Infostart.hu
eur:
363.04
usd:
308.54
bux:
139459.59
2026. április 14. kedd Tibor
Kamala Harris amerikai alelnök, a Demokrata Párt nem hivatalos elnökjelöltje beszél az Amerikai Tanárok Szövetségének 88. országos gyűlésén Houstonban 2024. július 25-én. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Tony Gutierrez

Itt vannak a költések - igencsak eltérő kampánytaktikát választott Kamala Harris és Donald Trump

Donald Trump nem ülhet a babérjain – azóta, hogy Joe Biden amerikai elnök visszalépett a kampánytól és Kamala Harris lett a demokraták de facto elnökjelöltje, elpárologni látszik a volt elnök előnye. Vagyis még inkább számít, ki hogyan költi a kampánypénzt.

Eltérő a kampánytaktika, ha összehasonlítjuk az amerikai demokraták és republikánusok korteshadjáratát.

Ahogy Will Rogers színész és társadalmi kommentátor megjegyezte: a politika olyan drága, hogy még az is sok pénzbe kerül, hogy valakit legyőzzenek. Egy másik mondás szerint ez egy olyan művészet, amelyben a szegényektől szavazatokat, a gazdagoktól támogatást kell szerezni, azzal az ígérettel, hogy megvédik az egyiket a másiktól. Tehát sokat számít, hogy a különböző jelöltek milyen ügyesen költik a kampányadományokat.

A mostani amerikai elnökválasztás idején úgy tűnik, hogy a demokraták a padlógázra léptek a digitális reklámok terén. A Financial Times elemzése szerint Kamala Harris és a demokraták tízszer annyi pénzt áldoznak az online térben, mint Donald Trump. A demokrata „fordulat” azután következett be, hogy az életkora miatt bírált Joe Biden elnök feladta újraválasztási terveit. Azóta a Harris-kampány 57 millió dollárt csengetett ki Google- és Meta-reklámokra. Mindeközben a korábban különösen magabiztos Donald Trump ennek töredékét, 5,6 millió dollárt.

Az elemzés szerint Trump a hagyományos médiára tartogatja a pénzt és azon keresztül akarja terjeszteni az üzenetét.

Nem lenne azonban fair Harris számlájára írni a demokraták digitális térben való nyomulását. Biden lelépéséig ugyanis már 139 millió dollárt költöttek online tartalmakra, ami már így is túlszárnyalta Trump költéseit ebben a médiatérben.

Az FT szerint a taktika eddig bevált, Harrisnak több pénzt sikerült becsalogatnia a kampánykasszába. Emiatt a korábban lefutottnak tűnő választás igen szorosnak ígérkezik. Ezzel párhuzamosan Harris már feljött Trump mellé, illetve meg is előzte néhány „billegő államban”, amely ide és oda is szavazhat, és amelyekért nagy csata folyik. Az FT szerint a jelenlegi alelnök immár többet költ hagyományos médiareklámokra is, mint Donald Trump.

Közben a republikánus jelölt, úgy tűnik, taktikát váltott az előző elnökválasztáshoz képest, amikor a kampány eme szakaszában ő is nagyságrendekkel többet – 139 millió dollárt – áldozott digitális reklámokra.

Azt, hogy látványosan visszafogta a költekezést, reklámszakemberek meglepve fogadták. „Mintha nem a választás napi siker lenne a játéktervben” – mondta az FT-nek egy Google-reklámokkal foglalkozó volt republikánus reklámigazgató.

Stratégák szerint Tump azért nem költ sokat digitális reklámokra, mert úgy érzi, hogy közszereplései által kaphat jelentős médiafigyelmet. És lehet, hogy felismerte: a Meta lépései, hogy visszaszorítsa a politikát a platformon, azt jelentik, hogy kevésbé fontos ott költekezni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: az új kormánynak hamar döntenie kell egy sor nehéz gazdasági kérdésben

Elemző: az új kormánynak hamar döntenie kell egy sor nehéz gazdasági kérdésben

Rövid- és középtávon emelkedni fog az infláció, és a kormánynak hamarosan döntenie kell, hogy mit kezd az árrésstoppal, az üzemanyagok védett árával és a jövedékiadó-emelés elhalasztásával is. Másrészt pedig egy-két hónapon belül hiteles, megvalósítható gazdasági pályát kell felrajzolnia – mondta Beke Károly, a Portfolio elemzője az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×