Infostart.hu
eur:
360.12
usd:
316.41
bux:
144551.13
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz kormányküldöttség tiszteletére adott gálaműsor kezdetén Phenjanban 2024. június 19-én, Putyin kétnapos észak-koreai látogatása idején.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Gavriil Grigorov

Az orosz elnök ismét atomháborúval fenyegetőzött

Oroszország fontolóra vette annak lehetőségét, hogy módosítsa nukleáris doktrínáját - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Hanoiban az észak-koreai és vietnami látogatása nyomán az orosz médiának tartott sajtótájékoztatóján.

Putyin ezt azzal indokolta, hogy a nyugati stratégiában csökkentették a nukleáris fegyver bevetésének "küszöbét", és nagyon kis hatóerejű nukleáris robbanótölteteket fejlesztettek ki. Hozzátette, hogy Oroszországnak egyelőre nincs szüksége nukleáris fegyver preventív bevetésére.

Moszkva az érvényben lévő doktrínája értelmében az ilyen eszközöket nukleáris támadásra válaszul vagy olyan hagyományos támadás esetén vetheti be, amely egzisztenciális fenyegetést jelent az országra nézve.

Az orosz vezető nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva precíziós fegyverekkel lássa el Phenjant.

Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy illegitim szankciókat vezetett be Észak-Koreával szemben, és ezeket Leningrád náci blokádjához hasonlította. Közölte: Moszkva arra számít, hogy együttműködése Phenjannal visszatartó hatással lesz az elhúzódó koreai válság körülményei között. Elismerte, hogy a minap aláírt orosz-észak-koreai szerződés "kiélezettnek" tűnik a jelenlegi körülmények között, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy nincs benne újdonság.

"Azért kötöttük meg ezt a szerződést, mert a régi megszűnt létezni. És az előző szerződésünkben, amely azt hiszem, 1962-ben volt, minden ugyanígy volt" - mondta.

Az orosz elnök azzal vádolta meg a NATO-t, hogy Oroszország számára biztonsági fenyegetést hoz létre Ázsiában. Hangot adott álláspontjának, miszerint

Szöul "nagy hibát követne el", ha fegyvert szállítana Kijevnek, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva ebben az esetben válaszlépéseket fog tenni.

Mint állította, Dél-Koreának nincs miért aggódnia, mert Oroszország csak agresszió esetén nyújt katonai segítséget Észak-Koreának. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nincs szükség észak-koreai katonák bevetésére az ukrajnai hadszíntéren.

Ukrajnáról szólva előbb azt mondta, hogy Kijev nem Oroszország, hanem a Donyec-medence "köztársaságai" ellen "követett el agressziót", később, más szövegkörnyezetben úgy fogalmazott, "agressziónak nevezhető", hogy az ukrán fél nagy hatótávolságú fegyverekkel lövi a belgorodi régiót. Hangsúlyozta: azok, akik ezeket az eszközöket szállítják, azt állítják, hogy nem állnak háborúban Oroszországgal, de Moszkva fenntartja magának a jogot, hogy fegyvert szállítson a világ más részeibe.

Kijelentette, hogy az orosz fegyveres erőknek nem célja Harkiv megközelítése,

majd hozzátette, hogy az ukrán hadsereg számára sokba kerülnek azok a kísérletek, hogy visszaszorítsák az orosz erőket.

"Tudjuk, hogy főleg az amerikaiak és az európaiak taszítják az ukránokat abba az irányba, hogy mindenáron - még egyszer hangsúlyozom, mindenáron - szorítsák vissza alegységeinket az államhatár vonaláig, és ezt 2024-ben a várható NATO-csúccsal, majd az Egyesült Államokban tartandó választásokkal kapcsolatban nagy sikerként tervezik tálalni" - mondta.

Meglátása szerint az ukrán hatóságok azért érdekeltek a harcok folytatásában, mert nem akarnak választásokat tartani.

"A tárgyalásokat a csapataink kivonásához kötik, ami a kijevi rezsim álma, ezért minden jel szerint ezek sohasem fognak megtörténni, mert a kijevi rezsim nem akarja feladni a hatalmat, és nem akar rendes választásokat tartani, az ukrán alkotmánynak megfelelően. Tehát örökké késleltetni fogják a tűzszünetet, és abban érdekeltek, hogy csapataink ezeken a területeken maradjanak, mert nem érdekeltek a választások megtartásában" - tette hozzá Putyin.

Emlékeztetett az ukrán alkotmánybíróság egy korábbi határozatára, amely szerint az ukrán elnök hivatali ideje öt év. Erre alapozva prognosztizálta, hogy a Nyugat a jövő év első felében "le fogja cserélni" a szerinte lejárt mandátumú Volodimir Zelenszkijt, miután a népszerűtlen döntéseket "ráaggatja".

Megismételte, hogy "akár holnap" meg lehetne kezdeni a tárgyalásokat, de Moszkva a terepen kialakult aktuális helyzetből fog kiindulni.

Rámutatott: a Nyugat nem mond le arról a tervéről, hogy "stratégiai vereséget" mérjen Oroszországra.

"Oroszország számára ez az államisága végét jelenti (...) Ez az orosz állam ezeréves történetének végét jelenti. Azt hiszem, ez mindenki számára világos. És akkor felmerül a kérdés: miért kellene félnünk? Nem jobb, ha elmegyünk a végéig? Ez elemi formai logika" - fogalmazott Vlagyimir Putyin.

Címlapról ajánljuk
Szongoth Domán az Arénában: engem nem a sztárság érdekel, csak az NHL-ben akarok játszani

Szongoth Domán az Arénában: engem nem a sztárság érdekel, csak az NHL-ben akarok játszani

A 18 éves, 34-szeres felnőtt válogatott csatár a negyedik magyar születésű jégkorongozó, akit NHL-es csapat draftolt. Szongoth Domán az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a Buffalo Sabres fejlesztő táborában nem is az edzések voltak az igazán fontosak, inkább azt figyelték meg a szakemberek, ki milyen emberi értékeket képvisel. Kovács Attila, a magyar szövetség sportigazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy többféle út vezet a csúcsra, és szerinte egy sikeres játékoskarrier a szakmai megbecsülésnél többel is járhat.

Magyar Péter napirend előtt: be fogjuk mutatni a teljes orbáni örökséget

Három pillérre, a gyógyszeráfára, a tűzifaáfára és az iskolakezdési támogatásra alapozta Magyar Péter hétfői napirend előtti felszólalását, amelyen beszámolt 70 napos kormányzásának eddigi eredményeiről is. Értékelte a tusnádfürdői Orbán Viktor-beszédet is. A Tisza Párt újra útnak indul, bejárja az országot – fogalmazott.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×