Az amerikai Demokrata Párt augusztus elején gyorsított eljárásban, internetes voksoláson választotta elnökjelöltnek Kamala Harrist Joe Biden visszalépése után. Ha a jelenlegi alelnök a novemberi választáson legyőzi Donald Trumpot, ő lesz az Amerikai Egyesült Államok első női elnöke. Tim Walz minnesotai kormányzó szerdán hivatalosan is elfogadta a Demokrata Párt chicagói elnökjelölő kongresszusán, hogy pártja őt indítja alelnökjelöltként Kamala Harris mellett. Tim Walz a konvención tartott beszédében kijelentette, hogy a jelöltség „élete nagy megtiszteltetése”. Hangsúlyozta, hogy a közelgő elnökválasztáson meg kell védeni azokat a szabadságjogokat, amelyeket Donald Trump republikánus elnökjelölt „támadás alá vont”.

Fekete Rajmund azt mondta az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy a legtöbb országban az egyes kampányok során az országos átlagot nézik a közvélemény-kutatásokban, az USA azonban a világ egyik legnagyobb és legnépesebb országa, így többféle felmérést is készítenek. Természetesen mérik az elnökjelöltek országos népszerűségét is, és a legfrissebb adatok szerint nagyon szoros a verseny Kamala Harris és Donald Trump között, mindössze egy-két százalékpont a különbség kettejük között. Egyes közvélemény-kutató cégek felmérései szerint a volt elnök áll egy picit jobban, másoknál viszont Kamala Harris vezet.

Ennél némileg érdekesebb és fontosabb, hogy államokra lebontva milyen számokat hoznak a jelöltek, ezért beszélnek sokat a kommentátorok és az elemzők is a csatatér államokról, mert általában ott dől el, ki lesz a végső győztes. A Kommunizmuskutató Intézet igazgatója hozzátette: vannak olyan államok, amelyek már nagyon régóta az egyik párthoz köthetők, ilyen például a hagyományosan republikánus beállítottságú Texas, ahol „kevésbé számít, hogy Kamala Harris jó vagy rossz kampányt folytat, hiszen nagyjából borítékolható, hogy a végén ki fog győzni”. A másik oldalon pedig ilyen állam Kalifornia, amelyet a Demokrata Párt egyik fellegvárának neveznek.

Léteznek ugyanakkor az úgynevezett ingaállamok vagy csatatér államok, amelyekből jelenleg hét van. Fekete Rajmund szerint ezekben az államokban rendkívül szoros verseny várható, elképzelhető, hogy csak néhány tíz- vagy százezer szavazat dönt a győztes személyéről.

Kamala Harris az utóbbi időben három ilyen csatatér államban is 5-6 százalékos előnyre tett szert Donald Trumppal szemben,

ami némileg nagyobb különbséget mutat, mint a már említett országos átlag. Michigan az egyik olyan ingaállam, ahol jól áll Kamala Harris, de ez annyira talán nem meglepő, ugyanis ott 2020-ban Joe Biden is sikeresen szerepelt. A demokraták alelnökjelöltje, Tim Walz pedig egy olyan államban (Minnesota) kormányzó, ahol a többség hagyományosan a demokrata jelöltre szavaz az amerikai elnökválasztásokon. Ezzel együtt Donald Trump 2016-ban csak másfél százalékponttal végzett a demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton mögött Minnesotában, míg Joe Biden 2020-ban több mint hét százalékponttal nyert az északi államban.

Fekete Rajmund szerint most még nagyon korai lenne megjósolni, hogy hány csatatér államot kellene elhoznia valamelyik jelöltnek ahhoz, hogy az adott államhoz tartozó elektorok támogatásával végül elnök lehessen. Mint mondta, mind a republikánusok, mind a demokraták kampánycsapata különféle modelleket, számításokat végez a kulcsfontosságú államokban, és nyilvánvalóan ennek megfelelően választják ki a kampánytémákat. Azért is nagyon nehéz becsléseket végezni, mert voltak olyan ingaállamok, amelyekben például 2016-ban Donald Trump győzött, négy évvel később viszont „visszaszerezte” azokat Joe Biden.

A történész megjegyezte: igazi fordulópont volt az, hogy Kamala Harris „belépett a képbe”, ugyanis Joe Biden visszalépéséig még a demokraták közül is sokan elismerték, hogy toronymagasan vezet Donald Trump.

