Infostart.hu
eur:
389.5
usd:
335.93
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
drone flight test and training
Nyitókép: Huseyin Bostanci/Getty Images

Döbbenetes orosz dróntámadást éltek túl egy ukrán katonai járműben

A háborúban mindkét hadviselő fél rengeteg úgynevezett FPV drónt használ.

Ezek olyan robotok, amelyekbe egy kamerát is beépítenek, amelyik folyamatosan közvetíti a drón előtti térség képét egy VR szemüveghez hasonló eszközre. Így a kezelője úgy repülhet vele, mintha maga is a drónon ülne. Az ilyen repülő robotok azért különösen veszélyesek, mert ezekkel sokkal könnyebb a célzás, jóval hatékonyabban lehet eltalálni egy kiszemelt járművet, vagy fedezéket.

Amennyiben nem felderítésre, hanem csapásmérésre használják a robotot, úgy még robbanótöltettel is ellátják. Ez a drón teherbírásától függően lehet egy kézigránát, vagy akár egy páncéltörő rakéta harci része. Az ellenük való védekezés szinte lehetetlen, mert rendkívül gyorsak és kiválóan manőverezhetők. Ráadásul mivel többnyire kisebb méretűek, a megtámadott fél többnyire csak a becsapódás előtti utolsó pillanatban veszi észre, de akkor már esély sincs arra, hogy ártalmatlanítsa a drónt.

Az ukrán hadsereg egyik amerikai gyártmányú MRAP, vagyis aknaálló, rajtaütés ellen védett járművét egy orosz FPV drón támadta meg. A bent ülők is csak az utolsó pillanatban vették észre a szürke téli égboltról lecsapó öngyilkos robotot. A becsapódás így elkerülhetetlen volt. Ám a jármű vastag páncélüveg szélvédője kibírta a drón harci részének robbanását, bár a támadást követően az amúgy sem makulátlan szélvédőn már képtelenség volt kilátni.

Viszont a bennülőknek az ijedtségen kívül más bajuk nem esett, és folytathatták az útjukat is. A szélvédőt bizonyára hamar kicserélték és az MRAP újból teljes értékű harcjármű lett.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×