Infostart.hu
eur:
360.44
usd:
310.57
bux:
132214.34
2026. május 21. csütörtök Konstantin
Nyitókép: Unsplash

Egy évtizede tárgyal Szerbia az EU-s csatlakozásról, de még nem látni a folyamat végét

Déli szomszédunk esetében több olyan probléma is folyamatosan jelen van, ami hátráltatja az európai integrációt. Az Európai Uniónak viszont elsősorban geopolitikai érdeke lenne a nyugat-balkáni államok csatlakoztatása.

Bő egy hete fogadta el az Európai Bizottság a bővítési csomagot, amelyben megvizsgálta, hogy Szerbia milyen eredményeket ért el és hogyan is áll jelenleg az integrációs folyamatban. Az erről szóló elemzés szerzője, Zsivity Tímea, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Kutatóintézetének kutatója az InfoRádióban elmondta, Szerbia 2014 óta folytat csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, ám ennek még nem lehet látni a végét.

A legutóbbi csatlakozási fejezetet 2021-ben nyitották meg, de előrelépés nem történt, mivel Szerbia nem hajlandó teljes mértékben igazodni az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájához. Ez abban nyilvánul meg, hogy

bár Belgrád elismerte Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, de nem fogadta el a Moszkva elleni szankciók bevezetését.

A másik ok, amiért akadozik a csatlakozási folyamat, az Szerbia kapcsolata Koszovóval, amit még mindig nem sikerült rendezni - tette hozzá a kutató.

Mérsékelt haladást azonban lehet érzékelni - jegyezte meg Zsivity Tímea. Mint mondta, ezek a tárgyalási fejezetek magukban foglalják a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcot. Hozzátette, a nyugat-balkáni országokról összességében elmondható, hogy számukra súlyos problémát jelent ez a két tényező.

Szerbia kapcsán az EU a 2021-es állásfoglalásában is felhívta a figyelmet, hogy mekkora gondot jelent például a kábítószer-kereskedelem, a fegyverkereskedelem, az emberkereskedelem, a migráció, de még a kiberbűnözés is. Ezek is gátolják a csatlakozást, lassítják a tárgyalások menetét.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Kutatóintézetének kutatója azt is kiemelte, hogy a nyugat-balkáni országoknak, így Szerbiának is első körben gazdasági érdeke fűződik az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz, ezzel szemben az EU-nak főleg geo- és biztonságpolitikai. Erre rámutatott az orosz-ukrán, illetve a közel-keleti háború, hiszen

az Európai Uniónak nem hiányzik, hogy egy újabb konfliktus, még egy gócpont kialakuljon.

Márpedig erre a Nyugat-Balkánon jó esély van, illetve annak, hogy Oroszország új geopolitikai frontokat nyisson, vagy régi, etnikai alapú feszültségeket újítson meg.

A szakértő szerint az EU gazdasági értelemben nincs rászorulva Szerbia csatlakozására, inkább geo- és biztonságpolitikai érdekei fűződnek hozzá, mert lényegében déli szomszédunk a nyugat-balkáni országok stabilitásáért felelős ország, mivel területileg, demográfiailag, gazdaságilag és haderejét tekintve is a legerősebb a térségben.

Zsivity Tímea leszögezte, nem szeretne tippelésekbe bocsátkozni, hogy mikor zárulhatnak le a szerb csatlakozási tárgyalások. Megjegyezte azonban, hogy jelenleg a nyugat-balkáni országok közül Montenegró az, amelyik a legjobban halad az európai integrációs úton, mivel jogállamisági kérdésekben már jobban teljesített, mint Szerbia.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Néhány napig kicsit a miénk is a gazdagok játékszere

Néhány napig kicsit a miénk is a gazdagok játékszere

A május 30-i, budapesti Bajnokok Ligája-döntő vitán felül a klubfutball-idény legnagyobb eseménye, nem kevesek szerint az esztendő legfontosabb európai sporteseménye. Az Infostart a hátralévő napokban sorozatban igyekszik felvázolni, miből nőtte ki magát ez a sorozat, mi volt az 1992-es nagy váltás oka és alapja, miért vált a legerősebb bajnokságokban akár a negyedik-ötödik hely elérése is „élet-halál” kérdéssé, kik voltak az eltelt immár több mint hetven év legfontosabb szereplői, s nem utolsósorban: miért kaphatta meg a klubfutball jelenében a legszűkebb elittől messze lévő Magyarország a rendezés jogát.

Reagált a Fidesz és a KDNP a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítási javaslatára

A szerda este benyújtott javaslatban korlátoznák a miniszterelnöki pozíció időbeli betölthetőségét, rögzítenék, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyon, valamint lépéseket tesznek a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Az MBH Bank is beállt a sorba: a megugró extraprofitadó miatt lett mínuszos az első negyedév

Az MBH Bank is beállt a sorba: a megugró extraprofitadó miatt lett mínuszos az első negyedév

Az Erste Bank és az OTP Bank magyarországi tevékenységéhez hasonlóan az MBH Bankot is veszteségbe taszította a banki különadók megemelése, miután az egy évvel korábbi 19,6 milliárd forint után 52,6 milliárd forintnyi éves extraprofitadó elszámolására kényszerült a társaság év elején. Az első negyedévben kimutatott 19,4 milliárd forintos számviteli adózás utáni veszteség a korrekciós tételek nélkül 54,1 milliárd forint nyereség volt, ami 6%-kal marad el az egy évvel korábbitól, leginkább a kamateredmény további csökkenése és a költségek emelkedése miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×