A Demokrata Párt elnökjelölt-cseréjével azonban változott a kampány dinamikája, és gyakorlatilag fej-fej melletti verseny látható.

Fekete Rajmund szerint Kamala Harris energikusan kezdte a kampányát, ráadásul 59 éves, 19 évvel fiatalabb Donald Trumpnál, ami szintén számíthat a választók döntésénél. „Megváltozott az egész kampány tematikája, és úgy látszik, hogy egyelőre a republikánusok sem találnak fogást Kamala Harrisen” – tette hozzá a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója.

Melyek lesznek a legfőbb kampánytémák?

Donald Trump a kampány eddigi részében a gazdasági kérdések és a nemzetközi globális konfliktusok (orosz–ukrán és gázai háború) mellett főként a bevándorlás lehetséges kezelését helyezte a középpontba. Fekete Rajmund kiemelte, hogy az utóbbi időben a demokratáknál is fókuszba került a bevándorlás, és éppen a napokban számos fórumon képekkel, videókkal szemléltetik, hogy Kamala Harris még Kalifornia állam főügyészeként a kábítószer-kereskedelem és az illegális bevándorlók ellen harcolt. A történész szerint az utóbbi időben jelentősen megváltozott a közvélekedés a bevándorlás kérdéséről az Egyesült Államokban, amit jól jelez, hogy

a Demokrata Párt új elnökjelöltje „erős migrációellenes kampánnyal indított”, úgy, hogy Joe Biden elnöksége alatt legalább nyolcmillió ember jutott be illegálisan az országba.

Alig egy héttel ezelőtt tettek közzé egy felmérést, amely azt vizsgálta, hogy adott szakterületeken melyik elnökjelölt tudna hatékonyabban fellépni, politizálni a válaszadók szerint. Az amerikai emberek többsége gazdasági kérdésekben és a bevándorlás kezelésében Donald Trumpot tartja kompetensebbnek, míg például a külpolitikában vagy az LMBTQ-közösséget, az abortuszt érintő kérdésekben Kamala Harrist hozták ki győztesnek. Fekete Rajmund kiemelte, hogy úgy tűnik, a demokraták egyes újításai beváltak a kampányban, ugyanis a bevándorlás körüli kérdésekben, illetve a migráció kezelésében „szűkült az olló” a két jelölt alkalmasságát illetően a megkérdezett választópolgárok körében.

Júliusban lassult az infláció az Egyesült Államokban, éves bázison 2,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex a júniusi 3 százalékos éves áremelkedés után. A maginfláció pedig egymás után a negyedik hónapban csökkent, és 2021 áprilisa óta a legalacsonyabb szintet érte el 2024 júliusában, igaz, a közlekedés területén és a szolgáltatásoknál emelkedés történt. Fekete Rajmund szerint az amerikai társadalom számára főleg a konjunktúra fontos, vagyis az érzet, hogy jobban vagy rosszabbul élnek az emberek. Donald Trump és alelnökjelöltje, J. D. Vance is erre koncentrál a kampányban, és úgy látszik,

leginkább a középosztályt szeretnék megszólítani, megélhetési, egzisztenciális kérdéseket emelnek be a közbeszédbe.

A történész szerint a republikánusok kommunikációja jól láthatóan arra épül, hogy szembesítsék a középosztályt azzal, hogy lehet, hogy a statisztikák szerint jobban élnek az emberek, és sok munkahelyet teremtett a Biden-adminisztráció az elmúlt négy évben, de „ebből ők kimaradtak, és az ő helyzetük semmivel sem lett jobb”.

Ezzel együtt Fekete Rajmund szerint Donald Trump a választásig hátralévő időben többet beszél majd a migrációról, mint a megélhetésről. Emlékeztetett, hogy korábban olyan kemény, hangzatos kijelentéseket tett, mint hogy még nagyobb területen épít falat a határ mentén, Mexikóval fizetteti meg a felmerülő költségeket, és visszatoloncolja az illegális bevándorlókat. Erre nyilvánvalóan reagálni fognak a demokraták is, hiszen már Joe Biden elnöksége végén is megváltozott az álláspontjuk több kérdésben a bevándorlást illetően.