Volodimir Zelenszkij ukrán és Joe Biden amerikai elnök tíz évre szóló, kétoldalú biztonsági megállapodást írtak alá a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 múlt heti csúcstalálkozójának keretében tartott tárgyalásuk végén az olaszországi Savelletriben. Néhány nappal később pedig a Luzernben tartott nemzetközi békekonferencián Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke bejelentette, hogy több mint másfél milliárd dolláros (558 milliárd forint) segélyt adnak Ukrajnának – részben az energetikai ágazat és a humanitárius helyzet támogatására.
Kis-Benedek József az InfoRádióban elmondta: az ukrán–amerikai megállapodásban rögzített célok, vállalások megvalósulását döntően befolyásolja, hogy ki nyeri meg a novemberi amerikai elnökválasztást. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán vezetés nemcsak az Egyesült Államokkal tárgyalt az elmúlt időszakban biztonságpolitikai kérdésekben, hanem több ország kormányzatával is felvette a kapcsolatot. A címzetes egyetemi tanár szerint ez jól jelzi, hogy az ukránok készülnek arra az eshetőségre is, hogy Joe Biden veszíthet novemberben, és ezzel elakadhatnak az amerikai támogatások. Az ukrán haderőnek azonban folyamatos utánpótlásra van szüksége a fegyvereket illetően, illetve a humanitárius segítségnyújtásban az oroszok elleni háborúban, így
Volodimir Zelenszkij igyekszik bebiztosítani a helyzetüket más országokkal való megállapodásokkal.
A múlt héten megkötött ukrán–amerikai szerződés hosszú távra, tíz évre szól. A biztonságpolitikai szakértő közölte: nem véletlen, hogy elnöki ciklusokon átívelő megállapodás jött létre, az ukrán államfő ezzel szerette volna elérni, hogy az anyagi és egyéb támogatások folyamatosan biztosítva legyenek az Egyesült Államoktól.
Kis-Benedek József kiemelte: bár sok függ az elnökválasztás kimenetelétől, az is egyértelmű, hogy mind a demokraták, mind a republikánusok támogatják Ukrajnát az Oroszország elleni konfliktusban – igaz egyes ügyek mentén eltérő az álláspontjuk. Az MTA doktora hozzátette: a múlt héten bejelentett együttműködés kitér a területvédelemre, a fegyverszállításra, plusz ötvenmilliárd dolláros hitelt is kaptak az ukránok a G7-csúcson.
A kölcsönt a nemzetközi piacról vennék fel, ám annak kamatait Kijev a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből tudná fizetni,
az előzetes várakozások szerint ez a bevétel évi hárommilliárd dollárt jelent. Az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta 325 milliárd dollár értékű orosz vagyont zároltak a szankciókat bevezető országok.
A biztonságpolitikai szakértő elmondta: az amerikai kormányzat mostani gesztusa már annak is szól, hogy Washingtonnak gazdasági céljai lehetnek Ukrajna későbbi újjáépítésével kapcsolatban. Ugyanakkor a háború vége egyelőre nem látszik, eddig egyik fél sem engedett a követeléseiből, ami gátolja a lehetséges békekötést. „Viszont egyik háború sem tart örökké. Az ukrajnai konfliktusnak is vége lesz egyszer,
az amerikaiak pedig vastagon benne akarnak lenni Ukrajna újjáépítésében.
Már a fegyverkezésnél, illetve a fegyverszállításoknál is egyértelműen látszott, az Egyesült Államoknak komoly gazdasági érdekei vannak, várhatóan nem lesz ez másképp az újjáépítésnél sem” – magyarázta Kis-Benedek József.
Az olaszországi megállapodás közelebb hozhatja Ukrajnát a NATO-hoz, hiszen a fegyverszállítások és az anyagi támogatások révén megmarad a szoros kapcsolat a felek között. Annak azonban a szakértő megítélése szerint jelenleg nincs realitása, hogy NATO-tagországgá váljon a közeljövőben Ukrajna. Emlékeztetett, hogy számos szigorú kritériumnak kell megfelelni a tagfelvételhez, ráadásul valamennyi tag beleegyezése szükséges a bővítéshez. „Ukrajnának még nagyon sok feltételt kellene teljesítenie ahhoz, hogy ez realizálódjon. Beszélni persze lehet róla, de pillanatnyilag nagyon messze van Ukrajna attól, hogy csatlakozhasson a NATO-hoz” – összegzett az MTA doktora.
