Magyar idő szerint péntek hajnalban tartották az Egyesült Államok elnökjelöltjeinek első televíziós vitáját. Donald Trump és Joe Biden számos más téma mellett a bevándorlásról, az ukrajnai és a gázai háborúról, az amerikai gazdaság kezeléséről, sőt személyes kérdésekről is szópárbajt vívott egymással.

A vitáról tudósító nemzetközi hírügynökségek kitértek arra, hogy a 81 éves Joe Biden különösen a vita elején rekedten, időnként akadozva beszélt. A vita után Kamala Harris alelnök is elismerte, hogy az elnök „startja lassú volt”, de reményét fejezte ki, hogy a választók nem a mostani másfél óra alapján, hanem eddigi elnöki tevékenységét figyelembe véve értékelik majd Joe Biden teljesítményét. A Fehér Ház azóta közleményében jelezte, hogy az elnök kisebb megfázással küzd.

Fekete Rajmund az InfoRádióban elmondta: a mostani volt az első olyan tévévita, amely során a jelenlegi és egy volt elnök ütköztette véleményét, meglátásait. Hozzátette: a modern kori amerikai politika történetében még sohasem tartottak az elnökválasztási kampány ilyen korai időszakában televíziós vitát. Általában ősszel szoktak összecsapni az elnökjelöltek, és erre egyébként idén is lesz majd lehetőségük, ugyanis nem csak egy vitát rendeznek a november 5-ei választásig. A Kommunizmuskutató Intézet igazgatója kiemelte azt is, hogy hosszú évtizedek óta először közönség nélkül vitáztak a jelöltek, és most először reklámszüneteket is tartott a CNN, amely lebonyolította az egész televíziós programot. Egyes sajtótermékek értesülései szerint erre azért volt szükség, hogy közben fel tudják mérni a vitatkozó felek egészségi állapotát.

Fekete Rajmund szerint Joe Biden leginkább az általa vezetett kormányzat elért gazdasági eredményeit próbálta hangsúlyozni, igaz „elkövetett egy komolyabb bakit”. Az elnök ugyanis azt mondta, hogy 15 ezer új munkahelyet hoztak létre, amely a valóságban 15 millió volt. Kihívója, Donald Trump pedig a vita során igyekezett úgy „kanyarintani a témákat”, hogy végül valahogy mindig eljusson a migráció körüli problémákhoz, kérdésekhez.

Ugyancsak fő téma volt az orosz–ukrán háború, a nemzetközi viszonyrendszer, a demokrácia állapota, valamint az Egyesült Államokban eluralkodó társadalmi megosztottság is.

A rossz nyelvek szerint azért is rendezhették ennyire korán az első elnökjelölti tévévitát, hogy bizonyos témák, kérdések vagy esetleg ígéretek „feledésbe merülhessenek” novemberig, azonban az említett tárgykörök nem ezek közé tartoznak, a világpolitikára is hatással bíró ügyek biztosan a kampány részei maradnak. Fekete Rajmund megjegyezte: a CNN gyorsan elvégzett felmérése szerint

a válaszadók 67 százaléka Donald Trumpot nevezte meg a vita győzteseként.

Mint fogalmazott, ez nem véletlen, ugyanis Joe Biden „nagyon gyenge teljesítményt nyújtott, sokszor elakadt beszéd közben, és meglehetősen zavarodottnak tűnt”. A szakértő szerint is nagyon úgy tűnt, hogy az elnök nem teljesen egészséges, ugyanis a tévévita után a feleségének, illetve egy stábtagnak kellett lekísérnie őt a színpadról.

A Politico már azt is felvetette a vita részletes elemzése során, hogy a Demokrata Pártnak újra kellene gondolnia a stratégiáját, és fel kellene tennie a kérdést, hogy

nem lenne-e érdemes Joe Biden helyett inkább egy másik jelöltet indítani az elnökválasztáson.

Fekete Rajmund szerint nem lehet kizárni, hogy éppen azért hozták előre az első tévévitát, hogy élesben kiderüljön, mennyire bírja fizikailag és egészségileg Joe Biden a kampányt. Ugyanakkor ez csak egy feltételezés, hiszen a Republikánus Párt is beleegyezett a korai időpontba, miközben nekik az elemző szerint nem érdekük, hogy találjanak egy másik, talán kompetensebb elnökjelöltet a demokraták.

„Egyértelműen látszik, hogy a demokrata szavazók és donorok körében egyfajta pánikhangulat alakult ki a vitát követően”

– jegyezte meg Fekete Rajmund.

A tévévita nézettségéről egyelőre még nincsenek friss információk, de a korábbi tapasztalatok alapján az amerikai nézőket nagyon érdeklik az elnökjelöltek szópárbajai, mindig nagy szokott lenni az érdeklődés. A Kommunizmuskutató Intézet igazgatója felidézte: a modern korban a legalacsonyabb nézettségű elnökjelölti tévévita a 2000-es George W. Bush–Al Gore összecsapás volt, melyet még így sem kis számban, nagyjából 37-40 millióan néztek, míg a legtöbben (körülbelül 84 millióan) a 2016-os Donald Trump–Hillary Clinton vitát látták.

Az elemző elmondta: előzetesen sokan kételkedtek abban, hogy mennyire lesz korrekt a CNN két műsorvezetője a mostani vitán, ugyanis a csatorna több munkatársa nyíltan vállalja, hogy nem szimpatizál Donald Trumppal. Ezzel szemben a legfrissebb elemzések arról szólnak, hogy kiegyensúlyozott vita zajlott, a riporterek és a moderátorok betartottak minden fontos etikai szabályt.

A 2024-es amerikai elnökválasztási kampány második és egyben utolsó elnökjelölti televíziós vitáját szeptember 10-én tartják az ABC szervezésében. A szokásoknak megfelelően várható majd a kampány során még egy alelnökjelölti vita is, ezek azonban általában sokkal alacsonyabb nézettséggel szoktak futni.