A Trump-stáb vélhetően nem számított arra, hogy ilyen jelentősen kell módosítson kampányon. Eredetileg Joe Biden elnök, illetve az elmúlt négy év kormányzati teljesítménye volt a kampány fókuszában – igaz, ez utóbbi Kamala Harris-szel szemben is felhozható.

"Amire talán kevésbé számítottak, az az, hogy a Harris-kampánynak az úgynevezett mézeshetei – vagyis az első egy, akár másfél hónapja, attól függően, hogy mik lesznek a fejlemények – így alakul, Harris jelenleg is a kezdeti támogatás lendületét élvezi. Először a nagyobb donorok, aztán a celebvilág néhány képviselője, illetve nem sokkal később az amerikai sajtó egy jelentős része is, így vagy úgy, de beállt Kamala Harris mögé" – fogalmazott az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársa.

A legutolsó közvélemény-kutatások szerint Kamala Harris már három csatatérállamban is vezet, fordítani tudott az álláson. A szakértő szerint

a republikánusok abban reménykednek, hogy ez csak időleges, ugyanis minden más korábbi felmérés ellentmond ennek, Kamala Harris még a demokrata körökben sem volt kifejezetten népszerű.

Még a "bejelentkezését" követő egy hétben is voltak olyan felmérések, amelyek egyértelműen Trump-előnyt mutattak, ha szorosabb versenyben is. Mostanra ehhez képest több csatatér állam is van, ahol három, de akár négy százalékpontos előnyre is szert tett Kamala Harris. Ám Csizmazia Gábor szerint ez egyrészt hibahatáron belül van, ugyanúgy, mint a korábbi felmérések, másrészt pedig ott van még bizonytalansági tényezőként ifj. Robert F. Kennedy jelöltsége. Neki most országosan 5,2 százaléknyi támogatottsága van, legalábbis a FiveThirtyEight országos felmérése alapján, amely egyébként szintén Kamala Harris vezetését jelzi 2,3 százalékkal Donald Trump előtt.

Az ifj. RFK függetlenként induló jelölt, aki a nem elkötelezett szavazóknál jöhet számításba. Mivel Kamala Harris előnye országos szinten kisebb, mint maga a Kennedy-tábor, hogyha az utóbbi szavazóit esetleg sikerül Trumpéknak megszerezni, akkor ez a mézeshetek által hozott Harris-előny akár ledolgozható is lehet – elemzett Csizmazia Gábor.

"Mindenesetre szoros lesz a verseny, szorosabb, mint amire a Trump-kampány számított a még hónapokkal ezelőtti közvéleménykutatások alapján, amikor Harris támogatottsága gyengének bizonyult. Valószínű egyébként, hogy

a demokraták, illetve a Harris-kampány is általában tudatosan a progresszívokat, a Demokrata Párt baloldali szárnyát próbálja meg mozgósítani.

Minden bizonnyal Tim Woods alelnökjelölése is ezt hivatott szolgálni" – jegyezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársa. Emlékeztetett: a demokrata tábor nagyon megosztott volt, elsősorban az Izrael és Hamász közötti háborút illetően. Kamala Harris viszont épp azt a csoportot tudta megszólítani Tim Waltz jelölésének segítségével, akikkel valószínűleg ez a kisebbség, ez a baloldali szárny úgymond együttműködésre késztethető és rávehető, hogy Harrisre szavazzon.

Harris kampányában egyébként érdemi szakpolitikai elemek egyelőre nincsenek, hivatkozhat is a Trump-csapat arra, hogy ők érdemi kérdésekről beszélnek, míg a másik oldalon inkább identitáspolitikai témák mentén próbálják mozgósítani a politikai tábort. Ám Csizmazia Gábor szerint a kérdés az lesz, hogy körülbelül egy hét múlva, amikor elkezdődik a Demokrata Párt nemzeti konvenciója, mi történik. Ha azt követően is ugyanilyen helyzet körvonalazódik, akkor a Trump kampánynak ki kell találnia valamit, amivel fogást talál a Harris-Waltz pároson.

(A nyitóképen: Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje beszédet mond a Georgia Állami Egyetemen tartott választási nagygyűlésen, Atlantában 2024. augusztus 3-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.)