Infostart.hu
eur:
392.57
usd:
339.38
bux:
122655.67
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a 27. alkalommal rendezett Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) 2024. június 7-én, a négynapos rendezvény harmadik napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Anton Vaganov

Bendarzsevszkij Anton: Ukrajna a békecsúcson nem érte el a valódi célját

Svájcban a hétvégén békekonferenciát tartottak Ukrajna ügyében, Oroszország nélkül. Vlagyimir Putyin elnök egy orosz béketervet ismertetett, amelynek alapfeltétele, hogy Kijev mondjon le több ukrán régióról, valamint a NATO-tagsági törekvéseiről. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint az ajánlat inkább egyfajta fricska, mint tárgyalási alap.

Vlagyimir Putyin is ismertetett egy orosz békeajánlatot a hét végi svájci békekonferenciára időzítve, és ezt áttekintve nagyon messzinek tűnik a közös nevező a benne foglaltak, illetve a békekonferencia területi integritást célul kitűző szándéka között.

Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint Vlagyimir Putyin ajánlata inkább nevezhető egyfajta fricskának, vagy olyan ultimátumnak, amely semmi esetre sem fogadható el Ukrajna számára. Az orosz elnök ajánlata szerint akkor lehet elkezdeni a béketárgyalásokat, ha Ukrajna kivonul a jelenleg Oroszország által megszállt négy ukrán terület teljes egészéből. Ezek a területek nincsenek teljes mértékben orosz kéz alatt, Herszonnak és Zaporizzsjának a fővárosát nem vették be az oroszok, és ezeknek a területeknek az elfoglalása hosszú éveket venne igénybe Moszkva részéről.

"Oroszország nem is azt követelte, hogy ismerjék el a jelenleg megszállt területeket, hanem még továbbiakat is ki kellene üríteni. Nyilván ez egy olyan gumicsont volt, amit a békecsúcs előtt Putyin odadobott, és nyilvánosság előtt lehet erről beszélgetni" – értékelt a szakértő.

Az ajánlatban szerepel Ukrajna semleges státusza és az ország teljes demilitarizálása is. Bendarzsevszkij Anton szerint a semleges státuszt el tudná fogadni Ukrajna, az orosz invázió kezdetén a különböző béketárgyalások folyamán már szerepelt ez a kitétel, és megfelelő, más nagyhatalmak (Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia vagy más államok) által biztonsági garanciák mellett ez a pont tartható, ám az eddig elvesztett területeken túl újabbak elvesztése szerinte már nem fér bele a jelenlegi ukrán vezetésnek.

A Vlagyimir Putyin által ismertetett orosz béketervben visszaköszön ukrajna "nácitlanítása" mint követelés. Azt továbbra sem tudni azonban, hogy ezen pontosan mit ért Oroszország, ahogy egyébként a háború pontos céljai sincsenek definiálva, csak annyi ismert, hogy a háborút Vlagyimir Putyin azzal a két két ígérettel kezdte, hogy Ukrajnát "demilitarizálni és "denacifikálni" kell.

"A Putyin által elmondott békeajánlat – már ha lehet annak nevezni – elsősorban az orosz lakosságnak szólt, mutatva, hogy Svájcban összeülnek a különböző országok beszélgetni a békéről, de valójában Oroszország is békét akar: itt van a mi ajánlatunk, és ha nem fogadják el, akkor az az ő problémájuk. De annyira irreális feltételeket tartalmaz, hogy ez nem szólhatott a nemzetközi közösségnek vagy Ukrajnának, ennek az elsődleges fogyasztói az orosz lakosság körében keresendők" – mondta Bendarzsevszkij Anton.

A svájci békekonferencián Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy sikerült esélyt adni a diplomáciának. Ukrajna koncepciója az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint az volt, hogy mielőtt még Oroszországgal közvetlen tárgyalásokba bocsátkoznak, meg kell nyerniük maguknak azokat az országokat, amelyek semleges magatartást vettek föl a háború során. Nem támogatják közvetlenül Oroszországot, de jó kapcsolatokat tartanak vele, ilyen például Kína, esetleg India, egyes arab országok, Szaúd-Arábia, egyes afrikai országok.

"Ezek nem közvetlenül támogatják Oroszországot, de az ő megnyerésük, az ő támogatásuk azt jelenthetné, hogy ezek az országok egyfajta hatást és befolyást tudnának gyakorolni az orosz pozíciókra, és ezzel a nyomásgyakorlással növelhetnék Oroszország hajlandóságát a béketárgyalásokra. Ez lett volna a cél, de ezzel a békecsúccsal ez nem sikerült" – fogalmazott Bendarzsevszkij Anton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csatatér: megőrizné a budapesti 15-ös körzetet a Fidesz, a Tisza, a DK és a Kutyapárt is ellenfél

Csatatér: megőrizné a budapesti 15-ös körzetet a Fidesz, a Tisza, a DK és a Kutyapárt is ellenfél

Budapest legkeletibb, 15-ös választókörzetében volt a legszorosabb a verseny 2022-ben – és ez volt az egyetlen egyéni körzet, ahol a Fidesz akkor nyerni tudott a fővárosban. A kormánypártok ugyanazt a jelöltet, Dunai Mónikát indítják, miközben a Tisza jelöltje, Porcher Richárd eredményét a DK-s Gy. Németh Erzsébet és 2022-höz hasonlóan újrainduló kutyapárti Szin Richárd is befolyásolhatja – így izgalmasnak ígérkezik a verseny.

Varga Mihály az új alapkamatdöntésről: az iráni háború miatt óvatosság és bizonytalanság ébredt

A döntést indokló tájékoztatón a jegybankelnök elmondta, a tanács áttekintette a makrogazdasági és pénzügyi folyamatokat. Említése szerint a környezet bizonytalanságát az iráni háború és a pénzügyi stabilitás megingása okozza, de az iráni válsághoz hasonló hatás volt látható már 2022-ben is. Az energiaszükséglet miatt devizalikviditási igény biztosításáról is döntött a Monetáris Tanács. Itt a frissített inflációs és GDP-előrejelzés.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Új biztonsági vezetőt kapott Irán, súlyos támadás érte Tel-Avivot – Híreink a közel-keleti konfliktusról kedden

Új biztonsági vezetőt kapott Irán, súlyos támadás érte Tel-Avivot – Híreink a közel-keleti konfliktusról kedden

Kedden is folytatódnak az amerikai és izraeli támadások Irán (és Libanon) ellen, miközben Irán is folytatja csapásait az öbölállamok és Izrael ellen. Tel-Aviv központjában egy 100 kg-nyi robbanóanyagot szállító rakéta csapódott be, hatan könnyebben megsérültek, több épületben is hatalmas károk keletkeztek. Kedden kinevezték Irán új biztonsági vezetőjét, miután egy hete egy légicsapásban életét vesztette Ali Laridzsáni: az új főnök, Mohammad Bagher Zolghadr korábban az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka volt. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legújabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×