Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Kamala Harris amerikai alelnök, a Demokrata Párt nem hivatalos elnökjelöltje beszél az Amerikai Tanárok Szövetségének 88. országos gyűlésén Houstonban 2024. július 25-én. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Tony Gutierrez

Itt vannak a költések - igencsak eltérő kampánytaktikát választott Kamala Harris és Donald Trump

Donald Trump nem ülhet a babérjain – azóta, hogy Joe Biden amerikai elnök visszalépett a kampánytól és Kamala Harris lett a demokraták de facto elnökjelöltje, elpárologni látszik a volt elnök előnye. Vagyis még inkább számít, ki hogyan költi a kampánypénzt.

Eltérő a kampánytaktika, ha összehasonlítjuk az amerikai demokraták és republikánusok korteshadjáratát.

Ahogy Will Rogers színész és társadalmi kommentátor megjegyezte: a politika olyan drága, hogy még az is sok pénzbe kerül, hogy valakit legyőzzenek. Egy másik mondás szerint ez egy olyan művészet, amelyben a szegényektől szavazatokat, a gazdagoktól támogatást kell szerezni, azzal az ígérettel, hogy megvédik az egyiket a másiktól. Tehát sokat számít, hogy a különböző jelöltek milyen ügyesen költik a kampányadományokat.

A mostani amerikai elnökválasztás idején úgy tűnik, hogy a demokraták a padlógázra léptek a digitális reklámok terén. A Financial Times elemzése szerint Kamala Harris és a demokraták tízszer annyi pénzt áldoznak az online térben, mint Donald Trump. A demokrata „fordulat” azután következett be, hogy az életkora miatt bírált Joe Biden elnök feladta újraválasztási terveit. Azóta a Harris-kampány 57 millió dollárt csengetett ki Google- és Meta-reklámokra. Mindeközben a korábban különösen magabiztos Donald Trump ennek töredékét, 5,6 millió dollárt.

Az elemzés szerint Trump a hagyományos médiára tartogatja a pénzt és azon keresztül akarja terjeszteni az üzenetét.

Nem lenne azonban fair Harris számlájára írni a demokraták digitális térben való nyomulását. Biden lelépéséig ugyanis már 139 millió dollárt költöttek online tartalmakra, ami már így is túlszárnyalta Trump költéseit ebben a médiatérben.

Az FT szerint a taktika eddig bevált, Harrisnak több pénzt sikerült becsalogatnia a kampánykasszába. Emiatt a korábban lefutottnak tűnő választás igen szorosnak ígérkezik. Ezzel párhuzamosan Harris már feljött Trump mellé, illetve meg is előzte néhány „billegő államban”, amely ide és oda is szavazhat, és amelyekért nagy csata folyik. Az FT szerint a jelenlegi alelnök immár többet költ hagyományos médiareklámokra is, mint Donald Trump.

Közben a republikánus jelölt, úgy tűnik, taktikát váltott az előző elnökválasztáshoz képest, amikor a kampány eme szakaszában ő is nagyságrendekkel többet – 139 millió dollárt – áldozott digitális reklámokra.

Azt, hogy látványosan visszafogta a költekezést, reklámszakemberek meglepve fogadták. „Mintha nem a választás napi siker lenne a játéktervben” – mondta az FT-nek egy Google-reklámokkal foglalkozó volt republikánus reklámigazgató.

Stratégák szerint Tump azért nem költ sokat digitális reklámokra, mert úgy érzi, hogy közszereplései által kaphat jelentős médiafigyelmet. És lehet, hogy felismerte: a Meta lépései, hogy visszaszorítsa a politikát a platformon, azt jelentik, hogy kevésbé fontos ott költekezni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Az Egyesült Arab Emírségekben, Izraelben és Kuvaitban is halálos áldozatokat követelt, amikor válaszul az amerikai–izraeli bombázásokra Irán csapásokat indított. Három amerikai katona is meghalt. Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolaj-kereskedelmének egyharmada halad át. Irán és az Egyesült Államok kölcsönösen pusztító csapásokkal fenyegeti egymást, miután az amerikai–izraeli légitámadások során megölték Irán teljes katonai vezetését, és meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási-politikai vezetője is.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Amerikai katonák haltak meg, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Amerikai katonák haltak meg, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×