti döntés.

Mint ismert, az új német kormány kedden alakul meg, és Prőhle Gergely szerint a távozó szociáldemokrata belügyminiszter a felügyelete alatt álló alkotmányvédelmi hivatal vizsgálatával „még az utolsó leheletével” is azon ügyködik, hogy megnehezítse az AfD helyzetét. A korábbi diplomata úgy fogalmazott, „nagyon nehéz nem politikai szándékosságot feltételezni” ezekben a megnyilvánulásokban.

Úgy véli, jól jelzi, mekkora ereje van az AfD-nek, hogy több baloldali politikus mellett bizonyos szakszervezeti vezetők is támogatólag nyilatkoztak meg a lehetséges betiltással kapcsolatban. Ennek leginkább az lehet az oka, hogy

a német baloldal attól tart, a későbbiekben valamilyen formában együttműködnek vagy akár koalíciót köthetnek a kereszténydemokraták az AfD-vel.

Ezzel hosszú távon komoly erővel rendelkező jobboldali többség is létrejöhet Németországban, ami radikálisan csökkentené a baloldali pártok politikai esélyeit, céljait.

A volt berlini magyar nagykövet azt gondolja, a közeljövőben nem fog bekövetkezni ilyen összefogás, az elmúlt időszak különböző megnyilatkozásai azonban arra utalnak, a baloldali politikusok reálisnak tartanak egy ilyen forgatókönyvet. Mint mondta, ezzel magyarázható, hogy egyes pártok, szervezetek, hivatalok abban érdekeltek, hogy rontsák a hitelét az AfD-nek, amely „bizonyos pontokon valóban eléggé zavaros társaság”.

Kontraproduktív lehet az alkotmányvédelmi döntés

Prőhle Gergely megjegyezte: az AfD nagy népszerűsége miatt nem zárható ki, hogy az alkotmányvédelmi hivatal döntése éppen az ellenkező hatást fogja kiváltani, mint amire a baloldali pártok számítanak. Akár még az is bekövetkezhet, hogy a betiltás lehetősége tovább erősíti az AfD támogatottságát. Az NKE John Lukacs Intézet programigazgatója érdekesnek nevezte, hogy egyes, „abszolút mérsékelt és semmiféle jobboldali szimpátiával nem gyanúsítható jogászok” is azzal reflektáltak a múlt héten bejelentett minősítésre, hogy korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve súlyos csapást jelent a demokráciára nézve. Mint mondta, a döntés „olyan tendenciákat erősít, amelyek korántsem Németország demokratikus arcélét erősítik”.

A korábbi államtitkár szerint nem véletlen, hogy a legújabb kutatások alapján a német emberek 42 százaléka azt gondolja, nem fejtheti ki szabadon a gondolatait. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a mostani koalíciós szerződésben további erősítést nyert a politikusok megsértése mint büntetőjogi kategória, amit progresszív jogászok is erősen megkérdőjeleznek.

„A jogalkotásnak és az alkotmánybíróságnak a jövőben nagy szerepe lesz abban, hogy ezeket a problémákat korrigálja”

– fejtegette.

A németországi jobboldali pártok közül a CDU vezető politikusai óvatos nyilatkozatokat tettek az AfD-t érintő elmarasztalással kapcsolatban. Prőhle Gergely erre reflektálva megjegyezte: a jobboldaliak többsége pontosan emlékszik a már említett NPD elleni betiltási kísérletre. Legutóbb a bajor tartományi belügyminiszter, Joachim Herrmann említette meg ezt a kezdeményezést, és felidézte, mennyire egyértelmű volt az alkotmánybíróság akkori állásfoglalása. Prőhle Gergely szerint a jobboldali politikusok többsége is átlátja, megvan annak a veszélye, hogy a betiltással tovább nőhet az AfD támogatottsága, illetve azzal is tisztában vannak, hogy az alkotmánybíróságon „jó eséllyel elbukna egy ilyen kezdeményezés”. A volt berlini magyar nagykövet hozzátette: „Egyesek nem mondják ki, de alapvetően mindenki a helyi értékén kezeli a mostani akciót, és sokan a baloldali belügyminiszter utolsó hőstetteként viszonyulnak a kezdeményezéshez.”