Infostart.hu
eur:
378.11
usd:
317.57
bux:
130724.51
2026. február 10. kedd Elvira
Puzzle made from EU and Ukraine flags. Relationship between Europe Union and Ukraine
Nyitókép: Tomas Ragina / Getty Images

Lengyelország nem adná "ingyen" az ukrán EU-tagságot - íme a feltétel

Az 1943-1945 között az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által elkövetett volhíniai mészárlás mintegy százezer lengyel áldozatának tisztes újratemetése és a róluk való méltó megemlékezés nélkül Ukrajna nem léphet be az Európai Unióba (EU) - jelentette ki pénteken Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter.

Az egyesült államokbeli látogatáson tartózkodó tárcavezető a lengyel közszolgálati rádióban az ukrán külügyminiszter szerdai kijelentésére reagált. Dmitro Kuleba Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel együtt az északkelet-lengyelországi Olsztynban egy pódiumbeszélgetésen vett részt, ahol a közönség soraiból feltett, a volhíniai mészárlás (lengyelül Wolyn) áldozatait rejtő tömegsírok 2017-ben leállított feltárását érintő kérdésre adott válasza több negatív reakciót váltott ki Lengyelországban.

Kuleba válaszát Kosiniak-Kamysz is elfogadhatatlannak nevezte. Az áldozatok exhumálása és a róluk való megemlékezés nélkül "szó sem lehet Ukrajna belépéséről az EU-ba" - jelentette ki. "Ez nem történelmi kérdés, ez a máig fájó seb begyógyításának kérdése" - hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a témáról a kormánykoalíciót képező Lengyel Parasztpárt parlamenti képviselőjeként, nem pedig kormányfőhelyettesként és miniszterként nyilatkozik.

Kuleba Olsztynban a volhíniai mészárlásról szólva a lengyel kommunista hatóságok által 1947 tavaszán végrehajtott Visztula-akcióra utalt. Ennek során az UPA elleni harc ürügyén mintegy 140 ezer ukrán nemzetiségű személyt Lengyelország délkeleti részéből kényszerrel áttelepítettek a második világháború után az országhoz csatolt nyugati területekre.

Az ukrán külügyminiszter úgy fogalmazott: a Visztula-akció során az ukránokat "kényszerrel telepítették át ukrán területekről".

"Ha ma elkezdenénk a történelemben ásni (...), nagyon mélyen belemehetnénk a múlt eseményeibe, és egymás szemére vethetnénk azokat a rossz dolgokat, amelyeket a lengyelek az ukránokkal, az ukránok pedig a lengyelekkel szemben elkövettek" - jelentette ki.

Elmondta: a volhíniai exhumálásról beszélt Radoslaw Sikorskival. Mint mondta, a művelet folytatásával "nincs probléma", de Kijev kölcsönösséget, az ukránokról való megemlékezést vár el Varsótól.

A kétoldalú kapcsolatokat nem uralhatják az érzelmek, "a történelmet hagyjuk meg a történészeknek, együtt a jövőt építsük" - fogalmazott az ukrán külügyminiszter.

Radoslaw Sikorski szerdán az olsztyni pódiumbeszélgetés után a PAP hírügynökségnek elmondta: "Foglalkozhatunk a múlttal, ami fontos, áldozatainknak keresztény temetés jár, de sajnos képtelenek vagyunk feléleszteni őket". Más megközelítés szerint a közös jövő építésére lehet összpontosítani, "úgy, hogy a társadalmainkban ne éledjenek újra a múlt démonai, és a közös ellenség ne veszélyeztessen minket a jövőben". Hozzátette: ő a másik megközelítés híve.

Megerősítette: a volhíniai téma "a kétoldalú kapcsolatokban problémát jelent", amelyet Ukrajna "remélhetőleg a Lengyelország által nyújtott segítségért járó hála szellemében old majd meg".

Csütörtökön a kijevi külügyi tárca nyilatkozatot adott ki, mely szerint "az ukrán területeket" említő olsztyni kijelentésével Kuleba Lengyelország azon területeire gondolt, "ahol az ukránok zárt közösségben éltek". Hangsúlyozták: Kuleba ezzel nem fejezett ki területi igényt Lengyelországgal szemben.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×