Helyi idő szerint hétfő este Chicagóban megkezdődött az amerikai Demokrata Párt elnökjelölő konvenciója. Az első napon az elnökjelöltségről július végén lemondó Joe Biden volt a középpontban, aki egyórás beszédében összegezte az elmúlt négy évet, illetve „az amerikai demokrácia megóvásának legnagyobb reménységeként” méltatta Kamala Harris jelenlegi alelnököt, a Demokrata Párt elnökjelöltjét. Manzinger Krisztián azt mondta az InfoRádióban, hogy nem nevezhető búcsúbeszédnek Joe Biden felszólalása, ugyanis visszalépésének bejelentésekor egyértelműen jelezte, hogy aktívan szeretné kitölteni a januárig szóló mandátumát. Úgy véli, a visszatekintés és a sikerek összegzése mellett leginkább a Kamala Harris melletti kiállás, valamint a választópolgárok mozgósítása volt a jelenlegi elnök fő célja.

Az Amerika-szakértő hozzátette: Joe Biden beszédében főként az emberek hétköznapjait leginkább érintő kampánytémák jelentek meg, amelyek révén vélhetően még több választót szeretnének megszólítani a demokraták. Az elnök kiemelte, hogy az utóbbi időben csökkent a déli határhoz érkező menedékkérők száma, és Manzinger Krisztián várakozása szerint a kampány további részében is központi téma lesz a migráció kérdése és kezelése, mert nagyon foglalkoztatja a társadalmat ez a tárgykör. Joe Biden az egyik legnagyobb eredményükként hivatkozott arra, hogy az ő regnálása alatt lábalt ki a gazdasági válságból az Egyesült Államok, így megítélése szerint továbbra is az USA a világ legnagyobb és legmeghatározóbb gazdasága.

Az elnök felszólalásában élesen bírálta Donald Trumpot, és hangsúlyozta, hogy Kamala Harris nem fog úgy behódolni Vlagyimir Putyinnak, mint ahogy azt Trump teszi. A Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa kiemelte még a beszédből, hogy az elnök a demokrácia megőrzését jelölte ki fő célként, és úgy fogalmazott, hogy

„Amerika lelkéért kell harcolniuk”, amit Joe Biden szerint a Kamala Harris, Tim Walz páros tud képviselni a leghitelesebben.

Joe Biden arról is beszélt a chicagói konvención, hogy politikusi karrierje egyik legjobb döntésének tartja, hogy anno Kamala Harrist választotta alelnökének, és az is jelzésértékű volt, hogy végig többes szám első személyben beszélt akkor, amikor elnökségének legfőbb eredményeit sorolta. Manzinger Krisztián szerint ezzel is azt akarta érzékeltetni, hogy jelenleg Kamala Harris a legalkalmasabb az elnöki poszt betöltésére. A szakértő úgy látja, az elmúlt hetek egyértelműen arról szóltak, hogy felépítsék a demokraták Kamala Harrist, az egyes kommunikációs paneleket is ennek szellemében használják, és rendszeresen Biden–Harris-adminisztrációról beszélnek, kihangsúlyozva ezzel elnökjelöltjük szerepét. „Úgy mutatják be az embereknek Kamala Harrist, mint aki aktív és tevőleges résztvevője volt az elmúlt négy év sikereinek” – jegyezte meg az egyetemi adjunktus.

A Demokrata Párt egy gyorsított eljárásban már korábban elnökjelöltjének választotta Kamala Harrist, ezzel együtt komoly jelentősége van a párt chicagói tanácskozásának. Manzinger Krisztián emlékeztetett, hogy a Trump–Biden elnökjelölti tévévita után meglehetősen pesszimista hangulat uralkodott el a Demokrata Párton belül, amikor azonban Joe Biden bejelentette a visszalépését, elindultak felfelé a közvélemény-kutatásokban, Kamala Harris már rögtön az elején szép eredményeket ért el a felméréseken. A szakértő szerint határozottan kijelenthető, hogy

Kamala Harris elnökjelöltségével „nagyon erősen megnőtt a választói hajlandóság a demokrata szavazók között”.

Hozzátette: a mostani jelölőgyűlés célja, hogy „a megemelkedett hangulatot megőrizzék, és jelezzék a demokrata választók felé, hogy energikus csapatuk van”, amely jól fog szerepelni a novemberi választáson. A konvención felszólalók többsége – így Barack Obama korábbi elnök is – azt hangsúlyozta, hogy történelmi jelentőségű választás következik, amelyen az amerikai demokrácia jövője a tét.

Tévúton a republikánusok és Donald Trump?

Számos felmérés szerint Kamala Harris több csatatér államban is vezet Donald Trumppal szemben, és egyes kommentátorok, szakértők szerint eljött az ideje annak, hogy újragondolják a kampányt a republikánusok. Az Amerika-szakértő szerint azonban

Kamala Harris csatatér államokban mért előnye hibahatáron belül van, így ezek a közvélemény-kutatások „nem mérvadók”.

Úgy véli, a választásig hátralévő 11 hétben az lehet a döntő szempont, hogy melyik elnökjelölt tudja jobban bizonyítani a kormányzóképességét, illetve melyik kampánystáb lesz képes „hitelesebb víziót felvázolni”.

Az egyetemi adjunktus úgy fogalmazott, a republikánus oldalon „eltévedés” történt az utóbbi időben, amit azzal indokolt, hogy Donald Trump „átváltott túlzott személyeskedésekbe” a megszólalásaiban. A Republikánus Párt is észrevételezhette, hogy ez nem működik jól, ezért most „megpróbálják újrakalibrálni a kampányüzeneteiket”. Ennek egyik fő jele, hogy a korábbi elnök a napokban visszahívta csapatába a 2016-os kampányfőnököt, Corey Lewandowskit. Manzinger Krisztián arra számít, hogy a következő hetek főleg a programok bemutatásáról, a vélemények ütköztetéséről szólnak majd, és ebben az időszakban a republikánusoknak is meglesz a lehetőségük arra, hogy a maguk elképzeléseit, vízióját részletesen ismertessék a választópolgárokkal.

A szakértő „nagyon érdekes fejleménynek tartja”, hogy a hét elején hivatalban lévő republikánus tisztviselők is megjelentek a Demokrata Párt chicagói konvencióján, és jelezték, hogy Kamala Harris megválasztását támogatják, amivel egyértelműen kihátráltak Donald Trump mögül.

A tanácskozás további részében is „nagy nevek” állnak majd a pulpitus mögé. Szerdán felszólal Bill Clinton korábbi amerikai elnök, majd a későbbiekben beszédet tart Tim Walz is, aki várhatóan ma fogadja el hivatalosan az alelnökjelölést. Kamala Harris csütörtökön áll a közönség elé a konvenció záróakkordjaként, előtte azonban még több érdekesnek ígérkező felszólalás is lesz.

Szerda este hat óra után Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója lesz az InfoRádió Aréna című műsorának vendége, aki a Demokrata Párt elnökjelölő konvenciójának történéseit is elemzi.