Az amerikai Demokrata Párt augusztus elején gyorsított eljárásban, internetes voksoláson választotta elnökjelöltnek Kamala Harrist Joe Biden visszalépése után, így a jelenleg Chicagóban zajló négynapos demokrata párti konvenció formalitássá vált eredeti célja, az elnökjelölt kiválasztása tekintetében. Kamala Harris a tervek szerint csütörtökön szólal fel a tanácskozáson, amelyen már többek között beszédet mondott a jelenlegi elnök, valamint Hillary Clinton volt külügyminiszter is.

Rajnai Gergely az InfoRádióban elmondta: a politika az elmúlt időszakban „a személyiségek harcáról is szól”, és az utóbbi időben sokkal fontosabb szempont lett a választópolgárok döntésénél, hogy kire voksolnak, mint az, hogy melyik pártra vagy milyen ideológiára szavaznak. „A jelenlegi médiakörnyezetben sokkal könnyebben lehet azonosulni az egyes személyekkel, és Donald Trump sikersorozatának kulcsa is az volt, hogy az ő személyisége igazán megnyerőnek bizonyult a választók széles körében, azzal együtt, hogy egy meglehetősen megosztó politikus is” – magyarázta a politológus.

Az elemző szerint Donald Trumpot a „karizmatikus megjelenése” tette igazán sikeressé. Ezzel szemben a Demokrata Párt 2020-ban nem egy ilyen karizmatikus személyiséget választott elnökjelöltnek Joe Biden személyében. Ő ugyan ismert volt az amerikai társadalom számára mint korábbi alelnök és szenátor, de „nem volt igazán meghatározó alakja az amerikai politikának, és a beszédei sem voltak olyan elsöprőek, mint Donald Trump egy-egy felszólalása, vagy akár a Demokrata Párton belül alternatívaként megjelenő Bernie Sanders beszédei”.

Rajnai Gergely szerint a Demokrata Párt kampánycsapata Kamala Harris esetében is jól láthatóan arra épít, hogy

Donald Trumppal szemben tulajdonképpen „bármilyen név” versenyképes, ha a közvélemény-kutatásokban jó számokat tud hozni.

Az elemző szerint Joe Biden visszalépése után a Demokrata Párt egy nem korábban már lejáratódott nevű politikust keresett elnökjelöltnek, hanem gyakorlatilag bárkit, aki úgymond semlegesebb figurának tekinthető, Kamala Harris pedig beleillett ebbe a profilba, és még inkább megfelel ennek a szempontnak az alelnökjelöltje, Tim Walz. A politológus szerint egyikük sem meghatározó személyiség az amerikai politikában, „nem olyan elsöprőek és nem olyan meggyőzőek, mint Donald Trump”, de éppen ez teheti őket szimpatikussá sok választó szemében, amit egyébként a legfrissebb felmérések is alátámasztanak.

Érdekes ellentmondás, hogy a választók számos országban alapvetően kedvelik a karizmatikus politikusokat, de amint összecsapnak egymással, és akár személyeskedésig is elfajuló szópárbajokat vívnak, Rajnai Gergely szerint

„egy idő után elegük lesz belőlük”.

Emlékeztetett, hogy valami hasonló történt 2016-ban is, amikor Hillary Clinton volt Donald Trump ellenfele az elnökségért. Ennek oka az lehet, hogy a feszültségek, viták után inkább nyugalomra vágynak a választópolgárok, akik hosszú távon nem szeretik a polarizációt. Kamala Harris és Tim Walz éppen ezeknek a nyugalmat igénylő választóknak a támogatására számíthat. Ezek az emberek a feszített tempójú, karizmatikus politizálással szemben a nyugodt, megfontolt politizálást részesítik előnyben.

A politológus elmondta: sokan nem gondolták komolyan, hogy Kamala Harris elnökjelöltté való előlépése nagymértékben megváltoztathatja az erőviszonyokat, ugyanis úgy vélték, az eddigi alelnök nem lesz szimpatikusabb Joe Bidennél az emberek körében, mivel ugyanazt a politikát és ideológiát képviseli. Ehhez képest a legfrissebb felmérések szerint Kamala Harris vezet Donald Trumppal szemben, és a döntő jelentőségű csatatér államokban is jobban áll a demokraták elnökjelöltje, igaz, nagyon kicsi a különbség.

Rajnai Gergely úgy véli, Kamala Harris sokat profitálhat abból, hogy ő közel sem olyan ismert, mint Joe Biden vagy Donald Trump, nincs felépített karaktere, így pedig

sok mindent beleláthatnak az emberek.

Az elemző nem tartja kizártnak, hogy nagyon sok olyan választópolgár lehet, aki Donald Trumpot és Joe Bident is rossz jelöltnek gondolja, így novemberben el sem ment volna szavazni, Kamala Harris színre lépésével viszont változhatott a véleményük, illetve a hozzáállásuk. Ők azt gondolhatják, hogy inkább egy kevésbé ismert, semleges politikust támogatnak a szavazatukkal, minthogy „korábbi népvezérek kerüljenek újra hatalomra”.