eur:
407.26
usd:
357.83
bux:
90508.74
2025. április 24. csütörtök György
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a 27. alkalommal rendezett Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) 2024. június 7-én, a négynapos rendezvény harmadik napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Anton Vaganov

Bendarzsevszkij Anton: Ukrajna a békecsúcson nem érte el a valódi célját

Svájcban a hétvégén békekonferenciát tartottak Ukrajna ügyében, Oroszország nélkül. Vlagyimir Putyin elnök egy orosz béketervet ismertetett, amelynek alapfeltétele, hogy Kijev mondjon le több ukrán régióról, valamint a NATO-tagsági törekvéseiről. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint az ajánlat inkább egyfajta fricska, mint tárgyalási alap.

Vlagyimir Putyin is ismertetett egy orosz békeajánlatot a hét végi svájci békekonferenciára időzítve, és ezt áttekintve nagyon messzinek tűnik a közös nevező a benne foglaltak, illetve a békekonferencia területi integritást célul kitűző szándéka között.

Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint Vlagyimir Putyin ajánlata inkább nevezhető egyfajta fricskának, vagy olyan ultimátumnak, amely semmi esetre sem fogadható el Ukrajna számára. Az orosz elnök ajánlata szerint akkor lehet elkezdeni a béketárgyalásokat, ha Ukrajna kivonul a jelenleg Oroszország által megszállt négy ukrán terület teljes egészéből. Ezek a területek nincsenek teljes mértékben orosz kéz alatt, Herszonnak és Zaporizzsjának a fővárosát nem vették be az oroszok, és ezeknek a területeknek az elfoglalása hosszú éveket venne igénybe Moszkva részéről.

"Oroszország nem is azt követelte, hogy ismerjék el a jelenleg megszállt területeket, hanem még továbbiakat is ki kellene üríteni. Nyilván ez egy olyan gumicsont volt, amit a békecsúcs előtt Putyin odadobott, és nyilvánosság előtt lehet erről beszélgetni" – értékelt a szakértő.

Az ajánlatban szerepel Ukrajna semleges státusza és az ország teljes demilitarizálása is. Bendarzsevszkij Anton szerint a semleges státuszt el tudná fogadni Ukrajna, az orosz invázió kezdetén a különböző béketárgyalások folyamán már szerepelt ez a kitétel, és megfelelő, más nagyhatalmak (Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia vagy más államok) által biztonsági garanciák mellett ez a pont tartható, ám az eddig elvesztett területeken túl újabbak elvesztése szerinte már nem fér bele a jelenlegi ukrán vezetésnek.

A Vlagyimir Putyin által ismertetett orosz béketervben visszaköszön ukrajna "nácitlanítása" mint követelés. Azt továbbra sem tudni azonban, hogy ezen pontosan mit ért Oroszország, ahogy egyébként a háború pontos céljai sincsenek definiálva, csak annyi ismert, hogy a háborút Vlagyimir Putyin azzal a két két ígérettel kezdte, hogy Ukrajnát "demilitarizálni és "denacifikálni" kell.

"A Putyin által elmondott békeajánlat – már ha lehet annak nevezni – elsősorban az orosz lakosságnak szólt, mutatva, hogy Svájcban összeülnek a különböző országok beszélgetni a békéről, de valójában Oroszország is békét akar: itt van a mi ajánlatunk, és ha nem fogadják el, akkor az az ő problémájuk. De annyira irreális feltételeket tartalmaz, hogy ez nem szólhatott a nemzetközi közösségnek vagy Ukrajnának, ennek az elsődleges fogyasztói az orosz lakosság körében keresendők" – mondta Bendarzsevszkij Anton.

A svájci békekonferencián Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy sikerült esélyt adni a diplomáciának. Ukrajna koncepciója az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint az volt, hogy mielőtt még Oroszországgal közvetlen tárgyalásokba bocsátkoznak, meg kell nyerniük maguknak azokat az országokat, amelyek semleges magatartást vettek föl a háború során. Nem támogatják közvetlenül Oroszországot, de jó kapcsolatokat tartanak vele, ilyen például Kína, esetleg India, egyes arab országok, Szaúd-Arábia, egyes afrikai országok.

"Ezek nem közvetlenül támogatják Oroszországot, de az ő megnyerésük, az ő támogatásuk azt jelenthetné, hogy ezek az országok egyfajta hatást és befolyást tudnának gyakorolni az orosz pozíciókra, és ezzel a nyomásgyakorlással növelhetnék Oroszország hajlandóságát a béketárgyalásokra. Ez lett volna a cél, de ezzel a békecsúccsal ez nem sikerült" – fogalmazott Bendarzsevszkij Anton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakíró: újabb Senna–Prost háború jön, Verstappen pedig az F1 Dennis Rodmanje lett

Szakíró: újabb Senna–Prost háború jön, Verstappen pedig az F1 Dennis Rodmanje lett

Oscar Piastri egyre megbízhatóbb, magabiztosabb és a sorozat új sztárja lett, Lando Norrisnak össze kell szednie magát fejben, a Red Bull pedig azért kezd óriási fejlesztésekbe, hogy valahogy maradásra tudja bírni Max Verstappent – így értékelte az InfoRádióban a Forma–1 legfontosabb fejleményeit Vámosi Péter, a Motorsport Online főszerkesztője.

Így óvják meg Ferenc pápa földi maradványait a temetésig

A pápa halála után Ferenc teste a Szent Péter-bazilikában való nyilvános felravatalozásra tekintettel az úgynevezett Thanatopraxis eljáráson esett át.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.24. csütörtök, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Vámháború és ellátási láncok: mit tehetnek most a vállalatok?

Vámháború és ellátási láncok: mit tehetnek most a vállalatok?

A KPMG legutolsó CEO Outlook kutatásában a világ legjelentősebb piacain több mint 1300, legalább 500 millió USD éves árbevétellel rendelkező vállalat vezérigazgatóját kérdezte arról, hogy hogyan látják a következő három évben vállalatuk üzleti és gazdasági kilátásait, és az ezeket meghatározó trendeket. A kockázatok között a globális cégek vezetői már ekkor is az ellátási láncok sérüléseit és sérülékenységét tették az első helyre. A közelmúltban megsokasodtak az ezzel kapcsolatos események: a globális tengeri szállítmányozást balesetek, cégcsődök és terrortámadások akadályozzák, de a kikötői munkások sztrájkja, illetve a kibontakozó vámháború is óriási veszteségeket okozhat - írja elemzésében Antal Balázs, a KPMG beszerzési szolgáltatások szenior menedzsere.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×