Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Charlie Ebdo
Nyitókép: X / Négyzet alakú profilkép Gouvernement

Tíz éve kezdődött a franciák elleni dzsihadista terrorhullám

A dzsihadista merényletsorozat nyitányát jelentő, 2015 januárjában elkövetett és tizenhét halálos áldozattal járó párizsi támadások áldozataira emlékezetek Franciországban.

Az évfordulós megemlékezések az első merénylet helyszínén, a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap egykori szerkesztőségi épületet előtt kezdődtek, ahol annak idején 12-en vesztették életüket. A beszédek nélküli csendes főhajtáson Emmanuel Macron államfő és felesége, továbbá Francois Bayrou miniszterelnök és a kormány több tagja mellett jelen volt a támadások idején az elnöki posztot betöltő Francois Hollande és volt miniszterelnöke, Manuel Valls is, valamint Riss karikaturista, a támadások egyik túlélője, a lap jelenlegi főszerkesztője és Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere.

A delegáció a szerkesztőség közelében, a boulevard Richard Lenoir-on az elmenekülő két támadó egyike által közvetlen közelről agyonlőtt rendőr, Ahmed Merabet emlékének is adózott. Hasonló rendezvényt tartottak Párizs keleti határában, ahol két nappal később egy zsidó élelmiszerboltban egy harmadik dzsihadista túszokat ejtett és közülük néggyel végzett.

Emmanuel Macron hétfőn a terrorizmus elleni harc "szüntelen" folytatására szólított fel.

Hangsúlyozta, hogy a kockázat "továbbra is áthatja társadalmainkat", ami "megköveteli, hogy nem szabad kiengedni, és kollektív éberséget kell tanúsítani".

A Charlie Hebdo az évforduló alkalmából egy 32 oldalas különszámot jelentettett meg, amelynek címlapján az olvasható, hogy a lap "elpusztíthatatlan". Az évfordulós lapszámban mintegy negyven karikatúrát is közöltek, amelyek a hetilap által "a valamennyi vallási fanatizmus elleni harag" témakörében kiírt nemzetközi pályázatra érkeztek.

Bruno Retailleau belügyminiszter a Le Parisien című napilapnak adott interjúban arra figyelmeztetett, hogy a terrorfenyegettség még soha nem volt olyan erős Franciaországban, mint jelenleg.

Az Ifop közvélemény-kutató intézet 2024 júniusában végzett és a Charlie Hebdo által közzétett felmérése szerint a franciák 76 százaléka úgy véli, hogy "a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jog", és "a karikatúra szabadsága ezek közé tartozik".

"Ma a Charlie Hebdo értékei, mint a humor, a szatíra, a véleménynyilvánítás szabadsága, az ökológia, a szekularizmus és a feminizmus, hogy csak néhányat említsek, még soha nem voltak ennyire kérdésesek. (...) Talán azért, mert magát a demokráciát fenyegetik a megújult obskurantizmus erői" - írta Riss főszerkesztő. Ugyanakkor - tette hozzá - "a szatírának van egy erénye, amely átsegített minket ezeken a tragikus éveken: az optimizmus".

2015. január 7-én két francia dzsihadista hatolt be a Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségébe, 12 embert megöltek, és 11-et megsebesítettek.

A támadókat két napig üldözte a rendőrség. Eközben egy harmadik társuk január 8-án lelőtt egy rendőrt a főváros egyik déli elővárosában, Montrouge-ban, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat. A három napig tartó támadásokban 17-en vesztették életüket, köztük három rendőr és 21-en sebesültek meg.

A támadássorozat volt a nyitánya a Franciaországot sújtó iszlamista merénylethullámnak, amelyben több mint 260-an vesztették életüket.

Címlapról ajánljuk

Oeconomus: megváltoztak a turistacélpontok Görögországban a migráció miatt

Évente több millió turista látogat Görögországba. A görög gazdaság a 2008-as világválság után éppen 2015-re tért magához, amikor viszont a menekültválság tette próbára a nemzetgazdaság hosszú ideje meghatározó ágazatát. A hatásokról készített tanulmányt az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Tízezrek menekültek el a kommunista diktatúrából: megdöbbentő, mi vár rájuk új hazájukban

Tízezrek menekültek el a kommunista diktatúrából: megdöbbentő, mi vár rájuk új hazájukban

Az elmúlt évtizedekben több tízezren menekültek el Észak-Koreából Kínán keresztül Dél-Koreába, és kezdtek ott új életét, a legnagyobb számban nők. A többnyire egyedülálló fiatal nők dél-koreai férjet keresnek maguknak, a dél-koreai férfiak körében pedig népszerűek az észak-koreai nők. Egy menekült nő, Judzsin, aki maga is dél-koreai férjet talált magának, kifejezetten északi nők és déli férfiak összeismertetésére hozott létre házasságközvetítő irodát, miközben saját házassága válságba kerül. Róla és a jelenségről szól egy új dokumentumfilm, az Észak-dél férfi-nő, amelyet hamarosan Magyarországon is bemutatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×