Infostart.hu
eur:
384.38
usd:
333.36
bux:
123480.44
2026. április 2. csütörtök Áron
Nyitókép: Unsplash

Egy évtizede tárgyal Szerbia az EU-s csatlakozásról, de még nem látni a folyamat végét

Déli szomszédunk esetében több olyan probléma is folyamatosan jelen van, ami hátráltatja az európai integrációt. Az Európai Uniónak viszont elsősorban geopolitikai érdeke lenne a nyugat-balkáni államok csatlakoztatása.

Bő egy hete fogadta el az Európai Bizottság a bővítési csomagot, amelyben megvizsgálta, hogy Szerbia milyen eredményeket ért el és hogyan is áll jelenleg az integrációs folyamatban. Az erről szóló elemzés szerzője, Zsivity Tímea, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Kutatóintézetének kutatója az InfoRádióban elmondta, Szerbia 2014 óta folytat csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, ám ennek még nem lehet látni a végét.

A legutóbbi csatlakozási fejezetet 2021-ben nyitották meg, de előrelépés nem történt, mivel Szerbia nem hajlandó teljes mértékben igazodni az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájához. Ez abban nyilvánul meg, hogy

bár Belgrád elismerte Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, de nem fogadta el a Moszkva elleni szankciók bevezetését.

A másik ok, amiért akadozik a csatlakozási folyamat, az Szerbia kapcsolata Koszovóval, amit még mindig nem sikerült rendezni - tette hozzá a kutató.

Mérsékelt haladást azonban lehet érzékelni - jegyezte meg Zsivity Tímea. Mint mondta, ezek a tárgyalási fejezetek magukban foglalják a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcot. Hozzátette, a nyugat-balkáni országokról összességében elmondható, hogy számukra súlyos problémát jelent ez a két tényező.

Szerbia kapcsán az EU a 2021-es állásfoglalásában is felhívta a figyelmet, hogy mekkora gondot jelent például a kábítószer-kereskedelem, a fegyverkereskedelem, az emberkereskedelem, a migráció, de még a kiberbűnözés is. Ezek is gátolják a csatlakozást, lassítják a tárgyalások menetét.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Kutatóintézetének kutatója azt is kiemelte, hogy a nyugat-balkáni országoknak, így Szerbiának is első körben gazdasági érdeke fűződik az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz, ezzel szemben az EU-nak főleg geo- és biztonságpolitikai. Erre rámutatott az orosz-ukrán, illetve a közel-keleti háború, hiszen

az Európai Uniónak nem hiányzik, hogy egy újabb konfliktus, még egy gócpont kialakuljon.

Márpedig erre a Nyugat-Balkánon jó esély van, illetve annak, hogy Oroszország új geopolitikai frontokat nyisson, vagy régi, etnikai alapú feszültségeket újítson meg.

A szakértő szerint az EU gazdasági értelemben nincs rászorulva Szerbia csatlakozására, inkább geo- és biztonságpolitikai érdekei fűződnek hozzá, mert lényegében déli szomszédunk a nyugat-balkáni országok stabilitásáért felelős ország, mivel területileg, demográfiailag, gazdaságilag és haderejét tekintve is a legerősebb a térségben.

Zsivity Tímea leszögezte, nem szeretne tippelésekbe bocsátkozni, hogy mikor zárulhatnak le a szerb csatlakozási tárgyalások. Megjegyezte azonban, hogy jelenleg a nyugat-balkáni országok közül Montenegró az, amelyik a legjobban halad az európai integrációs úton, mivel jogállamisági kérdésekben már jobban teljesített, mint Szerbia.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csatatér: komoly hármas csata alakulhat ki a budapesti 7-es számú választókörzetben

Csatatér: komoly hármas csata alakulhat ki a budapesti 7-es számú választókörzetben

Arató Gergely, a DK színeiben újrainduló jelenlegi országgyűlési képviselő próbál meg beleszólni a D. Kovács Róbert Antal kőbányai polgármestert elindító Fidesz és a Trentin Balázst rajthoz állító Tisza Párt versenyfutásába a Kőbánya központú 7-es számú egyéni körzetben az országgyűlési választásokon. Az elemző szerint hármas versenyfutás lesz, aminek nehéz megjósolni a végét.

„Brüsszel kéri a védett benzinár eltörlését, a kormány nemet mond” – Kormányinfó a kampányhajrában

„A közvélemény-kutató szakma halott” – mondta egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Jelentős érdeklődés övezte a Szabó Bence- és a Gundalf-ügyet, a védett ár körüli problémát, illetve más kampánytémákat is, 10 nappal a választások előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.02. csütörtök, 18:00
Makláry Ákos
görögkatolikus pap, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke
Trump elhozná Iránban a földi poklot, repülőgép-hordozóra támadt a Forradalmi Gárda – Percről percre híreink a Közel-Keletről csütörtökön

Trump elhozná Iránban a földi poklot, repülőgép-hordozóra támadt a Forradalmi Gárda – Percről percre híreink a Közel-Keletről csütörtökön

Keleti parti idő szerint este 9-re hirdetett nyilvános beszédet Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. A legtöbb várakozás azzal számolt, hogy a politikus be fogja jelenteni az Iránnal vívott háború lezárását. Más, pesszimista hangok azt sem tartották kizártnak, hogy a nyugati nagyhatalom távozik a NATO-ból. A valóság végül mindenkit meglepett, ugyanis Trump a háború folytatását és kemény csapásokat ígért a következő időszakra, bár hozzátette, hogy már „nagyon közel van” a konfliktus lezárása. Közben az iráni Forradalmi Gárda április 1-én támadást indított drónokkal több hullámban az Ománi-öbölben állomásozó USS Abraham Lincoln amerikai repülőgép-hordozó ellen. Nem tudni, hogy milyen eredménnyel zárult az akció, de a műholdképek szerint a hadihajó az Indiai-óceán felé mozdult. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×